Elszaporodtak az utóbbi években az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora az állományuk. Az M1 aktuális csatorna műsorában rámutattak arra, hogy a legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg – jelenleg körülbelül hat és fél ezer példányt tartanak számon –, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a budai hegyekben is lehet velük találkozni.
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint az aranysakál honos faj volt Magyarországon, amely egy időre teljesen eltűnt, a vadászat és a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állomány. Csak a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején jelentek meg újra hazánkban.

Fotó: 123RF
– Az aranysakál nem védett faj, egész évben lehet rájuk vadászni. A nemzeti park és a természetvédelmi őrszolgálat érintőlegesen kíséri figyelemmel az állományt, leginkább csak abból a szempontból foglalkozunk vele, hogy milyen hatást gyakorol a védett fajokra és területekre – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Horváth Zoltán, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közép-drávai tájegységének vezetője.
Hozzátette: a Dél-Dunántúlon főként nagyvadas területek vannak, amelyek – elsősorban télen – bőséges táplálékot biztosítanak az aranysakáloknak. Ezek az állatok jellemzően pockokat, egereket, apróbb emlősöket, érési időben gyümölcsöket is fogyasztanak, de a dögöket is megeszik, amelyből főként télen találnak többet.
Az aranysakál terjedése hatással lehet az őzállományra is, mert a rókához hasonlóan – táplálékszegény időszakokban – az őzszaporulat egy részét is elfogyaszthatják, de az emberre veszélytelenek.
– A kérdés az, hogy a sakál megjelenése milyen hatással lesz a rókaállományra, a két faj egyedszáma együtt növekszik vagy egymás kárára nyernek teret. Feltehetően a róka húzhatja a rövidebbet, és az aranysakál a belterületek felé szoríthatja őket – fogalmazott Horváth Zoltán. A szakember elmondta, hogy a téli bőséges táplálék miatt az aranysakál elég jó állománnyal, jó kondíció-ban tud áttelelni, és a nőstény állatok így nagy eséllyel tudnak jellemzően négy-öt kölyköt elleni. – A belső-somogyi területeken mértük az aranysakálok egyedszámát, a felméréseink szerint ezer hektáron három család él – tette hozzá Horváth Zoltán.