– A nemzeti összetartozás napja akkor éri el a célját, ha a sorsközösséget nemcsak előírt megemlékezésként, hanem begyakorolt napi rutinként élik meg a magyarok – jelentette ki Fülöp Attila a Nemzeti összetartozás emlékhelyénél tartott megemlékezésen. A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) által a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett koszorúzás előtt azt mondta, minden magyar benne él abban, amit Trianon maga után hagyott, ez egy sorstársi közösség, amelyből az egymás iránti felelősség is fakad szerte a Kárpát-medencében.
A magyar nemzetet 1920. június 4-én azzal akarták eltörölni, hogy lehetetlen helyzetbe hozták egy diktátummal
– jelentette ki az államtitkár. Majd úgy fogalmazott: „de amit nem lehet visszacsinálni, azt sokszor csak újra lehet kezdeni, kapcsolatként, szándékként és mindezt a múlt figyelmeztetése mellett”.
A feladat nem pusztán az emlékezés ismétlése, hanem az, hogy „átéljük, megéljük, gyakoroljuk az összetartozást” – mondta Fülöp Attila, aki szerint ma, amikor egyre könnyebb egymás mellett élni anélkül, hogy egymáshoz tartoznánk, az összetartozás fogalma nem nosztalgikus, hanem „radikális kortárs műfaj”.
A kérdés nem az, ki mondja magát magyarnak, hanem ki képes másban is meglátni a magyart és a tettein keresztül közösséget építeni, nem pedig rombolni azt
– hangsúlyozta. Majd kitért arra, hogy a parajdi természeti katasztrófa után a nemzeti összetartozás jegyében „az odalépés” volt az első és legtermészetesebb reakció Magyarországtól.
Halmay Gábor, az IKSZ elnöke azt mondta, „Trianon arra figyelmeztet, hogy a megosztottság, a belső viszályok és a közösség értékeinek figyelmen kívül hagyása mindig gyengít bennünket”. A ma élő generáció feladata az, hogy ebből tanulva egy olyan Magyarországot építsen, amely összefog, megerősíti keresztény gyökereit és tisztelettel adózik hagyományai előtt – tette hozzá.
Az összetartozás napja arra hív fel, hogy a magyarok közösen álmodjanak és dolgozzanak egy olyan jövőért, amelyben minden magyar ember otthonra talál a Kárpát-medencében és azon túl is
– emelte ki.
