A Fővárosi Közgyűlés újabb döntése ellen tiltakoznak a lakók, amely szerint a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon épülne meg a gát, ezzel kétezer embert kihagyva a védekezésből. A helyi lakosság most a kormány közbelépését kéri.
Karácsony Gergely és pártja több mint egy évtizede kelt hisztériát a budapesti Római-parton megépítendő mobil gát köré. A politikus 2019-es megválasztásával azonban a kommunikációs csatából brutális valóság lett azok számára, akik a Nánási út–Királyok útja szakasznál közelebb építkeztek a folyóparthoz. A területet 2023-ban ugyanis Karácsonyék hullámtérré minősítették át, és az itt élők
semmilyen segítséget nem kapnak a fővárostól a védekezéshez.
Ráadásul a főváros baloldali vezetése ígéretei ellenére az elmúlt ciklusban sem jutott sokkal közelebb ahhoz, hogy megvédje a Római-partot: az általuk tervezett nyomvonalon legkorábban 2029-re épülhet mobil gát.
Az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd már 2013-ban petíciót indított azért, hogy a Római-parton ne a partvonalon épüljön meg a tervezett mobil gát. „Elég volt a sunyi buldózerpolitikából! Védjük meg a Római-partot!” – írták akkor, kiemelve, hogy a közvetlenül a folyópartra tervezett mobil gát telepítése több száz fa kivágásával járhat.
A Párbeszéd azt javasolta petíciójában, hogy vonják be a döntéshozatalba a helyieket is, ami azért volt álságos, mert tíz évvel később épp Karácsony Gergely volt az, aki lesöpörte az ott lakók kérését és javaslatait az asztalról, és a fejük felett döntött a terület sorsáról, amely 2023-ban hullámtéri besorolást kapott.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI Fotószerkesztőség
Mindez egyébként azzal járhat, hogy el kell bontani a parton álló ingatlanokat – hívták fel a közvélemény figyelmét helyben élő civilek a problémára. – A hullámtér ugyanis egy füves préri, a közepén hatvanméteres erdősávval. Úgyhogy az összes növényt, épületet ki kell vágni, le kell dózerolni és létre kell hozni a hullámterületet, ahol sem kerékpárút, de még büfé sem lehet – mondta a Metropolnak Búzás Antal Győző, a Római-partért Egyesület elnöke. Hozzátette: nem hiszi, hogy a döntés átgondolt, és csodálkozva állnak az előtt a merészség előtt, hogy ezzel kétezer embernek ekkora anyagi kárt okoznak.
A Római-part helyzete, Karácsonyék „eredményes” hisztériakampányának hála, a 2019-es főpolgármester-választás fontos témájává vált, és – be nem váltott – ígéretekben sem volt hiány.
A kioktatás
2019 januárjában Szabó Tímea országgyűlési képviselő és Karácsony Gergely sajtótájékoztatót tartott a helyszínen. Szabó a tőle megszokott agresszív stílusban vonta kérdőre Tarlós István akkori főpolgármestert a kamerák kereszttüzében, hogy miért nincs megfelelő védmű a Királyok útja–Nánási úti szakaszon.
A kérdés azonban csak addig foglalkoztatta a párbeszédes politikusokat, amíg ellenzékben voltak, ugyanis Karácsony Gergely megválasztása után ezen a szakaszon négy évig egy kapavágás nem történt, csupán a terveket tudták elkészíteni. A mobil gát felhúzása legkorábban 2029-ben várható.
A már említett 2019-es sajtóeseményen Karácsony úgy nyilatkozott: „ha megválasztanak, és ez a mai főpolgármester-jelölti vállalásom, akkor fel fogom gyorsítani az árvízi védekezést Budapest egész területére vonatkozóan, és itt, ebben az övezetben is azt a szakmailag és természeti örökségvédelmi szempontból egyedüli lehetséges alternatívát fogjuk választani, hogy megerősítjük az itteni gátakat.” A munkálatok felgyorsításának azonban épp az ellenkezője történt.
