A vidéki Magyarországot vette célba a Soros-hálózat

Debrecen az ország második legnépesebb városa, ipari, mezőgazdasági és egyetemi központ, jelentősége nemcsak nemzetstratégiai szempontból megkérdőjelezhetetlen, hanem társadalmi és intézményi stabilitása miatt is a vidéki Magyarország egyik legfontosabb bástyája. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint többek között ezért vált a Soros-hálózat célpontjává a cívisváros.

Több száz millió forint külföldi támogatás

A jelentés kiemeli, a hálózat döntéshozói a választások legfontosabb csataterének a Debrecenhez hasonló jelentőségű vidéki nagyvárosokat tartják, ezért erőfeszítéseket tettek azért, hogy dezinformálják a város közéletét és átformálják az általános közérzetét. Így például a debreceni szervezetek az ellenzéki pártoknak közönséget és támogatói bázist szolgáltattak, tüntetéseik szervezésében is részt vettek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a következőket nevesíti a Soros-hálózat debreceni szervezeteiként, aktivistáiként:

• Civil Kollégium Alapítvány
• Alternatív Közösségek Egyesülete
• Életfa Segítő Szolgálat Egyesület
• Giczey Péter debreceni politikus, közösségszervező és hálózatépítő
• Együtt Debrecenért Egyesület
• Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület
• Köz-Pont Ifjúsági Egyesület

Ezek a szervezetek 2018 és 2023 között legalább 1,207 milliárd forint támogatásban részesültek. A támogatások körülbelül 57 százaléka külföldi forráselosztó szervezetektől közvetlenül érkeztek.

Az ellenzéki pártokat segítik

2016-tól a hálózati szereplők céljai egyértelműen politikai jellegűvé váltak. Ennek részeként a hálózati sajtó felhangosította az általuk épített, társadalmi és politikai konfliktusokat generáló ügyeket, így a helyi politikai nyomásgyakorló szervezetek a fő eszközeivé váltak annak, hogy az őket támogató külföldi érdekcsoportokkal szövetségre lépő pártok előtt járva uralják a nyilvánosságot, kiszorítsák onnan az ellenfél témáit.

Az elemzés kiemeli többek között azt, hogy ezek a szervezetek visszaélésszerű közérdekű adatigényléssel, helyi népszavazási kezdeményezések sorozatával, folyamatos közösségimédia- és sajtókampányokkal, valamint az országos lefedettséggel bíró pártokkal közösen végrehajtott

utcai demonstrációkkal gyakorolnak nyomást az önkormányzati testületekre, a vidéki városok társadalmára.

 Így biztosítják, hogy a viták első körben a városvezetőség és a „civilek” között zajlanak, majd erre az előkészített, megdolgozott terepre törnek be a pártok, amelyek ezáltal a társadalmi támogatottságukhoz mérten aránytalanul nagy jelenlétet és aktivistakapacitást nyernek.

Ebből következik az a rendszerszintű anomália, hogy a hálózat külföldi finanszírozói közvetett és közvetlen módon pártok kampánytevékenységét finanszírozzák.

Borítókép: Debrecen (Fotó: MTI/Illyés Tibor)