– Két feljelentés érkezett, amelyek kapcsán az ügyészség nyomozást rendelt el, annak teljesítésével pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg – közölte lapunk kérdésére Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője.
Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még november végén tájékoztatta a sajtót, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz több álhírportál ellen, amelyek olyan kijelentéseket tulajdonítottak a tárcavezetőnek, amelyeket sosem tett.
A valótlanságokkal elsősorban a 16–24 év közötti fiatalokat célozzák meg
Fotó: Havran Zoltán
A Hirzona24.com, az Otpercpiheno.blogspot.com és a Blikkruzs.me álhírportálokon megjelent cikkek olyan, a miniszternek tulajdonított mondatokat tartalmaznak, amelyek a nyugdíjak csökkentésével, illetve megvonásával kapcsolatos valótlan állításokat tartalmaztak. – Az eljárásokban terhelt egyelőre nem szerepel – nyilatkozta Rab Ferenc, vagyis egyelőre még nem gyanúsítottak meg senkit a hatóságok.
A Gulyás Gergely által felsorolt oldalakon kívül több száz hasonló álhírportál működik. A Hvg.hu készített egy összegzést még 2015 januárjában, amelyben több mint kétszáz olyan weboldalt sorolnak fel, ahol szinte kivétel nélkül álhíreket gyártanak. Gyakori, hogy a híroldalnak álcázott blogok valamilyen ismertebb oldal nevét koppintják, mint például az Rtl-klub.me is.
Az Index-hírek.me nemrég tovább is gördítette azt a kitalált sztorit, amely szerint Gulyás Gergely eltörölné a nyugdíjakat: ezúttal Deutsch Tamás „állt ki” az ötlet mellett. – Ha nem is kerül eltörlésre a nyugdíj, akkor biztosan megadóztatjuk azt – adta az Index-hírek.me Deutsch szájába a kitalált mondatot, a cikket pedig egy lopott kép részletével illusztrálták. Ilyen és ehhez hasonló írásokból több száz jelenik meg hetente ezeken az oldalakon.
Az álhíroldalak közös jellemzője, hogy hatásvadász címeket adnak, részben vagy teljes egészében kitalált híreket, sztorikat jelentetnek meg, és Google AdSense hirdetések találhatók rajtuk, amelyek jellemzően parazitákra, körömgombára és minden létező nyavalyára megoldást kínálnak, valójában a legtöbb ilyen hirdetés szintén átverés, azonban a kattintások után bevételhez juthatnak ezek az oldalak.
Az álhírportálok közös jellemzője a komoly közösségimédia-jelenlét. Egyes oldalak több százezer követővel rendelkeznek, így a hatásvadász címekkel ellátott kitalációk könnyen és gyorsan terjednek például a Facebookon.
A Social Development Institute és a Political Capital közelmúltban végzett kutatása szerint a 16–24 év közötti fiatalok nem tudják elég hatékonyan kiszűrni az álhíreket, holott annak terjedését ők is komoly problémának tartják.
A fókuszcsoportos kutatások során a fiatalok jó arányban szűrték ki a hírekbe kevert álhíreket, ám sokan voltak azok is, akik a kutatásban használt álhíreket inkább igaznak tartották. A felmérés során a tanárok túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a diákok nem tudják jól beazonosítani az álhíreket.
A megkérdezett tanárok és a diákok egyetértettek abban, hogy érdemes lenne fejleszteni az álhírek felismerésével kapcsolatos készségeket és erősíteni a tudatosságot. A tanárok szerint ebben a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak is szerepet kellene vállalniuk.
