Gyurcsány Ferenc most is trükkök százaival próbál nyerni

A mostani kampányban is hasonló eszközöket igyekeznek majd bevetni baloldalon, mint amiről Gyurcsány Ferenc a 2006-os őszödi beszédében is vallott – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője annak kapcsán, hogy ma tizenöt éve hangzott el az őszödi beszéd. Kiszelly Zoltán politológus szerint az, hogy Gyurcsány Ferenc a 2006-os események után vissza tudott térni, és újra a baloldal vezetőjévé tudott válni, leginkább a baloldalt minősíti.

Budapest, 2006. október 23. Könnygázgránátot lőttek ki a tüntetőkre a Károly körúton. Folytatódtak az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Ma tizenöt éve mondta el Gyurcsány Ferenc a rendszerváltás óta az eddigi legsúlyosabb belpolitikai válsághoz, a 2006. őszi utcai zavargásokhoz vezető, nem utolsósorban pedig az MSZP-t romba döntő beszédét. Emlékezetes: 2006. május 26-án Lendvai Ildikó vezetésével tartották meg Balatonőszödön a szocialisták képviselőcsoportjának a zárt ülését, nem sokkal azután, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció újrázni tudott az országgyűlési választáson. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az azt megelőző másfél év kormányzásáról, az ország helyzetéről értekezett.

Heves és sokszor trágár szavaiból kiderült, hogy az újrázó MSZP–SZDSZ-kormány hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta, így elkerülhetetlenné váltak a brutális megszorítások.

Tüntetések és erőszak

Gyurcsány Ferenc beismerő vallomással felérő monológját máig ismeretlen személyek eljuttatták a Magyar Rádiónak és több más szerkesztőségnek 2006. szeptember 17-én. Az azóta eltelt évek során bizonyossá vált, hogy a beszédet Gyurcsány tudtával és közreműködésével szivárogtatták ki azért, hogy eltereljék a figyelmet a megszorításokról. A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésének a napján Budapesten, a Kossuth téren, valamint több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték.

Gyurcsány azonban egyértelművé tette, hogy a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja, sőt büszke annak nyíltságára, és nem kíván lemondani. Kezdetét vette az utcai tüntetések, demonstrációk és rendőrattakok időszaka, ami országszerte zajlott egészen november elejéig.

Ezek közül kiemelkedik a Magyar Televízió ostroma, ami azért következett be, mert a televízió vezetése nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját, akik ezért kővel dobálni kezdték a székházat, több autót felgyújtottak. A tűz átterjedt az épületre, a tüntetők pedig többször összecsaptak a székház védelmére kirendelt, elégtelen számú, hiányosan felszerelt rendőri erőkkel. Másnap mintegy tízezres tömeg gyűlt össze újra a Kossuth téren, ahol a tüntetők megint áttörték a külső kordont. Október 2-án Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen, az Országgyűlés kormánypárti többsége pedig bizalmat szavazott neki, ezért folytatódtak a lemondását követelő tüntetések.

Három év a lemondásig

Így jött el október 23., amikor a Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett ünnepi nagygyűlést. Annak befejezésével egy időben a rendőrség lovasrohamot indított a Károly körúton, a tüntetőket pedig az éppen a Fidesz-rendezvényről távozni akaró békés tömeg felé szorították. A brutális fellépés során az azonosító jelzést nem viselő rendőrök úgynevezett viperát, illetve olyan súlyos sérüléseket okozó gumilövedékeket használtak, amelyek nem voltak rendszeresítve, a lovasrendőrök kardlapozták az embereket, és eldördült egy-két riasztólövés is.

A későbbi vizsgálatok egyértelműen feltárták, hogy a rendőrök számos, ártatlanul elhurcolt embert is megvertek, megkínoztak, megaláztak. Gyurcsány végül majdnem három évvel az őszödi beszédet követően, 2009. március 21-én az MSZP elnökségi ülésén jelentette be, hogy lemond a miniszterelnökségről.

