Ma szavaz az Országgyűlés a kulturális életet szabályozó törvénymódosításról. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által a T. Háznak benyújtott javaslat jelentősen eltér attól a tervezettől, amely ellen a Független Előadó-művészeti Szövetség petíciót indított, és amelyet néhány napon belül közel húszezren írtak alá.
A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális intézményekről – elsősorban a színházakról – szóló dokumentum hétfőn kapott végső formát, és a korábbi tervekkel ellentétben nem érintené a Nemzeti Kulturális Alap működését vagy költségvetését, ahogyan a Magyar Nemzeti Kultúrközpont alapításáról sem rendelkezik, amelynek Demeter Szilárd lett volna a vezetője.
A balliberális irányítású önkormányzat a jobboldali színigazgatókon verné el a port
Fotó: MTI Fotó: Mohai Balázs
A kormány azt követően döntött a magyar kulturális élet működésének szabályozásáról, hogy napvilágra került Gothár Péternek, a Katona József Színház rendezőjének szexuális zaklatási ügye és annak nem megfelelő kezelése az intézmény vezetésének részéről.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) hétfői közleménye szerint a törvényjavaslat átlátható működési modellt, kristálytiszta, kiszámítható helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt a színházak fenntartásában. Mint írták, egyetlen fővárosi színháznak sem kell megszűnnie, az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem.
Korábban is több zaklatás történt a színházi világban; először Marton Lászlónak, a Vígszínház rendezőjének az ügye hívta fel a figyelmet a problémára, de Kerényi Miklós Gábort, az Operettszínház alkotóját is hasonló vádak érték.
Papadimitriu Athina színésznő hétfőn az RTL Klub híradójában elevenítette fel azt, amit először 2017-ben tárt a nyilvánosság elé: egyik lányát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) szintén szexuális zaklatás érte. Gothár Péter oktatói szerződését egyébként az SZFE hétfőn azonnali hatállyal megszüntette, miután lezárult az etikai bizottság vizsgálata.
Mindez tegnap Hollik István sajtótájékoztatóján is téma volt. A kormányszóvivő hangsúlyozta: a szexuális zaklatásnak nincs és nem is lehet politikai színezete, azt egyöntetűen el kell ítélni. Felháborítónak nevezte, ami Gothár Péter ügyében zajlik, jelezve, hogy a kulturális támogatás átalakítását szorgalmazó javaslat célja éppen az, hogy az állam felelőssége a finanszírozás mellett a működtetésben is megjelenjen.
Kérdésre válaszolva a törvényjavaslat miatt rendezett hétfői tüntetést Hollik István úgy értékelte: egyértelmű, hogy a résztvevők a művészeti szabadságot, a kulturális autonómiát érzik veszélyben, holott a javaslat szövegében szerepel, hogy a színház közös működtetésre irányuló, az állam és az önkormányzat által kötött megállapodásnak garantálnia kell a színház művészeti szabadságát.
– Ennek örülni kellene – jegyezte meg a kormányszóvivő, aki úgy vélte: tudatos politikai hisztériakeltésről van szó az ügyben. A javaslatot szerinte az hívta életre, hogy volt egy működési anomália, amelyre a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy világított rá.
Bár a Gothár-ügyben meglehetősen engedékeny volt a balliberális vezetésű főváros, a Dörner György vezette Újszínház művészének, Mihályi Győzőnek a három évvel ezelőtti állítólagos abúzusügyével kapcsolatban egy obskúrus levél is elegendő volt ahhoz, hogy Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettes felügyelőbizottsági vizsgálatot rendeljen el.
A Magyar Nemzet információi szerint egyébként az Újszínház volt ügyelője, Szántó Péter jelentette be az állítólagos szexuális zaklatási esetet, úgy, hogy a bejelentésében maga is leírta: nem tartózkodott a helyszínen. Úgy tudjuk, megbízhatatlan folyosói pletykák alapján tette meg a feljelentését. Szántó Péter és Herczeg Tamás színész-rendező 2016-ban sikertelenül pályázta meg az Újszínház igazgatói posztját.
A 2016-os pályázatukban, amelyet a Színház.hu-n tettek közzé, a páros azt állította, hogy „bármennyire is kettéosztott a színházi élet, nem szeretnénk egyik oldalra sem állni”. Ezzel szemben tény, hogy mindketten a balliberális kulturális világhoz kötődő emberek, értékrendbeli „semlegességüket” Szántó Péter és Herczeg Tamás Facebook-oldala is jelzi, amelyen kizárólag ellenzéki pártok politikusait és a balliberális világhoz köthető személyeket, eseményeket, orgánumokat kedvelnek, megosztásaik között pedig több kormánykritikus cikk is szerepel.
A főváros többtucatnyi teátrumából mindössze három vállaltan konzervatív vezetésű. Az Újszínház ezek egyikeként az ellenzéki támadások állandó céltáblája, a Nemcsák Károly igazgatta József Attila Színházzal, valamint a 15 éve Bán Teodóra irányítása alatt álló Szabad Tér Színházzal együtt.
Utóbbi intézmény ügyvezető igazgatói posztjára annak ellenére kíván pályázatot kiírni a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés a mai ülésén, hogy a szakmai zsűri is messzemenően Bánt támogatta. Ezzel szemben az elmúlt kilenc évben a fideszes többségű budapesti Városháza rendszeresen nevezett ki közismerten balliberális színházvezetőket.
Falaznak az eltussolóknak
A Fidesz a tegnapi közleményében, Gréczy Zsolt DK-frakcióvezető nyilatkozatára reagálva úgy fogalmazott: szégyen, hogy Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és az egész baloldal mélyen hallgat a Gothár-féle szexuális zaklatási botrányról, és az eltussolóknak falaznak, ezért hazudoznak reggel, délben meg este a színházakat érintő javaslatról. „A valóság az, hogy a főváros és minden más önkormányzat annyi színházat tart fenn, ahányat csak akar, fővárosi színházat is csak a Fővárosi Közgyűlés tud bezárni” – írták. Gréczy Zsolt a tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a színházakat érintő törvényjavaslattal a kormány azt a helyzetet próbálja előállítani, hogy aki a pénzt adja, az diktál, és olyan szituációt akar teremteni, amelyben csak a számára szimpatikus színházvezetők és társulatok tudnak megmaradni.
