Ugyanakkor kérdésesnek nevezik, hogy a kiugró növekedés tartósnak bizonyul-e november-decemberben is, és ami talán még ennél is fontosabb: a küszöbön álló – immár 2020. január 31-i határidővel „élesített” – Brexit, és annak gazdasági következményei milyen hatást idéznek elő a következő hónapok, évek budapesti vendégforgalmában és a kiutazási trendekben.
A fővárosi kereskedelmi szálláshelyek árbevétele megközelítette a 25 milliárd forintot. Hosszú idő óta először nem csupán a szállásdíj-bevételek emelkedtek számottevően, hanem a vendégforgalom is – jegyezték meg.
Budapesten a vendégérkezések 5,5 százalékkal nőttek a vendégéjszakák pedig 6,3 százalékkal. Az elemzés szerint ezen belül a húzóerő a külföldi vendégforgalom volt: októberben 372 068 vendég érkezett és 862 427 vendégéjszakát töltött el, előbbi 8,3 százalékos, utóbbi 9,6 százalékos növekedést mutat az előző év tízedik hónapjával összehasonlítva. Mindeközben a belföldről érkező vendégforgalom tovább csökkent.
A Széchenyi Pihenő Kártya költési értéke októberben 69,4 millió forintot ért el Budapest kereskedelmi szálláshelyein, ez az első 10 havi – budapesti – SZÉP Kártya-bevétel 10 százaléka. A január óta Budapesten keletkezett, nagyságrendileg 700 millió forintos SZÉP Kártya-árbevétel 55 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakában elért 450 millió forint közeli árbevételhez képest.
A küldőországok között például kiemelték, hogy impozáns növekedési ütemet mutat a francia, az izraeli, az orosz és a brit küldőpiac, az utóbbi hónapokban pedig felzárkózott a TOP10-be Lengyelország is.