Gyorsan eljött az igazság pillanata

Bár ő maga tiltakozik ellene, nem lehet elégszer felidézni az őszödi beszédet, amelyben feltárul Gyurcsány valódi énje és gondolkodása a kormányzásról, a demokráciáról, a sajtószabadságról, azaz mindarról, amiről manapság váteszként nyilatkozik. Miniszterelnökként Gyurcsány így állt a választókhoz: „Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. […] Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen.”

A kormányzáshoz pedig így: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánva­lóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. […] És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.”

2006 őszén több alkalommal is rendőrterror volt a válasz a kormány és a miniszterelnök távozását követelő tüntetésekre
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Dobrev miniszterelnök lenne

Szomorú tény, hogy bár hosszú évekig jobb- és baloldalon egyaránt páriává vált, Gyurcsány Ferenc mára az egyik legerősebb baloldali párt vezetőjének mondhatja magát. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy Gyurcsány Ferenc jó érzékkel ismerte fel: szimpatizánsai számának a bővítése – ezzel a kormányrúdhoz visszatérése – érdekében a fiatalok felé kell fordulnia, akiknek nincs tapasztalatuk arról, milyen állapotok uralkodtak miniszterelnöksége idején, s akik egy fiatalos, közvetlen, vicces figurát látnak benne. Gyurcsány mindeközben eldöntötte, hogy ha maga nem lehet, úgy feleségéből csinál miniszterelnököt. Ennek részeként a Facebookon évekkel ezelőtt megalakult a Dobrev Klára Szimpatizánsainak Csoportja, amelynek már kezdetben is irreálisan magas, tízezer fő fölötti követője volt. Idővel egyre rendszeresebbé vált, hogy Dobrev politikai rendezvényeken jelent meg, illetve lakossági fórumokat is tartott, a 2019-es EP-választáson pedig immár hivatásos politikusként vezette a DK listáját, és a párt sikeres szereplése után nem csupán képviselő lett, hanem az EP egyik alelnökévé is megválasztották.

Dobrev Klára ma a baloldal miniszterelnök-jelölti előválasztásának az egyik indulója, és Karácsony Gergely mellett egyedül őt tartják esélyesnek a megméretésen.

Még büszke is rá

Noha politikai meggyőződéstől függetlenül épeszű, ép lelkű ember számára az őszödi beszéd maga a botrány és a lelepleződés, azt mégis sokan igyekeztek relativizálni vagy éppen ennek ellenkezőjét „bebizonyítani”. Elsőként természetesen maga a szónok volt az, aki ezzel próbálkozott. „Az őszödi a legszenvedélyesebb igazságbeszéd volt a rendszerváltozás óta” – mondta egy évvel a beszéd elhangzása után Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak egy interjúban.

„Egy jó beszéd volt, Gyurcsány Ferenc talán legjobb beszéde” – mondta Kuncze Gábor 2016-ban, a beszéd elhangzásának tizedik évfordulóján a Hvg.hu-nak. Az SZDSZ egykori elnöke szerint a volt miniszterelnök itt próbált szakítani azzal a rendszerváltás óta élő hagyománnyal, hogy nem beszélünk nyíltan a problémákról.

A DK-s Vágó István az Azonnali.hu-nak tavaly adott interjújában pedig úgy fogalmazott a 2006-os eseményekről, hogy ott „nem rendőri, hanem tüntetői erőszak” történt. Azt hangoztatta: ha egy tüntető a rendőri felszólítás ellenére nem távozik a tüntetés helyszínéről, az elegendő ok arra, hogy „eltűrje a rendfenntartó erőszakot”.

Ugyanezt az „érvelést” adta elő a napokban Dobrev Klára is, közölve, hogy „nagyon sok rendőr megsérült, több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető”. Mint Dobrev fogalmazott: – Politikai értelemben megrázott, feleségként pedig azt tudom mondani, hogy én olyan mélységesen értettem, átéltem és éreztem azt, amit a Feri ezzel a beszéddel el akart mondani. Én mérhetetlenül büszke voltam arra a beszédre.