Kétezer embert hagyott cserben Karácsony
Az éveken át folyó vita lényegében arról szólt, hogy hol húzódjon a mobil gát. Karácsonyék a maguk álláspontját a természetvédelem köntösébe öltöztetve arról beszéltek, hogy a mobil gát a Királyok útja–Nánási út szakaszon húzódjon, míg Tarlós Istvánnak az volt a véleménye, hogy a parthoz közelebb élőknek is joga van ahhoz, hogy védelmet kapjanak az ingatlanjaik.
Karácsony Gergely 2019-es megválasztásával megpecsételődött a Római-parton élők sorsa: 2023 tavaszán ugyanis a parthoz közeli 70 hektáros területet hullámtérnek nevezte a főváros. A döntésről a helyi polgárok Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest kérdezhették egy lakossági fórumon, akinek az volt a felvetése, hogy „el is lehet költözni”.
Karácsony Gergely a kérdésről nyilatkozva a Római-partig már nem, de az ATV stúdiójáig elmerészkedett és arról beszélt 2023 márciusában, hogy „a természetes partszakasz megvédése fontosabb, mint kétezer olyan ingatlannak a megvédése, amely nem lakóingatlan, és amelynek a tulajdonosai abban a hiszemben építettek ott bármit, hogy pontosan tudták, hogy ez egy árterület”. A műsorvezető kérdésére, hogy végül is cserben hagyta-e a Római-parton élőket, Karácsony pökhendien csak annyit válaszolt: ez a „fideszes politikusok” narratívája.
Évtizedes csúszás
Sajnos azok sincsenek jobb helyzetben, akik a már kijelölt nyomvonalon és azon túl laknak. Mint írtuk, a fővárosi vezetésnek négy évébe telt, mire egyáltalán megalkotta és elfogadtatta azokat a terveket, amelyek szerint a már említett Nánási út–Királyok útja nyomvonalon lesz a mobil gát. A védműből eddig csupán két szakasz épült meg: a pünkösdfürdői védmű és az Aranyhegyi-patak mentén futó védmű.
A kettőt összekötő középső szakaszt legkorábban 2029-ben adhatják át. Jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai segítik a védekezést ezen a szakaszon, a civilek hathatós segítségével.
Pedig nagy szavakból nem volt hiány. 2024 januárjában Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az eddigi árvízvédelmi eredményekről szólva elmondta, európai uniós forrásból megvalósult két – a csillaghegyi-öblözet és az észak-pesti terület védelmét szolgáló – nagyon fontos árvízvédelmi beruházás. Közölte, nagyjából tízmilliárd forintot költöttek el árvízvédelemre, és még nagyjából 30 milliárdot szándékoznak annak megerősítésére fordítani.
A civilek évek óta hiába figyelmeztetnek
– A Rómait épp azért szeretik a budapestiek, mert természetes ártér, amit áradás idején bizony visszafoglal a Duna – írta Facebook-oldalán 2024 januárjában Karácsony Gergely. Erre a cinizmusra reagált az Egyesület a Római Partért is, amely nyílt levelet küldött a főpolgármesternek. Az írásban főként arra kérték a városvezetést, hogy az akkori árvíz után azonnal kezdjék meg a közterületek, játszóterek, padok iszaptól való megtisztítását, mert fertőzésveszélyt jelent.
A civilek szót emeltek amiatt is, hogy a Duna melletti büfék működését szüntessék meg, mivel a csatornázatlan vendéglátóegységek emésztőinek tartalmát áradáskor kimossa a folyó. Ez pedig veszélyezteti az oda látogatók és az ott élők egészségét. A felhívás süket fülekre talált a baloldali városvezetésnél és a kerületvezetésnél is.
Az egyesület közleménye kiemelte, hogy szerintük hiába hivatkoznak Karácsonyék arra, hogy a Római-part 70 hektáros területe hullámtér, ez véleményük szerint nincs így. „A Római-part mentetlen ártér, mint ahogy a csillaghegyi-öblözet, ahol 55 ezer ember él. Az is egyes politikusok hazugsága, hogy a Királyok útja–Nánási úton fővédvonal van. Nincs elsőrendű fővédvonal. Egy rossz állapotban, rossz helyen lévő nyúlgát van, és mint ahogy a példa mutatja, semmire sem alkalmas, ezért kell mögé több sáv szélességben gátat építeni – hívták fel a figyelmet a civilek.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
