A jogállam szétverése árán, de eltávolíthat idő előtt egyes közjogi méltóságokat, fontos állami szereplőket Magyar Péter

A kétharmados parlamenti többség lehetőséget adhat arra, amire a Tisza Párt készül. Magyar Péter mások mellett a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt és a Kúria elnökét is lemondatná, több évvel a megbízatásuk lejárta előtt. A kérdést két alkotmányjogásszal jártuk körül, válaszaik alapján pedig egyértelmű: a Tisza terve példátlan, emellett megkezdi a magyar jogállam szisztematikus szétverését, de aprólékos jogalkotással, fokozatosan, legalább nagyrészt megvalósítható. Vagyis Magyarék nagyon is elbánhatnak a magyar jogrend szabályosan megválasztott több szereplőjével.

Forrás: Facebook

Magyar Péter nemrégiben bejelentette, hogy a kétharmados választási győzelme birtokában több közjogi méltóságnak is megszüntetné a mandátumát, illetve fontos állami szervek vezetőit mondatná le. Így több évvel a hivatali ideje lejárta előtt elmozdítaná hivatalából Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, az Alkotmánybíróság (AB) élén álló Polt Pétert, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint a médiahatóság vezetőjét, Koltay Andrást. Alkotmányjogászok segítségével körbejártuk, hogy Magyar Péteréknek milyen mozgásterük van. A szakértők előbb a szabályokat vázolták fel, amelyek az érintettek eltávolítását, leköszönését határozzák majd, de arról beszéltek, hogy a Tisza hogyan érheti el célját.

A szabályok világosak

– A köztársasági elnök csak akkor fosztható meg tisztségétől, ha szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy más törvényt, illetve szándékos bűncselekményt követ el. Az eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti, és a megindításhoz kétharmados többség szükséges, a végső döntést pedig az Alkotmánybíróság hozza – tudatta az egyik szakember. Mint rámutatott, a többfázisú, úgynevezett impeachment jellegű eljárás külföldön is csak rendkívüli esetekben teszi lehetővé az elnök eltávolítását. Az amerikai alkotmány például kizárólag hazaárulás, vesztegetés vagy egyéb súlyos bűncselekmény esetén ad erre teret.

– A Kúria elnöke esetében a megbízatás megszüntetése csak törvényben meghatározott okokból – amilyen az összeférhetetlenség és méltatlanság – és az Országgyűlés döntésével lehetséges, a köztársasági elnök közreműködésével. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a bírák idő előtti eltávolítása sérti a bírói függetlenséget, ami uniós jogsértést eredményez. Az Alkotmánybíróság elnöke még ennél is védettebb helyzetben van, megbízatása csak tagságának megszűnésével és lemondásával szűnhet meg – ismertette.

Ilyen a legfőbb ügyész helyzete

Hangsúlyozta: a legfőbb ügyész mandátuma kizárólag a megbízatási idő lejártával szűnhet meg, valamint lemondással, halállal, továbbá objektív jogi tények fennállása esetén, amilyen például az összeférhetetlenség megállapítása, más politikai tisztség vállalása vagy a törvényi feltételek hiánya, illetve jogerős büntetőítélet. – Ezek mind olyan normatív, ellenőrizhető és nem politikai mérlegelésen alapuló okok, amelyek nem teszik lehetővé a tisztség pusztán politikai döntéssel történő megszüntetését – jelentette ki. Hozzátette: egyrészt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára felmentheti a legfőbb ügyészt, azonban kizárólag akkor, ha a neki fel nem róható okból nem képes ellátni feladatait. Ez tehát nem politikai bizalmi kérdés. Másrészt a hivatalvesztés kimondása esetén is szükséges, hogy a legfőbb ügyész felróható okból ne tegyen eleget feladatainak, bűntettet kövessen el vagy méltatlanná váljon. – Vagyis a legfőbb ügyész elmozdítása nem köthető a parlamenti többség puszta politikai akaratához. Ez az alaptörvényből fakadó intézményi függetlenségi garanciákat érvényesíti, amelyek célja éppen az, hogy az ügyészség működése ne váljon a mindenkori politikai többség közvetlen befolyása alá – fejtette ki az alkotmányjogász.

– A médiahatóság elnökét – folytatta – a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslata alapján mentheti fel, ez azonban kizárólag törvényben meghatározott objektív okokhoz kötött.

A gyakorlat azonban más

A lapunk által megkérdezett másik szakember is nyilvánvaló szintlépésnek nevezte, ha a Tisza lemondatná, eltávolítaná az említett közjogi szereplőket, amit a jogi szakértő korántsem tart lehetetlennek.

Annak kapcsán, hogy Magyar Péterék pontosan miként igyekezhetnek eltávolítani a közjogi méltóságokat, a szakember úgy vélte: a köztársasági elnök esetében viszonylag könnyen megtalálhatják a módját, hogy valamit beleszuszakoljanak az impeachmentszabályokba. – Azt kihasználva is megpróbálhatják ellehetetleníteni az államfőt, hogy a külpolitikában köteles a kormány külpolitikáját képviselni. Sulyok Tamás az elmúlt két évben a külképviseleti funkcióiban markáns nyilatkozatokat tett, amelyek nem álltak éles ellentétben az Orbán-kormány külpolitikájával, de nyilvánvalóan ellentétben állnak azzal, amire az új kabinet készül. Ezért keletkezhet olyan feszültség, ami minden adminisztratív beavatkozás nélkül is kellemetlenné teheti az államfő helyzetét – mutatott rá.

Kell egy új törvény és kész?

Úgy vélte, az alkotmánybírók alkotmányos jogállását egyszerűen megváltoztathatják. – Csinálhatnak egy új alkotmánybírósági törvényt és lejárttá teszik a futó mandátumokat. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az AB elnökét önmagában le akarnák váltani, annak nem sok értelme lenne. A Kúria vezetőjének idő előtti menesztése már összetettebb „jogi kihívás”, de vele is hasonló eszközökkel készülhetnek elbánni, mint az alkotmánybírókkal – értékelt a szakember.

Az alkotmányjogász arra is kitért: ha Magyar Péterék – bejelentett szándékaiknak megfelelően – új médiatörvényt hoznak létre, az érinti a médiahatóság jogállását is. Szavai szerint az már csak egy mellékes rendelkezés lenne, hogy az új törvényi szabályozásra tekintettel új hatóság jönne létre, új vezetővel. Mindezt azonban komoly kodifikációs munkának kellene megelőznie.

Összegezve: ahhoz, hogy a Tisza elérje célját, több jogszabály átírására, sőt újraírására van szükség, ami nyilván időbe telik. Vagyis Magyar Péter fokozatosan ugyan, de akár sikerre is viheti, amit elképzelt. Ez ugyanakkor a jogállam szétverésének egyik nyilvánvaló állomása lesz, az alkotmányozó hatalmat ugyanis lényegében a politikai bosszú eszközeként használnák fel.