Paradigmaváltásra van szükség a vízgazdálkodásban, előtérbe került a víz visszafogása – mondta Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett új adásában.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsor kezdetén hangsúlyozta: a klímaváltozás nyolcvan százalékát a vízen keresztül érezzük. Mindezt megerősítette Szöllősi-Nagy András is, aki kijelentette: az emberi élet, az ökoszisztémák működése vízfüggő, és a nyolcvanas évek végére alakult ki a szakmán belül az a konszenzus, hogy a hidrológiai ciklusban végbement változások a klímaváltozás következményei. A víz körforgásának a sebessége egyre nő, és ez
extrém aszályokhoz vagy esőzésekhez és árvizekhez vezethet.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy ma már több mint nyolcmilliárd ember él a Földön, és kétszer olyan gyorsan nő a vízfogyasztás, mint a népesség, ami azt is jelenti, hogy az egy főre eső vízmennyiség egyre kevesebb.
Ez a tendencia a professzor szerint gyorsulni fog, egyes előrejelzések szerint száz év múlva akár 12 milliárd ember is lehet a Földön, és az ökoszisztémára jutó vízmennyiség is csökkenni fog.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a népességrobbanás veszélyekkel jár, főleg, ha a vízterület csökkenésével együtt történik. A volt köztársasági elnök felidézte, hogy miután Afrikában a Csád-tó elvesztette a vízfelületének kilencven százalékát, az állattartók és a földművelők is konfliktusba keveredtek egymással.
Áder János megjegyezte: miközben egyre kevesebb az egy főre eső víz, Afrikában a szennyvíz nyolcvan-kilencven százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe.
Szöllősi-Nagy András hozzátette, a mediterrán térség sem áll messze ettől az aránytól. A Földközi-tenger parti részén emiatt csökken is a biodiverzitás – fűzte hozzá.
A professzor arról is beszélt: mindaddig, amíg meg nem értjük, hogy a víz és a társadalmi közösségek hogyan működnek együtt, jöhetünk a legjobb technológiával, nem tudunk segíteni.
Ha a politika és a társadalom nem jut el odáig, hogy felismerje azt, hogy a túlélés záloga a vízhez való hozzáférés és az azzal való jó gazdálkodás, „bezárhatjuk a boltot”
– fogalmazott.
Beszéltek az Etiópia és Egyiptom közti konfliktusról is, amelyet az generált, hogy Etiópia a Kék-Nílus vízhozamát egy gáttal mintegy a harmadával csökkenti.
