A Fővárosi Közgyűlés újabb döntése ellen tiltakoznak a lakók, amely szerint a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon épülne meg a gát, ezzel kétezer embert kihagyva a védekezésből. A helyi lakosság most a kormány közbelépését kéri.
Borítókép: Tiltakozók a gát Római-parton történő megépítéséért (Fotó: Hatlaczki Balázs)
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– Délután felállunk arra a nyomvonalra, ahova gátat szeretnének építeni a fővárosban. Azért választottuk, hogy kiállunk a házaink elé, mert ezzel is megmutatjuk, a döntéssel egy városrészt választanak ketté. Legutóbb a Városházára szerveztünk tüntetést, és úgyis eljöttek körülbelül százan, most viszont több százan fogunk tiltakozni – mondta el lapunknak csütörtökön Olti Gergely római-parti lakos. Kiemelte, a mostani tiltakozással már nem a fővárosnak, hanem Brüsszelnek meg az energiaügyi miniszternek üzennek.
A miniszter az aláírásával le tudja hívni ezt a kehopos forrást, és még meggátolhatja ennek a forrásnak a fővárosi lehívását. Hogyha ez nem történik meg, akkor Brüsszelnél van a labda, hogy ne adjanak pénzt erre a projektre. Mi azt javasoljuk az energiaügyi miniszternek, hogy ezt a forrást költsék inkább a Homokhátságra
– emelte ki a lakó, majd hozzátette, a főváros lapít azzal kapcsolatban, hogy a Királyok útja–Nánási úton építendő gát felhúzásához egy teljes fasor kivágására van szükség.
Hogyha választani kéne, hogy melyik fasort vágjuk ki, akkor én biztos a part mentire szavaznék. Mint ahogy a pünkösdfürdői gátnál látszik, az építkezés után egy kulturált teret lehet kialakítani a védmű mögött. A Római-partról pedig fontos elmondani, hogy sose volt még ilyen szörnyű állapotban, a teljes partnak az állapota rekultivációért kiált
– tette hozzá a ma esti tiltakozást szervező Olti Gergely. Kiemelte, hogyha a Nánási úton épül meg végül a gát, akkor a Római-part felújítása sosem fog megtörténni.
Karácsony Gergely és pártja több mint egy évtizede kelt hisztériát a budapesti Római-parton megépítendő mobil gát köré. A politikus 2019-es megválasztásával azonban a kommunikációs csatából brutális valóság lett azok számára, akik a Nánási út–Királyok útja szakasznál közelebb építkeztek a folyóparthoz. A területet 2023-ban ugyanis Karácsonyék hullámtérré minősítették át, és az itt élők
semmilyen segítséget nem kapnak a fővárostól a védekezéshez.
Ráadásul a főváros baloldali vezetése ígéretei ellenére az elmúlt ciklusban sem jutott sokkal közelebb ahhoz, hogy megvédje a Római-partot: az általuk tervezett nyomvonalon legkorábban 2029-re épülhet mobil gát.
Az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd már 2013-ban petíciót indított azért, hogy a Római-parton ne a partvonalon épüljön meg a tervezett mobil gát. „Elég volt a sunyi buldózerpolitikából! Védjük meg a Római-partot!” – írták akkor, kiemelve, hogy a közvetlenül a folyópartra tervezett mobil gát telepítése több száz fa kivágásával járhat.
A Párbeszéd azt javasolta petíciójában, hogy vonják be a döntéshozatalba a helyieket is, ami azért volt álságos, mert tíz évvel később épp Karácsony Gergely volt az, aki lesöpörte az ott lakók kérését és javaslatait az asztalról, és a fejük felett döntött a terület sorsáról, amely 2023-ban hullámtéri besorolást kapott.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI Fotószerkesztőség
Mindez egyébként azzal járhat, hogy el kell bontani a parton álló ingatlanokat – hívták fel a közvélemény figyelmét helyben élő civilek a problémára. – A hullámtér ugyanis egy füves préri, a közepén hatvanméteres erdősávval. Úgyhogy az összes növényt, épületet ki kell vágni, le kell dózerolni és létre kell hozni a hullámterületet, ahol sem kerékpárút, de még büfé sem lehet – mondta a Metropolnak Búzás Antal Győző, a Római-partért Egyesület elnöke. Hozzátette: nem hiszi, hogy a döntés átgondolt, és csodálkozva állnak az előtt a merészség előtt, hogy ezzel kétezer embernek ekkora anyagi kárt okoznak.
A Római-part helyzete, Karácsonyék „eredményes” hisztériakampányának hála, a 2019-es főpolgármester-választás fontos témájává vált, és – be nem váltott – ígéretekben sem volt hiány.
A kioktatás
2019 januárjában Szabó Tímea országgyűlési képviselő és Karácsony Gergely sajtótájékoztatót tartott a helyszínen. Szabó a tőle megszokott agresszív stílusban vonta kérdőre Tarlós István akkori főpolgármestert a kamerák kereszttüzében, hogy miért nincs megfelelő védmű a Királyok útja–Nánási úti szakaszon.
