Ez India 16. népszámlálása – a nyolcadik a függetlenség 1947-es kivívása óta –, és több mint 15 év után az első teljes körű adatfelvétel. Az eredetileg 2021-re tervezett folyamatot a Covid–19 járvány, majd adminisztratív és választási okok miatt halasztották el, ami példátlan késést jelent az ország történetében.
A két szakaszban zajló felmérés során először a lakásviszonyokat és a háztartási eszközöket mérik fel, majd 2027 februárjában következik a részletes népességszámlálás. Ez utóbbi kiterjed a demográfiai jellemzőkre, az oktatásra, a migrációra, a termékenységre, valamint – politikailag érzékeny kérdésként – a kasztrendszerre is.
A népszámlálás több mint 36 szövetségi államot és területet, több ezer várost és csaknem 640 ezer falut érint. A munkát jellemzően tanárok, köztisztviselők és helyi hivatalnokok végzik.
A felmérés jelentősége túlmutat a statisztikán
India 2023-ban – az ENSZ Népesedési Alap adatai szerint – megelőzte Kínát és a világ legnépesebb országává vált. Ugyanakkor a népesség medián életkora mindössze 28 év, így a lakosság csaknem 70 százaléka munkaképes korú.
A szakértők szerint a friss adatok hiánya komoly problémákat okozott az elmúlt években. Az állam kénytelen volt mintavételes felmérésekre támaszkodni, miközben az ország gazdasági és társadalmi szerkezete jelentősen átalakult. A 2011-es adatokon alapuló „városi” és „vidéki” besorolások mára sok helyen elavultak, ami torzíthatja a jóléti programok célzását és hatékonyságát.
A népszámlálás ugyanakkor nem mentes a vitáktól. Egyes elemzők szerint az olyan adatbázisok, mint a nemzeti népesség-nyilvántartás, valamint a választói névjegyzékek felülvizsgálata növelte a lakosság aggodalmait az adatgyűjtés céljával kapcsolatban. Bár a népszámlálás hivatalosan nem kapcsolódik az állampolgársághoz, sokan mégis attól tartanak, hogy az adatok később ilyen célokra is felhasználhatók.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!