A vidéki Magyarországot vette célba a Soros-hálózat

Debrecen az ország második legnépesebb városa, ipari, mezőgazdasági és egyetemi központ, jelentősége nemcsak nemzetstratégiai szempontból megkérdőjelezhetetlen, hanem társadalmi és intézményi stabilitása miatt is a vidéki Magyarország egyik legfontosabb bástyája. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint többek között ezért vált a Soros-hálózat célpontjává a cívisváros.

A Soros-hálózat debreceni működéséről készített jelentést a Szuverenitásvédelmi Hivatal, a Külföldről finanszírozott hálózatépítés Magyarország második legnépesebb városában címet viselő dokumentumot a napokban tette közzé a honlapján – írja a Hajdú-Bihar vármegyei hírportál.

Az elemzés kiemeli, hogy Debrecen az ország második legnépesebb városa, ipari, mezőgazdasági és egyetemi központ, jelentősége nemcsak nemzetstratégiai szempontból megkérdőjelezhetetlen, hanem társadalmi és intézményi stabilitása miatt is a vidéki Magyarország egyik legfontosabb bástyája. A hasonló adottságú településekkel együtt 2010 után kiemelt célpontjává vált a Soros-hálózat befolyásszerző és nyomásgyakorló szervezeteinek.

Cél a kormány megdöntése

A hálózat országos vezetői átfogó stratégiát alkottak a város politikai, társadalmi és kulturális átalakítására. Felismerték, hogy Debrecen nemzetközi jelentőségű gazdasági, infrastrukturális beruházásokat vonz, amelyekért jelentős vetélkedés zajlik az Európai Unió országai között.

A hálózati szereplők azt is látták, hogy a megyeszékhelyen előidézett kulturális és társadalmi átalakítások megágyazhatnak a politikai változásnak – olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzésében. A tanulmány szerint

a Soros-hálózat célja a debreceni fejlesztések eltérítése, megakadályozása révén a kormány regionális támogatottságának aláásása, ezzel viszont gazdasági versenyhátrányt, társadalmi károkat okoztak Magyarországnak.

A város behálózása illeszkedik ahhoz a struktúrához, amely 2014 után általánossá vált: a Soros-szervezetek az ellenzéki pártokkal közösen, külföldi finanszírozással igyekeznek a kormány hatalmának megdöntését elérni a vidéki nagyvárosokon és vonzáskörzetükön keresztül.

Hálózat épült ki Debrecenben

A Szuverenitásvédelmi Hivatal egy korábbi jelentésében feltárta az Ökotárs Alapítványnak a Soros-hálózat országos forráselosztó szervezeteként végzett tevékenységét, s az Észak-Alföld régióban olyan helyi-regionális elosztó köré csoportosuló egységet tárt fel, amely jelentős külföldi, illetve közvetlen európai uniós támogatásban részesül. Ennek központja Debrecen.

Az elmúlt 15 évben jelentős hídfőállást épített ki Debrecenben a Soros György és az amerikai globalista elit befolyása alatt álló magyarországi hálózat. Nyomásgyakorló tevékenysége lefedi a város gazdasági, társadalmi és politikai életét

– állapította meg az elemzésében a hivatal. Emlékeztettek: David Pressman a távozása előtti napokban további pénzforrásokkal jutalmazta a debreceni hálózati sajtót.

Több száz millió forint külföldi támogatás

A jelentés kiemeli, a hálózat döntéshozói a választások legfontosabb csataterének a Debrecenhez hasonló jelentőségű vidéki nagyvárosokat tartják, ezért erőfeszítéseket tettek azért, hogy dezinformálják a város közéletét és átformálják az általános közérzetét. Így például a debreceni szervezetek az ellenzéki pártoknak közönséget és támogatói bázist szolgáltattak, tüntetéseik szervezésében is részt vettek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a következőket nevesíti a Soros-hálózat debreceni szervezeteiként, aktivistáiként:

• Civil Kollégium Alapítvány
• Alternatív Közösségek Egyesülete
• Életfa Segítő Szolgálat Egyesület
• Giczey Péter debreceni politikus, közösségszervező és hálózatépítő
• Együtt Debrecenért Egyesület
• Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület
• Köz-Pont Ifjúsági Egyesület

Ezek a szervezetek 2018 és 2023 között legalább 1,207 milliárd forint támogatásban részesültek. A támogatások körülbelül 57 százaléka külföldi forráselosztó szervezetektől közvetlenül érkeztek.

Az ellenzéki pártokat segítik

2016-tól a hálózati szereplők céljai egyértelműen politikai jellegűvé váltak. Ennek részeként a hálózati sajtó felhangosította az általuk épített, társadalmi és politikai konfliktusokat generáló ügyeket, így a helyi politikai nyomásgyakorló szervezetek a fő eszközeivé váltak annak, hogy az őket támogató külföldi érdekcsoportokkal szövetségre lépő pártok előtt járva uralják a nyilvánosságot, kiszorítsák onnan az ellenfél témáit.

Az elemzés kiemeli többek között azt, hogy ezek a szervezetek visszaélésszerű közérdekű adatigényléssel, helyi népszavazási kezdeményezések sorozatával, folyamatos közösségimédia- és sajtókampányokkal, valamint az országos lefedettséggel bíró pártokkal közösen végrehajtott

utcai demonstrációkkal gyakorolnak nyomást az önkormányzati testületekre, a vidéki városok társadalmára.

 Így biztosítják, hogy a viták első körben a városvezetőség és a „civilek” között zajlanak, majd erre az előkészített, megdolgozott terepre törnek be a pártok, amelyek ezáltal a társadalmi támogatottságukhoz mérten aránytalanul nagy jelenlétet és aktivistakapacitást nyernek.

Ebből következik az a rendszerszintű anomália, hogy a hálózat külföldi finanszírozói közvetett és közvetlen módon pártok kampánytevékenységét finanszírozzák.

Borítókép: Debrecen (Fotó: MTI/Illyés Tibor)