Külföldről is finanszírozzák a kormányváltásban érdekelt szervezetek a közvélemény-manipulálókat

Jelentős mértékű külföldi finanszírozás is megjelenik azoknál a hazai közvélemény-kutató cégeknél, amelyek több mint egy éve szisztematikusan építik a Tisza Párt győzelmi esélyének narratíváját a manipulatív felmérési eredményeikkel. Összeállításunkban többek között a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus és a Republikon anyagi hátterét világítjuk meg.

Magyar Péter Forrás: Havran Zoltán

Több mint egy éve lépett működésbe a baloldali manipulációs kerekasztal, vagyis a közvélemény-kutató intézetek egy csoportja, amelyek mind vezetőik személyi elkötelezettségei, kapcsolatrendszerei miatt, mind a finanszírozási hátterük okán egyértelműen érdekeltek a kormányváltásban. Tavaly október 23-tól ezek a cégek folyamatosan, összehangoltan hoznak nyilvánosságra olyan kutatási eredményeket, amelyek a Tisza Párt előretörését, egyre magabiztosabb vezetését mutatják a pártok versenyében. Nyilvánvaló céljuk annak a közvélekedésnek a megteremtése és erősítése, hogy az ellenzéki kihívó esélyes a választási győzelemre a 2026. áprilisi országgyűlési választásokon.

Az elmúlt hónapokban több alkalommal írtunk erről a folyamatról, a napokban pedig arról számoltunk be, hogy zavar keletkezett a baloldali elemzők körében, egy részük már kezdi „beárazni” a kihívót, vagyis korrigálja a korábbi hónapok narratíváját, amely a Tisza töretlen meneteléséről szólt. Miközben még a napokban közölt közvélemény-kutatási eredményeik is Magyar Péterék vezetését tükrözik a kormánypártok előtt, a trend már náluk is megfordult: zárul az olló, a Fidesz–KDNP támogatottsága folyamatosan emelkedik, a Tisza viszont „beragadt”.

Ezúttal arra világítunk rá, milyen anyagi motivációk lehetnek a háttérben, amik egy platformra terelik a balliberális kutatókat Magyar Péterékkel.

Uniós és amerikai pénzek is jutottak a Tisza házi kutatójának

Kezdjük a sort a Tisza Párt „házi” elemző műhelyével, a 21 Kutatóközponttal, amely elsőként mutatta ki Magyar Péterék vezetését a Fidesz–KDNP előtt tavaly október 23-án. A régi balliberális politológus és kampánytanácsadó, Róna Dániel irányításával működő cég alapítványa 2022 és 2024 között 270 ezer eurót kapott az Európai Bizottságtól. A Szuverenitásvédelmi Hivatal augusztusi jelentése megállapította, hogy a 21 Kutatóközpont Alapítvány külföldi támogatói között szerepel az Atlas Network, a Centre for European Reform (CER), a European Liberal Forum és a The German Marshall Fund of The United States (GMF), amelyek politikai befolyásukat és finanszírozási hátterüket kihasználva társadalmiattitűd-kutatással, politikai elemzéssel, közvélemény- és piackutatással foglalkozó projekteket támogatnak Magyarországon.

A 21 Kutatóközpont már a „guruló dollárok” botrányban is érintett volt, hiszen amerikai pénzek – többek között a GMF-en keresztül – támogatták a kutatócéget a magyar választások befolyásolására. A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2025. júniusi jelentése szerint a GMF 12,361 millió dollárt juttatott el Magyarországra, Lengyelországba és Bulgáriába, hogy balliberális pártokat és álcivil szervezeteket segítsen a választások befolyásolásában.

A jelentés szerint a GMF visszatérő kedvezményezettje volt ebben az időszakban a 21 Kutatóközpont is, amely helyzetelemzésekkel igyekezett célba juttatni a USAID-forrásokat. Egyébként Róna a 2022-es választások után elismerte, hogy a kampány idején olyan mérések kerültek nyilvánosságra, amelyek célja nem a valós közvélemény feltérképezése, hanem a választók befolyásolása volt.

