Mi történt Garamvölgyi Lászlóval, dolgozik még? Ezt gyakran kérdezik Kisléghi-Nagy Rudolf műsorvezetőnktől, bűnügyi riporterünktől, akitől több interjút a Hír Tv történetében az egykori ORFK kommunikációs igazgatójával senki sem készített. A tábornok élettörténetéről, jelenlegi munkájáról, korábbi fontos ügyekről, a rendőrség kommunikációjáról is beszélt a Jard című podcastműsorunkban. A beszélgetésből kiderült, hogyan változott meg a tájékoztatás a rendszerváltás után, de Garamvölgyi azt sem hagyta ki, hogy
a közösségi média dezinformációi nincsenek jó hatással a rendőrségre.
Most a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál dolgozik.
Az ügyeknek a zsoldosa voltam, nem érdekel a politika, a mundér becsületét elévülhetetlenül védtem – jelentette ki a táborok. A legtöbben csak azt tudják Garamvölgyi Lászlóról, hogy az ORFK szóvivője, kommunikációs igazgatója volt 24 éven át.
A tábornok végigjárta azt a bizonyos ranglétrát, fogalmazhatunk így, „kisrendőrből” nyomozó lett, közben újságírást tanult, jogi egyetemet végzett, majd a rendőrség kommunikációját vitte.
Nem mellékesen 35 könyvet írt, például öt évig kutatta József Attila költőnk halálának történetét is, hogy csak egy művét említsünk meg. Megjegyzésként, őt bármikor el tudták érni telefonon a médiamunkások, az soha nem volt kétséges, hogy élő adásban is beül a stúdiókba, és a kellemetlen kérdésekre is válaszol, ha úgy adódott. Véleménye szerint olyan kristálytiszta válaszokat kellett adni, mint amilyen a hegyekből lefolyó patak vize.
No, de térjünk vissza a kezdetekre. A rendszerváltás az ORFK-n érte, ahol akkori főnöke is rájött, hogy sajtószabadság van végre, a média hírigénye is megváltozott. Mint emlékeztetett, kezdetben egy négy fős csapattal tájékoztattak mindenkit, de kiderült, ez nem elég, így alakult ki egy főosztály, pláne akkor, amikor a kereskedelmi televíziók is hírversenyben voltak. Műsorvezetőnk felvetette azt a kérdést, hogy miről szólt az első interjúja? A válasz azonnal megérkezett, ez az olajszőkítés időszaka volt, amikor megnyíltak a határok.
A gyilkos leszámolások később jöttek, ahol a volt szocialista országok egykori titkosszolgálatainál „dolgozó” mondhatni ügynökök beszálltak a történetekbe.
Magyarországon akkor már nem volt halálbüntetés, így bátran beleállt egymásba a szervezett bűnözés, Budapest utcáin a lövöldözés szinte mindennapossá vált. Garamvölgyinek erre is fel kellett készülnie kommunikációs szempontból. Itt nem állt meg a történet, ugyanis a robbantások időszaka kezdődött el 1998-ban. Erről is bőven beszélt a tábornok adásunkban, majd eljutott a
2002 májusában történt Móron történt mészárláshoz, ahol hat ember azonnal meghalt, kettőt pedig a kiemelkedő kórházi kezelés ellenére nem sikerült megmenteni.
Bankrablás volt a cél az akkori információk szerint. Garamvölgyi László éppen egy vidéki fórumról tartott a fővárosba, amikor tájékoztatták az ügyről. Azonnal a tetthelyre tartott, hiába volt korábban nyomozó, amit ott látott, a mai napig megviseli, most is sokszor úgy ébred, hogy erről az ügyről álmodik. Nem mellékesen az esetről sok anyag készült a Hír Tv-ben, ami sajnos már nem látható az interneten, ugyanis 2015-ben szinte mindent törlőt az új vezetés. No komment.
De ez engedjük is el. Térjünk át napjainkra. Garamvölgyi László munkásságát ma is elismerik, bár volt, amikor kirúgták, majd visszavették pozíciókba főnökei. Ahogy a beszélgetésből levettük, neki az fáj a legjobban, amikor tényeket közölt, de a közösségi média bizonyos csoportjai hazugsággal vádolták őt. A műsorban részletesen kifejtette, mit is jelent a válságkommunikáció, hogyan kell felépíteni. Persze arról sem felejtkezhetünk meg, hogy
a Teve utcában az ő irodájába is belőttek,
erről nagyon sok részlet kiderül adásunkból. Tartsanak velünk, nem fognak csalódni. Információk fiataloknak, idősebbeknek, konkrétan mindenkinek. Ez a Jard.
