Magyarország csatlakozása, 1999 óta példátlan fordulat érik hazánk megítélésében a NATO-ban – értesültünk katonapolitikai forrásból. A Nyugaton gyakran, legtöbbször igaztalanul biztonsági potyautasnak csúfolt Magyarország annak köszönhetően kezd rácáfolni korábbi kétes hírnevére, hogy kézzelfoghatóvá válnak a 2016-ban elindított honvédelmi- és haderőfejlesztési program eredményei. A haderőfejlesztés először teszi lehetővé, hogy az Észak-Atlanti Szövetségnek tett vállalások ténylegesen teljesüljenek is.
Óriási változás ez ahhoz képest, hogy a tagságunk kezdetétől tett, de be nem váltott ígéretek, a szocialista-liberális kormányok alatt történt, „reformoknak” álcázott honvédelmi leépítések miatt nemzetközi partnereink eleinte kételkedve fogadták a jelenleg futó erőfeszítéseinket is.
A néhány éve egyes vezető szövetségesek képviselői által még „blöffnek” tartott fejlesztések komolyságáról először a 2018-ban aláírt, jelentős beszerzési szerződések tettek tanúbizonyságot. Most azonban, hogy sorra be is érkeznek az új helikopterek, harckocsik, önjáró lövegek Magyarországra, képzik ezekre a korszerű eszközökre a katonákat, és épül az ehhez szükséges új infrastruktúra, a maradék kétely is eloszlani látszik a magyar kormány eltökéltségét és a célok megvalósulását illetően.
Az immár pozitív visszajelzésekben nagy súllyal esik latba a tatai nehézdandár fejlesztése. Az alakulat júliusban kapta meg harckocsizó zászlóaljának első négy, kiképzésre szánt Leopard 2-es harckocsiját, év végéig összesen 12 darab felújított KMW Leopard 2A4HU tank érkezik Tatára. A harckocsi zászlóalj majdani fegyverzetét alkotó 44 darab, új gyártású Leopard 2A7HU pedig 2023-tól érkezik meg. A harckocsikat korszerű Wisent vontató-műszaki járművek és Leguan hídvetők egészítik ki. A nehézdandár tüzérosztályát 24 darab KMW Pzh 2000 önjáró tarackágyú alkotja majd, amelyek 2022-től érkeznek Magyarországra, illetve rövidesen minden további olyan haditechnikát beszerzünk a nehézdandár számára, ami ezt a központi jelentőségű NATO-vállalást teljesíthetővé teszi.
Fotó: Mirkó István
Fontos lépés volt a lövészkatonák felszereléséhez a cseh licenc alapján, Kiskunfélegyházán előállított gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok beszerzése. A lövészek képességeit a mai elvárásoknak megfelelően növelik a Saabtól beszerzett Carl Gustaf M4 páncéltörő fegyverek is.
Hasonló fontosságú vállalás ugyanakkor a saját légtér megvédéséhez szükséges képességek megteremtése is. Úgy tudjuk, a szövetségeseink megítélése szerint hazánk ezen a téren is a legjobb úton halad. Mint ismert, Magyarország 2018-ban megrendelt húsz darab Airbus Helicopters H145M típusú könnyű és 16 darab H225M közepes többcélú helikoptert. Eddig kilenc darab H145M érkezett meg a szolnoki helikopterbázisra, idén további hét, jövőre a maradék négy gép jön meg. A H225M gépek 2023-tól érkeznek. A gépek fogadására felújítottak két hangárt, ideiglenes jelleggel sátorhangárokat szereztek be. Folyik az állandó hangár tervezése, előkészítése is.
A NATO az európai biztonságpolitikai helyzetben (például az ukrajnai háború Donyeckben) beállt negatív változások miatt döntött arról, hogy szükség van az elsősorban területvédelemre használható, nehéz fegyverzetű erők helyreállítására, illetve fejlesztésére, amelyeket a hidegháború lezárulásával a tagállamok leépítettek. Forrásaink szerint nagymértékben befolyásolja a tagállamok jövőbeli megítélését a NATO-n belül, hogy az egyes tagországok miként haladnak ezzel a költséges és szakmailag is számos kihívást tartogató folyamattal. Magyarország megítélése erőfeszítéseink, az átgondolt, pontosan megtervezett, anyagilag és politikailag is kellően támogatott haderőfejlesztésnek köszönhetően tovább javulhat.
Hazánk pozitívba forduló értékelésével kapcsolatban fontos leszögezni, hogy immár hitelesen ellenőrizhetők a gyakorlati lépések is, amit a szövetség szakértői is várhatóan visszaigazolnak hamarosan.
Amellett ugyanis, hogy a NATO már a nemzeti össztermék (GDP) két százalékának a védelmi célú felhasználását várja el a tagországaitól, nem mindegy, hogy az aktuális költekezések milyen hatékonysággal valósulnak meg, milyen mérhető, mozgósítható eredménnyel járnak. Magyarország jelentős bővítést valósított meg védelmi költségvetésben is: mintegy 0,8 százalékról indulva 2021-ben várhatóan már a GDP 1,6 százalékát is meghaladják a haderőre fordítható források, hogy ezek a kormányzat vállalásának megfelelően 2024-re elérjék az előírt két százalékot.
A NATO szövetségi elvárásainak alapja az úgynevezett walesi védelmi beruházási kötelezettségvállalás, amely azt tartalmazza, hogy egy tagország 2024-ig eléri, vagy már elérte a GDP két százalékának megfelelő védelmi költségvetési szintet, továbbá, hogy a növekvő forrásokat a haderő fejlesztésére és azon belül is olyan képességekre költi, amelyek egyszerre NATO és nemzeti prioritások. Magyarország esetében fő prioritás egy gépesített lövészdandár kialakítása, továbbá – egyebek mellett – a légvédelmi képességek megújítása. A tagállamok a haderőfejlesztési terveiket egyébként az úgynevezett NATO védelmi tervezési rendszerben egyeztetik egymással, minősített keretek között. Az azonban erősen valószínűsíthető, hogy Magyarország megítélése nagyot javult ahhoz az időszakhoz képest, amikor a magyarok csak a hadsereg folyamatos képességvesztéséről és a pénztelenségről tudtak beszámolni szövetségeseiknek. Ma az ország védelmi kiadásai a NATO vállalásoknak megfelelően dinamikusan emelkednek, és ezekből a forrásokból a Zrínyi 2026 program eddigi legfontosabb elemei, a nehéz harckocsik, az önjáró tüzérség és a légvédelem fejlesztése egyaránt kapcsolódnak NATO-követelményekhez.
