Félmúlt – A függetlenség kora + videó

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának legújabb részében Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, Intézetünk főigazgatójának A függetlenség kora címmel nemrégiben megjelent kiadványa került a középpontba. Az adásban vendégeink megvitatták, hogy az elmúlt 16 év milyen hosszú távú történelmi folyamatokba illeszthető be, és hogyan segíthetnek akár ezeréves kérdések megérteni aktuális politikai attitűdöket. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.

Baczoni Dorottya egy, a kötetből hozott idézettel nyitotta meg a beszélgetést, párhuzamba állítva a 2010 óta eltelt éveket a dualizmus időszakával, vagyis az utókor számára az elmúlt 16 év, hasonlóan a dualizmus korszakához egy új hivatkozási alapként szolgálhat majd. Balogh Gábor, rácsatlakozva erre a gondolatmenetre, három szóval jellemezte a dualizmust: kiszámíthatóság, stabilitás, reálpolitika. Véleménye szerint ez a három kifejezés írja le legjobban Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia történetét 1867-től egészen az első világháború kirobbanásáig, ahogy az elmúlt 16 évnek is ezek a kulcsfogalmai. A dualizmusban főszerepet játszó politikusok pedig egy az egyben megszemélyesítették ezeket a kategóriákat. Széll Kálmántól kezdve Tisza Kálmánon át egészen Andrássy Gyuláig mind a reálpolitika talaján álltak, és mindennél fontosabbnak tartották a stabilitást és a kiszámíthatóságot, miközben a világ körülöttük folyamatosan változott. Az Osztrák–Magyar Monarchiát, ezen belül a királyi Magyarországot viszont a „nyugalom szigeteként” lehetett leírni egészen a világháború kitöréséig. 

Balogh meglátása szerint az elmúlt 16 évet vizsgálva ugyanezt láthatjuk. Példátlan kihívásokkal kellett szembenéznie a magyar politikai elitnek, de sikerült megőrizni a stabilitást. Fekete Rajmund szintén hangsúlyozta a politikai stabilitás jelentőségét mindkét korban. A magyar történelem aranykoraként hivatkozott a dualizmus időszakára, hiszen ezekben az években alapozták meg a különböző stratégiai jelentőségű fejlesztések a modern Magyarország alapjait. Erre példa a vasút- és úthálózatok bővítése, vagy a főváros látképét ma is meghatározó épületek felhúzása. Fekete szerint az elmúlt 16 év alatt a dualizmus korát idéző fejlesztések zajlottak, többek között a budai Vár rekonstrukciója, a főváros és a vidék úthálózatainak fejlesztése vagy bicikliúthálózatok kiépítése.

A beszélgetésben szó esett még az Osztrák–Magyar Monarchia és az Európai Unió között fellelhető párhuzamokról, a 2011-ben elfogadott új alaptörvény előtörténetéről és jelentőségéről, valamint arról, hogy Magyarország a Nyugat vagy a Kelet része-e.