Ma tizenöt éve mondta el Gyurcsány Ferenc a rendszerváltás óta az eddigi legsúlyosabb belpolitikai válsághoz, a 2006. őszi utcai zavargásokhoz vezető, nem utolsósorban pedig az MSZP-t romba döntő beszédét. Emlékezetes: 2006. május 26-án Lendvai Ildikó vezetésével tartották meg Balatonőszödön a szocialisták képviselőcsoportjának a zárt ülését, nem sokkal azután, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció újrázni tudott az országgyűlési választáson. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az azt megelőző másfél év kormányzásáról, az ország helyzetéről értekezett.
Heves és sokszor trágár szavaiból kiderült, hogy az újrázó MSZP–SZDSZ-kormány hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta, így elkerülhetetlenné váltak a brutális megszorítások.
Tüntetések és erőszak
Gyurcsány Ferenc beismerő vallomással felérő monológját máig ismeretlen személyek eljuttatták a Magyar Rádiónak és több más szerkesztőségnek 2006. szeptember 17-én. Az azóta eltelt évek során bizonyossá vált, hogy a beszédet Gyurcsány tudtával és közreműködésével szivárogtatták ki azért, hogy eltereljék a figyelmet a megszorításokról. A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésének a napján Budapesten, a Kossuth téren, valamint több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték.
Gyurcsány azonban egyértelművé tette, hogy a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja, sőt büszke annak nyíltságára, és nem kíván lemondani. Kezdetét vette az utcai tüntetések, demonstrációk és rendőrattakok időszaka, ami országszerte zajlott egészen november elejéig.
Ezek közül kiemelkedik a Magyar Televízió ostroma, ami azért következett be, mert a televízió vezetése nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját, akik ezért kővel dobálni kezdték a székházat, több autót felgyújtottak. A tűz átterjedt az épületre, a tüntetők pedig többször összecsaptak a székház védelmére kirendelt, elégtelen számú, hiányosan felszerelt rendőri erőkkel. Másnap mintegy tízezres tömeg gyűlt össze újra a Kossuth téren, ahol a tüntetők megint áttörték a külső kordont. Október 2-án Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen, az Országgyűlés kormánypárti többsége pedig bizalmat szavazott neki, ezért folytatódtak a lemondását követelő tüntetések.
Három év a lemondásig
Így jött el október 23., amikor a Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett ünnepi nagygyűlést. Annak befejezésével egy időben a rendőrség lovasrohamot indított a Károly körúton, a tüntetőket pedig az éppen a Fidesz-rendezvényről távozni akaró békés tömeg felé szorították. A brutális fellépés során az azonosító jelzést nem viselő rendőrök úgynevezett viperát, illetve olyan súlyos sérüléseket okozó gumilövedékeket használtak, amelyek nem voltak rendszeresítve, a lovasrendőrök kardlapozták az embereket, és eldördült egy-két riasztólövés is.
A későbbi vizsgálatok egyértelműen feltárták, hogy a rendőrök számos, ártatlanul elhurcolt embert is megvertek, megkínoztak, megaláztak. Gyurcsány végül majdnem három évvel az őszödi beszédet követően, 2009. március 21-én az MSZP elnökségi ülésén jelentette be, hogy lemond a miniszterelnökségről.