Mráz Ágoston Sámuel: Magyarországnak joga van az orosz olajhoz

Magyarországnak joga van Oroszországtól olajat vásárolni, mert erre uniós kivételt kapott, és az orosz féllel, valamint az ukrán csővezeték-üzemeltetővel is rendelkezik szerződéssel – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel a Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastban.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A tények alapján Magyarországnak joga van Oroszországtól olajat vásárolni, kivételt kapott ezen tiltás alól. Le is van szerződve Oroszországgal és Ukrajna csővezetéket üzemeltető vállalatával – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet vezetője a Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcast csütörtöki adásában, ahol Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel az uniós csúcsról, az ukrán olajszállítás ügyéről, valamint Orbán Viktor vétópolitikájáról beszélgettek.

Mráz Ágoston Sámuel rámutatott, hogy 

Ukrajnának az orosz olajtranzitból bevétele van, Magyarország a szerződött és európai döntésekben adott kivétel szerint legális olajához szeretne hozzáférni, „nem azért, mert orosz olajat szeretne használni, hanem a világpiacon emelkedik az olaj ára, az orosz olaj ára alacsonyabb, és a magyar gazdaság és a magyar autótulajdonosok rá vannak szorulva arra, hogy relatíve olcsón jussanak üzemanyaghoz vagy üzemeltethessék a gazdaságot".

Szent-Iványi István emlékeztetett arra, hogy decemberben Orbán Viktor - a cseh és szlovák miniszterelnökkel együtt - az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel ügyében a döntést elfogadta azzal a feltétellel, hogy nem vesznek részt a hitelfelvételben. 

A mostani ülésen azonban a miniszterelnök „egy olyan vörös vonalat lépett át, amit még eddig senki, mert a tagállamoknak a jó üzem és a lojális együttműködés szellemében kötelességük a közösen elfogadott döntéseket végrehajtani mindenfajta kerülőút és akadályoztatás nélkül"

 – fűzte hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel szerint 10 évvel ezelőtt a migráció ügyében volt egy nagy botrány, amikor az Európai Tanács elfogadta azt az alapelvet, hogy csak egyhangúlag lehet döntéseket hozni, majd az állam és kormányfők döntése után a jogalkotó tanácsban minősített többséggel Magyarország érdeke és elvárása ellenében fogalmaztak meg egy döntést, tehát történt már ilyen. Megjegyezte, hogy 

a decemberi EU-csúcson hozott megállapodás óta egy nagyon lényeges körülmény fölmerült, amiről nem tudott decemberben Magyarország: Ukrajna zsarolja hazánkat a Barátság-kőolajvezeték meg nem javításával.

Szent-Iványi István közölte, hogy az Európai Tanács decemberi döntését a tanács is megerősítette, és új körülmény a 90 milliárddal kapcsolatban nem merült föl, csak Magyarország és Ukrajna vonatkozásában. Jelezte, hogy a miniszterelnök egy kétoldalú problémát vitt be úgy, hogy Magyarország részt sem vesz igazából a 90 milliárdban, tehát „ez tényleg csak a botot a küllők közé" megmozdulás.

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte: 

a lojális együttműködés elve alapján, hogyha az egyik tagállam bajba kerül, akár árvíz sújtja, akár vulkánkitörés, akár az energiaellátása veszélybe kerül, ami Magyarországgal történt, akkor a lojális együttműködés keretében a többi tagállamnak is megértést és segítséget kell adnia.

Szent-Iványi István erre úgy reagált, hogy az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy Magyarország nem került bajba, hiszen az Adria vezeték rendelkezésre áll, azon keresztül Magyarország be tud szerezni olajat, tehát nem állt elő vészhelyzet.

Az Adria vezetéken beszerezhető olaj és az orosz olaj között van egy árkülönbözet, ezért az a kérdés, hogy azt a néhány százmilliárd forintot ki fizesse meg – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel, majd arról beszélt, hogy

 szerinte a bizottság örülne neki, hogyha azt a magyar háztartások fizetnék meg, hiszen a rezsicsökkentést már nagyon régóta el akarják törölni.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor győzött-e a vétóval, Szent-Iványi István azt mondta, nem tartja győzelemnek, mert húsz tagállami vezető nagyon keményen bírálta, és igazából csak Robert Fico állt mellé. Véleménye szerint 

„ez egy elszigetelődés és szembemenés az európai akarattal", és ennek lesznek következményei, nagyobb valószínűség szerint anyagi következményei, mert a magyar kormányfő „kihúzta a gyufát".

Mráz Ágoston Sámuel arra hívta fel a figyelmet, hogy

 a gyufát először az Európai Unió húzta ki, amikor 2022 végén felfüggesztette a hazánknak járó forrásokat, példa nélküli módon magyar diákokat megfosztottak az Erasmus programtól, magyar kohéziós forrásokat felfüggesztettek részben, „három éve az a helyzet, hogy az Európai Unió finoman szólva sem egyenlő mércével mér Magyarország megítélése kapcsán". 

A bizalmi légkör helyreállítása Európában mindenkinek az érdeke, de ahhoz, hogy ez megtörténhessen, túl kell lendülni a magyar választáson, egy újraválasztott Orbán Viktorral például meg tudja teremteni a bizalmi légkört.

Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI Fotószerkesztőség)

További játékainkhoz kattintson ide!