Megy a helyezkedés a baloldalon, hogy minél kedvezőbb választási pozíciót találjanak maguknak a valószínűsíthető összefogásban vagy a visszalépéssel – vélekedett a Magyar Nemzetnek a Nézőpont Intézet munkatársa annak kapcsán, hogy
több mint tíz hónappal a választások előtt egymás után jelentik be a támogatottságukat vesztő baloldali pártok a visszalépésüket a Tisza Párt javára.
Pálfalvi Milán a Momentum helyzetéről elmondta, elég valószínű, hogy a liberális párt jövője kiszámíthatatlanabb, mint a kutya vacsorája, soha ilyen közel nem állt a megszűnéshez, mint most. – Ez nem meglepő, hiszen olimpiaellenes és ezáltal magyarellenes fellépésük máig sokak számára fájó pont. Akkor azzal vádolták őket, hogy a francia érdek szerint fúrták meg a magyar szándékot. De az is emlékezetes, hogy a Momentum arca, Fekete-Győr András a bíróság által jogerősen elítélt bűnöző.
Egyre csak bővül a momentumos szégyenfal
– mondta az elemző, aki szerint a magyar politikatörténet egyik gyorsan feledhető rossz pillanata a Momentum. – Ahogy jött, úgyis fog menni, de a jövő évi választásokon még lehet némi keresnivalója. Hiába a felmérések, amelyek szerint be se jutna az Országgyűlésbe, ha szövetségre lép más pártokkal és koordinált jelöltállítással próbálkozik ’26-ban az ellenzék, akkor egészen minimálisan, de mégis számíthat a Momentum részvétele a szavazatszerzésnél – hangsúlyozta, hozzátéve, arra ugyan nincs még válaszunk – s ha lenne se vehetnénk tőlük készpénznek – lesz-e teljes körű összefogás a baloldali ellenzéki pártok között, de valószínűbb, hogy lesz, hiszen az Orbán-kormány megdöntése összefogja őket.
– A DK-nak az az érdeke, hogy az utolsó pillanatig az önálló indulás látszatát keltse, mert így tudják maximalizálni a saját szavazótáborukat – vélekedett Pálfalvi Milán. Mint fogalmazott, akiket addig megtartanak, azokkal futhatnak neki a választásoknak, kivéve akkor, ha ez nem éri el az előzetes mérések szerint a bejutáshoz szükséges öt százalékot. – Abban az esetben nyilvánosan be kell állniuk egy szövetségi rendszerbe. Ezt azonban a jelen szabályok szerint nem tudják megtenni az utolsó pillanatban. Egyszóval izgalmas a DK helyzete.
Én azt tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a DK nem kockáztat és – bár a jogilag utolsó pillanatig tagadni fogja – végül minden kétséget kizáróan összeáll a Tisza–DK-koalíció
– vélekedett Pálfalvi, ugyanis – mint mondta – a két párt politikája alapján már most is látható, hogy létezik a Tisza–DK-koalíció, amelynek bizonyítéka Ukrajna támogatása és a magyar érdek ellen való fellépés az unióban.
Ismert, ugyan még tíz hónap van az országgyűlési választásokig,
az ellenzéki pártok már egymást kioktatva helyezkednek, abban reménykedve, hogy valahogy mégis pozícióhoz juthatnak.
A sort a Momentum kezdte azzal, hogy úgy döntött, egyáltalán nem indulnak 2026-ban, ami egyfelől párton belüli konfliktushoz vezetett, másrészt egyáltalán nem jelenti azt, hogy a liberális párt tagjai valamilyen közös listán nem köszönnek vissza.
Aztán megjelent Márki-Zay Péter, aki bejelentette: ugyancsak hátralép a Mindenki Magyarországa Néppárttal Magyar Péter javára. Könnyen elképzelhető, hogy a Második Reformkor sem állít önálló jelölteket jövőre, bár Vona Gábor még hezitál, amivel magára is vonta a momentumosok haragját.
– Láthatóan sokan másoknak akarják megmondani, hogy mit csináljanak a 2026-os változás érdekében. Mi lenne, ha mindenki tenné a dolgát és nem tanácsokat osztogatna?
– állt bele a törpepártok csörtéjébe Vadai Ágnes, ugyanis egyedül a Dobrev Klára vezette DK az, amely kitart az önálló indulás mellett, egyelőre.
