– Amikor történik egy ilyen esemény, az bennem is felerősíti, hogy valaha én is ezt csináltam, és milyen csodálatos volt, valójában mindig az életem része maradt az űrhajózás – emlékezett vissza Farkas Bertalan kutató űrhajós, nyugállományú dandártábornok, akit Kapu Tibor űrutazása nyomán adott interjút a Dehírnek. Mint az első magyar űrhajós elmesélte, hogy bár az űrrepülés előtt találkoztak Houstonban, Kapu Tibor addigra karanténban volt, így arra nem nyílt lehetőség, hogy megöleljék egymást, vagy hogy elmondja neki, milyen fantasztikus élmény egy ilyen utazás. Farkas Bertalannak külön megtiszteltetés, hogy Kapu Tibor is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei származású.
Hasznos tanácsok Farkas Bertalantól Kapu Tibornak
A dandártábornok olyan tanácsokkal próbálta ellátni Kapu Tibort előzetesen, amelyek nem a tudományos felkészítés részét képezték, hanem azt, hogy emberileg mit jelent a súlytalanságban lenni, mit kell átélni a start során vagy amikor csúsztatják az űrrepülést.
Ötvenszer elmondtam neki, hogy ez mind miattatok történik. Hogy biztonságos legyen a start, az űrállomással való összekapcsolódás, a dokkolás, a szétkapcsolódás és majd a visszatérés
– összegezte.
Összehasonlítva a két utazást és az azok között eltelt 45 évet, úgy fogalmazott, az ő idejében még nem volt az űrhajónak olyan csodálatos kupolája, mint Kapu Tiboréknak. Igaz, cserébe a nyugállományú dandártábornok bármikor rácsodálkozhatott a bolygónkra, amikor csak akart. – Akkor gyönyörködhettem, amikor kedvem szottyant. A többiek lehet, hogy aludtak, én pedig a súlytalanságban csüngtem és csodálkoztam, milyen nagyszerű fent lenni 350 kilométer magasan – fejtette ki.
Sokat fejlődött a technológia
Mivel Kapu Tiborék tizenegyen vannak, a NASA némileg behatárolja, hogy az űrhajó tagjai megcsodálhassák a kilátást vagy fotókat készítsenek. Bár 45 év alatt rengeteget fejlődött a technológia – főleg az űrhajók technológiája, mely általában az egész világ legmodernebb eszközeiből áll össze –, ez sem jelent életbiztosítást. 1980-ban Farkas Bertalanék űrlaboratóriuma, valamint a Szojuz–35 és a Szojuz–36 össztömege 36 tonna volt. Ehhez képest a mostani űrállomás mindent összevetve több mint 400 tonnát nyom. Akkor az állomás fedélzete négy blokkból állt, most tizenhat blokkból áll.
Ettől függetlenül az első magyar űrhajós rámutatott, 1980 óta is történtek tragédiák, hiába a fejlődés. Összesen 17 amerikai űrhajós veszítette életét különböző esetekben, például a Challenger- vagy a Columbia-katasztrófákban.
Speciális kísérletek
Az Axiom–4 küldetés során a legénység összesen mintegy hatvan tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomáson, ezek közül huszonnégy Kapu Tibor irányítása alatt zajlott.
Többek között arra keresték a választ, hogyan viselkedik az emberi szervezet a súlytalanság állapotában.
A vizsgálatokhoz egy speciális okospólót viselt, ami folyamatosan rögzíti a szívritmust, a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a szívfrekvencia-variabilitást.
Farkas Bertalan kutatóűrhajósként szintén számos kutatást végzett az űrben, többek között a Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel pedig a szellemi munkavégző képességüket figyelték meg. A Kapuék által vizsgált súlytalansággal kapcsolatban elmondta, az orvosok nem tudják, milyen lesz egy először a világűrbe repülő űrhajós számára.
Előtte 30-31 évet lent a Földön éltél, egy bizonyos módon működött a szervezeted minden egyes porcikája, főleg a szíved. A súlytalanságban azonban minden teljesen átalakul. Ezt az orvosok szépen elmondják, de előre jelezni, hogy melyik űrhajós fogja jól érezni magát? Erre ők sem tudnak válaszolni
– hangsúlyozta. Hozzátette, akadtak, akik 2 hét után is rosszul voltak, ők azonban – és ide vette már Kapu Tibort is – szerencsére olyan típusok, akiknek az elején ugyan egy izgalmas állapotot jelentett a súlytalanság, a munkavégző képességüket nem veszítették el.
Mitől lesz sikeres a visszautazás?
A tervek szerint július 10-én, magyar idő szerint délután 2 órakor térnének vissza a Földre Kapu Tiborék, ám az időpontot több tényező is befolyásolhatja. Ilyen az időjárás, a műszaki állapot vagy a tudományos program esetleges kiterjesztése. Szintén a terv része, hogy a Csendes-óceánban landolnának.
A visszautazásról Farkas Bertalan kiemelte:
a legfontosabb, hogy sikeres legyen a szétkapcsolódás az űrállomástól.
– Ha az ejtőernyőrendszer tökéletesen működik, akkor nincs probléma, hiszen egyszerűen besüppednek majd az óceánba, ahol várni fogják őket – mondta.
Egy népszerű történetet is megosztott.
– Anno felvittem a tévémacit magammal, amit odaadtam Tibornak is, azzal a kéréssel, hogy vigye ő is fel, mert a maci vigyázni fog rá és a többiekre. Mi, magyarok szurkolunk Tiborért, de ez egy nemzetközi együttműködés, így a többi nemzet űrhajósáért és az ő sikeres érkezésükért is szurkolnunk kell
– fogalmazott.
