Szigorúbb szabályok jönnek: részletes vagyonnyilatkozatra kötelezik a magyar EP-képviselőket

Kihirdették azt a törvényt, amelynek következtében részletes vagyonnyilatkozatot kell beadniuk az Európai Parlament magyar tagjainak. A cél: fokozni az átláthatóságot és visszaszorítani a korrupciót a brüsszeli politikában – legalábbis a magyar képviselők esetében.

2025. 05. 13. 13:12
Magyar Péter bevallotta, a Tisza EP-képviselői Manfred Weber kérésére vették fel az ukrán pólót. Forrás: youtube
Borítókép: A Tisza párt EP képviselői (Forrás: YouTube)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Közlönyben is megjelent az Országgyűlés által elfogadott törvény, amely új jogszabályi keretet teremt az Európai Parlament magyar képviselőinek jogállására vonatkozóan. A törvény különös hangsúlyt helyez a vagyonnyilatkozati kötelezettségekre, amelyek célja a közéleti átláthatóság növelése és a korrupció megelőzése.

A jogszabály szerint a magyar EP-képviselőknek – hasonlóan az Országgyűlés tagjaihoz – évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük. 

A dokumentumnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, vagyonát, jövedelmi viszonyait, gazdasági érdekeltségeit és egyéb vagyoni jellegű érdekeit. A törvény rögzíti azt is, hogy a vagyonnyilatkozatokat az Országgyűlés Hivatala tartja nyilván, és azok nyilvánosan elérhetők lesznek. Az új szabályozás célja, hogy biztosítsa az európai parlamenti munka során felmerülő összeférhetetlenségek kiszűrését, valamint megelőzze a visszaéléseket. A törvény rögzíti azt is, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése az Országgyűlés mentelmi bizottságának hatáskörébe tartozik, amely a beérkezett dokumentumokat vizsgálva intézkedhet szükség esetén.

Strasbourg, 2024. október 9.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője (b) és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke sajtótájékoztatót tart Strasbourgban 2024. október 9-én.
MTI/Bodnár Boglárka
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A törvény kimondja, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a képviselőt a mentelmi bizottság felszólítja a pótlásra, és ha ennek nem tesz eleget, a mulasztás ténye nyilvánosságra hozható. Emellett a képviselő tiszteletdíjának folyósítását is felfüggeszthetik, amíg nem pótolja a hiányzó nyilatkozatot. A jogszabály elfogadása a kormányzat szerint összhangban van az uniós törekvésekkel, és megerősíti Magyarország elkötelezettségét a közélet tisztasága mellett.

A törvény május 1-jén lépett hatályba. Ettől az időponttól kezdve minden hivatalban lévő magyar EP-képviselőnek alkalmazkodnia kell az új rendelkezésekhez. Az első nyilatkozatokat június 30-ig kell benyújtaniuk az Országgyűlés Hivatalához. 

A törvény részletes szabályokat tartalmaz arról is, hogy a jövőben megválasztandó képviselők mikor és hogyan kötelesek eleget tenni ezen kötelezettségüknek.

Az EP-képviselők vagyonnyilatkozati szigorítása akkor került szóba először, amikor Magyar Péterrel kapcsolatban felmerült a bennfentes kereskedelem gyanúja. Ifjabb Lominici Zoltán alkotmányjogász ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, az európai parlamenti képviselők jogszabályi kötelezettségükből fakadóan is kötelesek a magyar polgárok érdekeit képviselni. Ha egy EP-képviselő vagyoni helyzete rejtve marad, az növeli a korrupció, az érdekellentétek és a külső befolyás veszélyét.

 

Borítókép: A Tisza Párt EP-képviselői (Forrás: YouTube)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.