A Drogkutató Intézet (DKI) tudományos és szakmai szervezetként működik, politikai vitákban nem vesznek részt, de a tudományos alapokat nélkülöző vagy félrevezető állításokra szükség esetén reagálnak – írta közleményében a szervezet. Mint emlékeztettek, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) demonstrációt szervezett Budapesten április 20-án, a cannabis legalizációjához köthető szimbolikus dátumhoz igazítva, Million Marijuana March néven. A rendezvény során több olyan kijelentés is elhangzott, amelyek a magyar drogpolitika és a DKI tevékenységével kapcsolatban komoly félreértéseket tükröznek. – Ezekre intézményünk kötelességének érzi, hogy tárgyilagos és szakmai alapú választ adjon – közölték.
Mint felidézték, a tüntetés egyik főszervezője, Döme Zsuzsanna, a MKKP társelnöke azt a kijelentést tette a DKI-ről, hogy: „tőlem egy takarítónőt is küldhetnek az intézettől, kiállok vitázni, csak mondjanak egy dátumot. De nem válaszolnak.”
Ezzel kapcsolatban rögzítették, hogy az intézet rendszeresen válaszol Döme Zsuzsanna e-mailes megkereséseire, amit az üzenetekkel alá is tudnak támasztani.
„Ugyanakkor a húsvétvasárnapjára időzített »vita« felhívás nem tekinthető valódi szakmai párbeszéd kezdeményezésének, mivel az ilyesfajta performansz nem alkalmas fórum komoly, tudományos alapú vita lefolytatására. Továbbá több ízben jeleztük elnök asszonynak, illetve a rendezvény szervezőjeként bemutatkozó Galló Bencének, hogy húsvétvasárnap számunkra mást jelent, aznap nem kívánunk vitán részt venni” – írták.
Visszahoznák a három T rendszerét, csak más kontextusban
A DKI úgy folytatta: a demonstráción levetített videóüzenetben megszólalt Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus, aki arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg nem lehet különbséget tenni a drogok között, és azt hangsúlyozta, hogy el kellene gondolkodni „valamiféle tiltott-tűrt-támogatott rendszerben” való szabályozásukról. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni:
a tiltott, tűrt és támogatott kategóriák bevezetése a kábítószerekre gyakorlatilag a legalizáció politikai bevezetését jelentené, amely jelenleg ellentétes az alaptörvényben rögzítettekkel.
Bukott fővárosi drogstratégia
Sárosi Péter jogvédő, drogpolitikai szakértő, elmondta, hogy 2003-ban az első, marihuánalegalizáció melletti tüntetésen megdobálták őket, és ott találkozott először azzal „a rosszindulattal és butasággal, ami ezt az országot mérgezi”. Szerinte „nem arra figyelnek, amit mondasz, hanem azt látják benned, akit látni akarnak, az ördögöt, aki meg akarja mérgezni a magyar fiatalokat”. Sárosi korábban részt vett Budapest főváros drogstratégiájának kidolgozásában, az új drogpolitika iránti igényt hangsúlyozva. A DKI kiemelte:
a fővárosi drogstratégia, amelynek kidolgozásában Sárosi is közreműködött, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, szakmailag megbukott, és több ponton alkotmányossági aggályokat vetett fel.
„Ezek a legalizációt célzó kijelentések a társadalmi érzékenységre apellálnak, de figyelmen kívül hagyják, hogy a kábítószerek legalizációja és különösen azok támogatása a közegészségügyi és büntetőjogi rendszer összehangolt felülvizsgálata nélkül súlyos következményekkel járna, különösen a fiatal korosztály és a veszélyeztetett csoportok körében” – mutattak rá.
A Kutyapárt társelnöke semmibe vette az elismert szakembereket
Döme Zsuzsanna kijelentése szerint a Drogkutató Intézetnél több a kommunikációs munkatárs, mint a szakember.
Ezt cáfolva a DKI ismertette a tényeket: az intézet csapatát olyan elismert szakemberek alkotják, mint Prof. Dr. Haller József neurobiológus, aki a szerhasználat agyi mechanizmusait kutatja több évtizede, valamint Téglásy Kristóf, az Intézet szakmai igazgatója, aki a hazai drogpolitika terén szerzett mélyreható szakmai tapasztalatokat.
„Intézetünk a társadalmi megelőzést, a kezelés elérhetőségét és az érintett csoportok védelmét tekinti prioritásnak, nem a fogyasztás normalizálását vagy a legalizációs retorikát” – fogalmaztak.
Hozzátették, „az MKKP-vel jelenleg nem folytatható valódi szakmai vita, amíg komoly politikai szereplőként kíván fellépni, de alapvető társadalmi és egészségügyi kérdéseket képes vicc szintjén kezelni. Ha valóban párbeszédet kívánnak, annak feltétele a szakmailag megalapozott, a törvényi kereteket tiszteletben tartó állásfoglalás, nem pedig ironikus kampányüzenetek és performatív gesztusok” – közölte a DKI.
