Hazánk az oltóanyaggyártás élvonalába került

Megnyitotta a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó vállalat új oltóanyaggyártó üzemét Gödöllőn. A beruházásnak köszönhetően 2023-ra minden, a cég nevével fémjelzett tetanusz- és diftéria elleni oltást hazánkban fognak előállítani. A gödöllői gyártósoron lapunknak elmondták, egy vakcina előállítása akár két évig is tarthat, eközben végig szigorú előírásoknak megfelelően ellenőrzik a folyamatot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (balra) a GSK üzemének ünnepélyes megnyitóján Fotó: Kurucz Árpád

Megtiszteltetés Magyarországnak, ha egy-egy szakterület globális éllovasai szavaznak bizalmat a magyar beruházási környezetnek és a magyar munkavállalók szakértelmének – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban Gödöllőn, a GlaxoSmith­Kline (GSK) gyógyszergyártó vállalat új oltóanyaggyártó üzemének megnyitóján. A miniszter hangsúlyozta: a GSK a világ hatodik legnagyobb gyógyszeripari vállalata, és a mostani gödöllői beruházással 104 új munkahely jött létre.

– A GSK a diftéria és a tetanusz elleni oltóanyag összetevőit fogja előállítani az új gyártóegységében – 2023-tól csak Magyarországon –, hozzájárulva sok csecsemő és kisgyermek egészségének megvédéséhez – tette hozzá. A miniszer kiemelte: a kormány 1,8 milliárd forinttal támogatta a gyógyszergyár 18 milliárd forintos gödöllői fejlesztését. Szijjártó Péter arra is kitért: a GSK 36 országban 87 gyártóhellyel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy legalább még 35 ország versenyben volt ezért a fejlesztésért. A miniszter rámutatott, Magyarország a gyógyszeripari export szempontjából az előkelő 18. helyen áll a világon, így annak a húsz országnak az egyike, amelyek a globális gyógyszeripari export 92 százalékát adják.

– A GSK mint az egyik legnagyobb magyarországi brit befektető, nem csupán az ebben a csúcstechnológiás üzemben zajló gyártási tevékenységre összpontosít, hanem egyúttal folyamatosan azon dolgozik, hogy minél szélesebb körnek biztosítson hozzáférést az innovatív terápiákhoz és védőoltásokhoz – hívta fel a figyelmet Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete.

A világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott védőoltások a WHO becslése szerint 2010–15 között legalább tízmillió életet mentettek meg. Az életmentésen kívül az életminőség javításában is óriási a szerepük: az oltással minden évben 750 000 gyerek kerüli el a tartós fizikai károsodást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (balra) a GSK üzemének ünnepélyes megnyitóján
Fotó: Kurucz Árpád

A csúcstechnológiás fejlesztésnek köszönhetően a GSK olyan antigéneket képes előállítani a gödöllői gyártósoron, amelyek az egész világon alkalmazott védőoltások alapvető komponensei. Az itteni üzemben a diftéria- és tetanuszvakcina-komponenseket állítják elő. A nálunk torokgyík néven is ismert diftéria egy bakteriális fertőző betegség, amely a mandulákon, illetve a gégében okoz gyulladást, és akár a beteg fulladásos halálához is vezethet. A tetanusz ugyancsak toxintermeléssel járó bakteriális fertőzés, amely az ideg-izom kapcsolatot károsítja, ezzel merevgörcsnek nevezett izomgörcsöket okoz. Halálozási aránya orvosi ellátás hiányában megközelíti a száz százalékot.

A vakcinák előállítása rendkívül összetett, szigorúan szabályozott folyamat eredménye. A gödöllői gyártósorra – védőköpenyben, lábzsákokban – belépve először egy hatalmas, mosogatógépnek kinéző szerkezet fogadott, amelynek – mint az ott dolgozó fiatalembertől megtudtuk – valóban a mosás a funkciója: itt végzik el mindegyik eszköz tisztítását, amellyel érintkeznek. A szennyvizet szigorú kritériumrendszernek megfelelően, több lépcsőben tisztítják és ellenőrzik. – Városi legenda, hogy a csapvizeinkbe bármilyen gyógyszergyártásból származó káros anyag kerülne, és hogy emiatt egyre több a meddő nő – hangsúlyozta a GSK munkatársa. Ezután utunk a zsilip felé vezetett, ahol minden ide érkező alapanyagot fertőtlenítenek, mielőtt a gyárba kerülnének. A legnagyobb helyiségben több hatalmas tartály van, amelyekben a vakcinák egyes komponensei készülnek – teljesen steril körülmények között. A folyamat egyébként automatizált, egy nagy kijelzőn lehet követni, mi hol tart éppen. – Ez azért is nagyon fontos, mert ha valamelyik kolléga fáradtabban jön be dolgozni, és emiatt kevésbé tud koncentrálni, akkor sem történik hiba, nem akad meg a rendszer – tette hozzá a szakértő.

Az oltóanyag úgy készül, hogy a szamárköhögés, illetve torokgyík baktériu­mait az egyik egységben hagyják szaporodni, ezután különválasztják az antigéneket, vagyis a toxinokat. Ezeket következő lépésként detoxifikálják, vagyis elérik, hogy ne jelentsen veszélyt az emberre, majd tisztítják, szűrik, sok-sok alkalommal. A szakértők a gyárlátogatáskor elmondták: egy oltóanyag kifejlesztése körülbelül 10-12 évet vesz igénybe, és az előállítás sem egyszerű: egy adag vakcina legyártása 6–24 hónapig tart.

Ez az oka annak, hogy a védőoltások beszerzéséről érdemes időben gondoskodni, a kötelező oltások esetén különösen.