A kérdés azonban csak addig foglalkoztatta a párbeszédes politikusokat, amíg ellenzékben voltak, ugyanis Karácsony Gergely megválasztása után ezen a szakaszon négy évig egy kapavágás nem történt, csupán a terveket tudták elkészíteni. A mobil gát felhúzása legkorábban 2029-ben várható.
A már említett 2019-es sajtóeseményen Karácsony úgy nyilatkozott: „ha megválasztanak, és ez a mai főpolgármester-jelölti vállalásom, akkor fel fogom gyorsítani az árvízi védekezést Budapest egész területére vonatkozóan, és itt, ebben az övezetben is azt a szakmailag és természeti örökségvédelmi szempontból egyedüli lehetséges alternatívát fogjuk választani, hogy megerősítjük az itteni gátakat.” A munkálatok felgyorsításának azonban épp az ellenkezője történt.
Kétezer embert hagyott cserben Karácsony
Az éveken át folyó vita lényegében arról szólt, hogy hol húzódjon a mobil gát. Karácsonyék a maguk álláspontját a természetvédelem köntösébe öltöztetve arról beszéltek, hogy a mobil gát a Királyok útja–Nánási út szakaszon húzódjon, míg Tarlós Istvánnak az volt a véleménye, hogy a parthoz közelebb élőknek is joga van ahhoz, hogy védelmet kapjanak az ingatlanjaik.
Karácsony Gergely 2019-es megválasztásával megpecsételődött a Római-parton élők sorsa: 2023 tavaszán ugyanis a parthoz közeli 70 hektáros területet hullámtérnek nevezte a főváros. A döntésről a helyi polgárok Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest kérdezhették egy lakossági fórumon, akinek az volt a felvetése, hogy „el is lehet költözni”.
Karácsony Gergely a kérdésről nyilatkozva a Római-partig már nem, de az ATV stúdiójáig elmerészkedett és arról beszélt 2023 márciusában, hogy „a természetes partszakasz megvédése fontosabb, mint kétezer olyan ingatlannak a megvédése, amely nem lakóingatlan, és amelynek a tulajdonosai abban a hiszemben építettek ott bármit, hogy pontosan tudták, hogy ez egy árterület”. A műsorvezető kérdésére, hogy végül is cserben hagyta-e a Római-parton élőket, Karácsony pökhendien csak annyit válaszolt: ez a „fideszes politikusok” narratívája.
Évtizedes csúszás
Sajnos azok sincsenek jobb helyzetben, akik a már kijelölt nyomvonalon és azon túl laknak. Mint írtuk, a fővárosi vezetésnek négy évébe telt, mire egyáltalán megalkotta és elfogadtatta azokat a terveket, amelyek szerint a már említett Nánási út–Királyok útja nyomvonalon lesz a mobil gát. A védműből eddig csupán két szakasz épült meg: a pünkösdfürdői védmű és az Aranyhegyi-patak mentén futó védmű.
A kettőt összekötő középső szakaszt legkorábban 2029-ben adhatják át. Jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai segítik a védekezést ezen a szakaszon, a civilek hathatós segítségével.
Pedig nagy szavakból nem volt hiány. 2024 januárjában Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az eddigi árvízvédelmi eredményekről szólva elmondta, európai uniós forrásból megvalósult két – a csillaghegyi-öblözet és az észak-pesti terület védelmét szolgáló – nagyon fontos árvízvédelmi beruházás. Közölte, nagyjából tízmilliárd forintot költöttek el árvízvédelemre, és még nagyjából 30 milliárdot szándékoznak annak megerősítésére fordítani.
A civilek évek óta hiába figyelmeztetnek
– A Rómait épp azért szeretik a budapestiek, mert természetes ártér, amit áradás idején bizony visszafoglal a Duna – írta Facebook-oldalán 2024 januárjában Karácsony Gergely. Erre a cinizmusra reagált az Egyesület a Római Partért is, amely nyílt levelet küldött a főpolgármesternek. Az írásban főként arra kérték a városvezetést, hogy az akkori árvíz után azonnal kezdjék meg a közterületek, játszóterek, padok iszaptól való megtisztítását, mert fertőzésveszélyt jelent.
A civilek szót emeltek amiatt is, hogy a Duna melletti büfék működését szüntessék meg, mivel a csatornázatlan vendéglátóegységek emésztőinek tartalmát áradáskor kimossa a folyó. Ez pedig veszélyezteti az oda látogatók és az ott élők egészségét. A felhívás süket fülekre talált a baloldali városvezetésnél és a kerületvezetésnél is.
Az egyesület közleménye kiemelte, hogy szerintük hiába hivatkoznak Karácsonyék arra, hogy a Római-part 70 hektáros területe hullámtér, ez véleményük szerint nincs így. „A Római-part mentetlen ártér, mint ahogy a csillaghegyi-öblözet, ahol 55 ezer ember él. Az is egyes politikusok hazugsága, hogy a Királyok útja–Nánási úton fővédvonal van. Nincs elsőrendű fővédvonal. Egy rossz állapotban, rossz helyen lévő nyúlgát van, és mint ahogy a példa mutatja, semmire sem alkalmas, ezért kell mögé több sáv szélességben gátat építeni – hívták fel a figyelmet a civilek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
