Csak 2021-ben várható ítélet Vizoviczki László perében

Másodszor is nekifutnak a Vizovicki László és társai ellen egyebek mellett vesztegetés miatt indult büntetőpernek, ami 2015-től Debrecenben zajlott, ám a hadbíró idén tavasszal beteg lett, így új bíróra, Kiss Károlyra szignálták az egyébként titkosított ügyet. Az új hadbíró százhatvan tárgyalási napot tűzött ki október elejétől 2021 elejéig. Csak akkor várható elsőfokú ítélet.

A vád szerint a hajdani diszkópápa vezető beosztású rendőrtiszteket is korrumpálhatott Fotó: Bach Máté

Az igazságszolgáltatás egyik alaptétele, a büntetés visszatartó ereje nehezen érvényesülhet egy olyan perben, ahol 16 évvel a bűncselekmények kezdete után, hatéves tárgyalási procedúra után születik meg az elsőfokú ítélet. Ez történhet meg most, Vizoviczki László és társai vesztegetési ügyében. Bár korábban Debrecenben még 2019 végére valószínűsítették az elsőfokú ítéletet, ám újabb másfél évet csúszik az első ítélet egy olyan ügyben, ahol a vádbeli cselekmények 2005-től kezdődtek.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályának tájékoztatása szerint Kiss Károly hadbíró már kitűzte a következő tárgyalási napot az egyébként titkosított ügyben, amit 2015. január 14-től a Debreceni Törvényszék Vatai István hadbíró vezette katonai tanácsa előtt tárgyaltak. A debreceni ítész betegsége miatt idén tavasszal azonban átszignálták a budapesti hadbíróra az ügyet. Ügyvédi körökből úgy tudjuk, bár a per nem kezdődik az alapoktól, azaz teljesen az elejétől, ám a hadbíró százhatvan tárgyalási napot tűzött ki október elejétől 2021 márciusáig – az előzmények ismeretében okkal. Vattai hadbíró csak az elsőként sorra kerülő koronatanút, Vizoviczki testőrét 25 tárgyalási napon keresztül hallgatta meg, az ő tanúvallomása 1100 oldalt tesz ki. Rajta kívül további több mint száz tanú, majd a vád, illetve a védelem szakértői és esetleges tanúi következnek.

Az ügyben 22 terhelttel szemben összesen 68 történeti tényállás alapján indítványozta a Központi Nyomozó Főügyészség 91 oldalas vádirata a bűnösség megállapítását. A terjedelmes ügy kilencven kötet nyomozati iratot foglal magában, amely összesen több mint százezer oldalnyi bizonyítékot jelent, továbbá csatolt iratként több kötet titkosított anyag is tartozik hozzá. Nagyban lassítja a tárgyalást, hogy az ügyet negyven évre titkosították, a kilencven­oldalas vádirat részletei is titkosak, az eddig meghallgatott tanúk is több államtitokról beszélhettek. A tárgyaláson jegyzetelhetnek a vádlottak és védőik, ám a feljegyzéseket nem vihetik ki az épületből, azokat a hivatalos iratokkal együtt a bíró lepecsételt páncélszekrényében őrzik. Az iratokba betekinteni csak a bíró jelenlétében lehet.

A vád szerint a hajdani diszkópápa vezető beosztású rendőrtiszteket is korrumpálhatott
Fotó: Bach Máté

A vád szerint az éjszakai életben diszkópápaként is emlegetett Vizoviczki László 2005 óta korrumpálhatott – mások mellett – vezető beosztású rendőrtiszteket. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján 2012 február­jában kezdődött, majd május 31-én őrizetbe vették Vizoviczkit, a testőrét, Varga Istvánt – ő a koronatanú –, valamint Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét és Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét. 2012. június elején kattant a bilincs Gulyás Imrének, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetőjének és Koblencz Attilának, a BRFK volt felderítő nyomozójának csuklóján. Varga tanú az ügyben, a többiek, Vizoviczki kivételével, szabadlábon védekeznek. Minden vádlott tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.

A PestiSrácok emlékeztetett arra, hogy Vizoviczki vádalkuval szabadult volna az ellene indult eljárásokból. Még 2014-ben információkat adott át Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek, majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében. A vádalku azonban nem jött létre, az ellenzéki pártok mégis rendre azt vetik a hatóságok szemére, hogy mindenáron terhelő vallomást próbáltak kicsikarni Gyurcsányra például az azóta már elítélt, pártokhoz kapcsolódó terheltektől.

Kiss Károly közismert esetei

Kiss Károly 2006-ban még a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát vezetve ítélte el egy év, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztésre a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ beosztásából felfüggesztett vezetőjét. A dandártábornokot a brókerbotrány névadójával, Kulcsár Attilával kapcsolatban hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt vádolták meg, és Kiss ítélkezett a megismételt elsőfokú eljárásban Szegeden. A hadbíró mellékbüntetésként lefokozta a tábornokot, valamint kötelezte a felmerült bűnügyi költségek megtérítésre. (A köznyelvben maffiaellenes központként emlegetett szervezet volt vezetője azóta mentesült a jogkövetkezmények alól, és rendfokozatát is visszakapta.) A hadbíró 2015-ben már a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán az MTV-székház 2006. őszi ostroma és az azt követő hetek zavargásai alatt elkövetett rendőri túlkapások miatt ítélkezett. A volt budapesti rendőrfőkapitányt és az MTV ostroma alatt a székházat védő rendőri egységek helyszíni parancsnokát megrovással sújtotta, tizenkét vádlott-társukkal szemben megszüntette az eljárást.