Konkrétumok helyett szlogenek

– Az őszödi beszéddel nemcsak a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült, hanem Gyurcsány Ferenc politikai és erkölcsi hitele is megsemmisült. A 2010-es parlamenti választáson az MSZP listájáról mégis bejutott az Országgyűlésbe, majd 2011-ben megalakította saját pártját Demokratikus Koalíció néven. 2014-ben bevették a baloldali összefogásba, és a pártja négy mandátumot szerzett, 2018-ban pedig 5,41 százalékos eredményt ért el a választáson, aminek eredményeként kilenc DK-s politikus jutott be a parlamentbe. Az igazi áttörést a 2019-es európai parlamenti választás hozta el Gyurcsány Ferencnek, amelyen pártja 16 százalékos eredményt ért el, és ezzel a baloldal legerősebb formációjává vált – sorolta lapunknak Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta: innentől kezdve Gyurcsány Ferenc már a nyilvánosság előtt is újra a baloldal vezetőjeként jelenik meg, a fővárosi döntéshozatal mellett a baloldali hatalmi harcok során is megkerülhetetlen politikus lett. Szerinte a mostani baloldali előválasztásnak nevezett mozgósítókampány során is azt láthatjuk, hogy az ő akarata érvényesült: Karácsony Gergellyel már egy jó kialakított működési modellt szeretne országos szintre kiterjeszteni, míg Dobrev Klára jelölésével bebiztosította magát, hogy Karácsony esetleges népszerűségvesztése esetén is megmaradjon a befolyása.

– Az őszödi beszéd elhangzása óta hiába telt el már 15 év, annak mondanivalója ma is érvényes a baloldalra nézve. Gyurcsány Ferenc egyebek mellett arról beszélt, hogy csupán üres kampányszlogeneket hangoztattak a választási kampányban, amelyek mögött nem volt valódi tartalom. A mostani kampány során is hasonló eszközöket igyekeznek majd bevetni a baloldalon, mint amiről Gyurcsány Ferenc a 2006-os őszödi beszédében is vallott – mondta Deák Dániel.

Rámutatott: Karácsony például jól látható módon kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé kívánja tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének a kialakítása. Ennek keretében Karácsony Gergely – Gyurcsány Ferenc 2006-os választási kampányához hasonlóan – jól hangzó szlogeneket és soha meg nem valósuló ígéreteket fog majd hangoztatni a konkrétumok és valódi víziók helyett.

– Ugyanakkor míg 2006-ban csak a választást követően derült fény a baloldali politikusok valódi gondolkodásmódjára, most már – a korábbi tapasztalatok mellett – a kampány során is egyre több valótlanságra derül fény – mondta Deák Dániel.

Megint beálltak mögé

– Az, hogy tizenöt évvel az őszödi beszéd elhangzása után Gyurcsány Ferenc vissza tudott térni, és újra a baloldal vezetőjévé tudott válni, leginkább a baloldalt minősíti – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán.

A Századvég politikai elemzések központjának az igazgatója hangsúlyozta, Gyurcsány annak idején trükkök százaival nyert, és most is trükkök százaival próbál nyerni.

A politológus emlékeztetett: ilyen trükk volt, amikor Göd momentumos polgármesterének a szövegét a DK-sok felvették, és csak a nekik tetsző részt közölték a nyilvánossággal, vagy amikor az önkormányzati választáson Karácsony Gergelyt hátba szúrva Gyurcsányék elindították Kálmán Olgát. Ilyen trükk volt, hogy Gyurcsányék a fővárosi közgyűlésben két MSZP-s polgármestert is átigazoltak a DK-ba, majd Veszprémben is leszerződtettek magukhoz egy momentumos politikust. Nem utolsósorban pedig az is trükk, hogy Gyurcsány most kicsit a háttérbe húzódott, maga helyett pedig a feleségét tolja előre, aki hangsúlyosan a leánykori nevét használja.

– Gyurcsány Ferencet továbbra is iszonyatos hatalmi ambíció fűti, ám ő nem az emberek támogatását kéri egy jó politikához, hanem továbbra is trükkök százait alkalmazza a hatalom megszerzéséhez. Most éppen a baloldalon teszi ezt, ahol a szereplők nemhogy nem ismerik fel a módszert, hanem beálltak mögé – mondta Kiszelly Zoltán.