Guruló dollárok a Publicushoz

A manipulációs kerekasztal másik ismert tagja a Publicus Intézet, amely hazai partnereivel – mint a 21 Kutatóközpont és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet – együtt széles körű külföldi hálózatban dolgozik. Együttműködik nemzetközi szervezetekkel, kapcsolatai között szerepel a European Liberal Forum és az Európai Parlament. Külföldi forrásai révén közvetlenül részesül támogatásokban pályázatokból, grant-programokból. A Publicus 2022-ben kapott az Action for Democracy – a már említett guruló dollárokat koordináló, vagyis a baloldali ellenzék négy évvel ezelőtti kampánytámogatási manőverében főszerepet játszó amerikai alapítvány – által nyújtott támogatásból is végfelhasználóként. 

Sorosék kedvenc kutatója

Nem kevésbé ismert a Gyurcsány-korszakig és az egykori SZDSZ-ig visszanyúló politikai háttérrel rendelkező cég, a Horn Gábor nevével fémjelzett Republikon Intézet. A hozzájuk tartozó Republikon Tudományos, Oktatási és Kutatási Alapítvány jelentős mértékű, mintegy 1,3 millió euró uniós forrásban részesült 2015 és 2024 között.

A Funding and Tenders portál szerint a Republikon Alapítvány 11 uniós finanszírozású projektben vett részt, ugyanakkor mindössze 6 projektnél található élő honlap a projektleírással. A Republikon Alapítvány közvetlen támogatást kapott a Soros Györgyhöz kapcsolódó Open Society Policy Centertől, 2022-ben és 2023-ban 94 ezer dollár értékben.

Jelentős külföldi partnerei között szerepel az amerikai German Marshall Fund, a National Democratic Institute (NDI) és a Rockefeller Brothers Fund. Ezek a kapcsolatok egyértelműen tükrözik a szervezet nemzetközi politikai beágyazottságát. 

Régi baloldali szereplő a közvélemény-kutatói piacon Závecz Tibor, a Závecz Research nevű cég vezetője, aki egyik tulajdonosa a SzondaPhone Kft.-nek. A szintén közvélemény-kutatásokat és elemzéseket végző vállalkozás is kapott pénzt a 2022-es választási kampányban végfelhasználóként az Action for Democracytól.

Jól megy az üzlet a Mediánnak

A Tisza Pártnak kedvező kutatási eredményeket következetesen tálaló régi nagy cég a Medián, amelynek vezetője azt állítja, hogy „tisztán magyar tulajdonban van” az intézet. A tulajdonosi hátterét tekintve megállapítható, hogy 51 százalékban Hann Endre és Beck László birtokolja, 49 százalékban pedig a CD Press Kft., amelynek Szauer Tamás és Szauer Péter a tulajdonosai. Utóbbi a HVG Kiadó Zrt. vezérigazgatója, amely egyben a Medián legfőbb megrendelője is. A 49 százalékos kisebbségi tulajdonrész olyan jogköröket ad nekik a Medián döntéshozatalában, amelyek gyakorlatilag minden lényeges kérdésben vétójogot jelentenek. 

Az összefonódások okán nem zárható ki, hogy a Mediánhoz jutott a HVG Kiadó Zrt. külföldi finanszírozásából is. A HVG Kiadó Zrt. 2022 és 2024 között 120 ezer euró uniós támogatásban részesült.

A társaság értékesítésből származó nettó árbevétele 138 millió forint volt tavaly, ami 17 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A Medián beszámolójához tartozó kiegészítő mellékletből annyi mindenképp kiderül, hogy az árbevétel több mint negyedét – 36 millió forintnak megfelelő összeget – külföldi szolgáltatásból realizálták.

Idea és a liberális kapcsolatok

Az Idea Intézet mögött a Respublica Elemző, Kutató és Tanácsadó Kft. áll, amely 2023-as beszámolója szerint 13,34 millió forintnyi exportárbevételt realizált külföldi partnerektől. Az Európai Unió intézményei mellett főleg liberális kutatóközpontokkal, szakmai fórumokkal – például a 4Libertyvel – ápol szakmai kapcsolatokat. 

A fenti adatokból látható, hogy ugyanazok a globális baloldali érdekcsoportok, illetve az Európai Unió vezetése támogatja a hazai közvélemény befolyásolását, amelyek deklaráltan a kormányváltásban érdekeltek.