Lancea Regis díjat kapott Szakács Árpád

A díjról szóló oklevél a legbátrabb magyar újságírót méltatja.

Balról jobbra: Somogyi Győző festőművész, Nagy Bíborka díjátadó és Nagy Géza alapító, és Szakács Árpád

Nagyboldogasszony napján, az esztergomi királyi palotában és kápolnában, Szent István szülőhelyén Szakács Árpádnak adták át szombaton a Lancea Regis díjat, amellyel a Magyar Időkben és a Magyar Nemzetben megjelent írásait díjazták az újságírónak.

Az ünnepélyes ceremóniára a királyi kápolnában került sor, ahol Koditek Pál helyi városvédő elmondta, a falak között egykoron Árpád-házi királyok és szentek éltek, a kápolna pedig a világ egyik legfontosabb építészeti különlegessége is egyben.

Balról jobbra: Somogyi Győző festőművész, Nagy Bíborka díjátadó, Nagy Géza alapító és Szakács Árpád Fotó: Jánváry Zoltán

Szakács Árpád munkásságát Somogyi Győző festőművész, a nemzet művésze méltatta. Mint fogalmazott, a díjazott az elmúlt évtizedek legfontosabb cikksorozatát jegyezte, amiben egyedülálló módon mutatta be azt az ellenséges kulturális térfoglalást, ami Magyarországon végbement. Hangsúlyozta: a globális erők a kultúrán keresztül próbálják a nemzeti létet, a nemzetállami kereteket megszüntetni, ezeket a törekvéseket pedig eddig egyedül Szakács Árpád merte feltárni és megjelentetni. „Fontos, hogy a kitüntetett érezze, nincs egyedül ebben a harcban, rengetegen támogatjuk, ennek a kinyilvánítása a díj odaítélése is” – tette hozzá Somogyi Győző.

Ezt követően Szakács Árpád a nagyteremben, a magyar királyok tróntermében mondott ünnepi beszédet, ahol Csoóri Sándor, Csurka István és Németh László gondolatait idézte meg és helyezte jelenkori kontextusba.

Fotó: Jánváry Zoltán

Szerinte az elmúlt tíz év kulturális vonalon százéves viszonylatban is kiemelt kudarcként értékelhető. Felhívta a figyelmet arra, hogy „aki a kultúrát elengedi, az a nemzet jövőjét engedi el. Kultúra és identitás nélkül nemzetünk olyan, mint egy hit nélküli egyház. Életképtelen.”

Csurka Istvánra utalva azt mondta: „A nemzetköziséget hirdető liberális, globális erők számára igen fontos, hogy ne alakuljon ki szolidaritás a nemzeti erők között. A nemzeti oldal mindaddig legyen széttagolt, amíg egyenként fel nem morzsolódott.”

Szakács Árpád szerint hatását tekintve a konzervatív oldal jórészt kiszorult a kulturális világból és a kulturális véleményformálásból, a nagy költségvetésű intézmények, lapok közéleti tematizálásra, vitákra még nem mindig alkalmasak.

Mint mondta: „A konzervatív kulturális világ intézményeiből hiányzik a hatást elérő teremtőerő, az alkotó vágy. A magyar hírszolgáltatásokat szemlélve az értékes és szórakoztató, szellemiségében, értéktartalmában jobboldali beágyazottságú, érdekes és izgalmas, fiatalos fogyasztói szokások szerint is releváns események és hírek – hiánycikkek.”

Szakács Árpád Ravasz László püspök gondolataira hívta fel a figyelmet, aki szerint: „Nemzetednek akkor használhatsz a legtöbbet, ha kész egyéniséget bocsátasz szolgálatára és kész egyéniség csak akkor lehetsz, ha nemzeted szolgálatában találod fel életcélodat.” Szakács Árpád hozzátette: „A református püspök által megrajzolt vízió volt a több mint ezeréves államiságunk alapja, ez volt a Szent Korona országának kiteljesedési fundamentuma, a Szent István-i államrend lényege, erőnk forrása, jövőnk biztosítása.”

Fotó: Jánváry Zoltán

Az újságíró összefüggéseket mutatott ki az 1918–1919-es összeomlás és a jelenlegi folyamatok között. „1918 őszén először Budapest esett el, utána az egész ország. 2019 ősze intő jel 2022-re nézve. Másodpercekre vagyunk az utolsó órától. Tudomásul kell venni, hogy háborúban állunk. Ebben pedig csak egy győztes lesz. Vagy mi, vagy ők.” – zárta beszédét az újságíró.

Az ünnepi eseményt Dörner György Kossuth-díjas színművész Dsida Jenő Tekintet nélkül című versével zárta.

A Somogyi Győző által megrajzolt, Szakács Árpádnak odaítélt oklevelen ez áll: „A Societas Lancea Regis Lancea Regis díj kitüntetésben részesíti és tagjai közé fogadja Szakács Árpád urat, a legbátrabb magyar újságírót, a Lovas István-sajtódíj első kitüntetettjét”. A díjazott továbbá megkapta a középkori magyar pénzverés egyik legszebb emlékét, az Esztergomban vagy Székesfehérvárott Szent István király által veretett Lancea Regis feliratú dénár korhű másolatát.

A Lancea Regis díjat mások mellett eddig olyan személyiségek kapták meg, mint Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató-egyetemi tanár, művelődési és közoktatási miniszter, Kocsis István, író-történész-drámaíró, Ádám Barnabás honvéd koronaőr ezredes.

A 2008-ban alapított Societas Lancea Regis nevét a Szent István király által Esztergomban veretett első magyar ezüstpénzen olvasható köriratról kapta. A társaság fő célkitűzése az Árpád-ház, mint a szent királyok jelenkori kultuszának képviselete, jelvényeinek és szent ereklyéinek megismertetése, megvédelmezése és jövőbeni átörökítése.

Szakács Árpád életrajza

Szakács Árpád 1980-ban született Köröstárkányban. Újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, kommunikációs szakember. 1998–2001 között a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló és az Erdélyi Napló munkatársa. 2001-től a Magyar Nemzet igazságügyi szakújságírója. 2004-től a Reggel című napilap újságírója, szerkesztője. 2005-ben az Axel Springer központi szerkesztőségének újságírója, szerkesztője. 2008–2016 között több lap- és könyvkiadó vezetője, főszerkesztője. 2016–2020 között a Mediaworks nyomtatott megyei napilapjai központi szerkesztőségének főszerkesztője. Nevéhez köthető a Kinek a kulturális diktatúrája? című, 2018-ban megjelent cikksorozat, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb visszhangot kiváltó tényfeltáró írása volt. A sorozatról hírt adtak a Reuters, BBC, DPA és más külföldi sajtóorgánumok oldalai is. 2020-ban a Magyar Nemzetben elindította az úgynevezett szabadkőműves-vitát, amelyre több mint száz éve nem volt példa. Szakmai elismerései: Csepel Örökség díj (2014), Eötvös József-sajtódíj (2018), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2018), Lovas István-sajtódíj (2019). Lancea Regis díj (2020). Az általa vezetett szerkesztőség munkáját 2019-ben Érték és Minőség Nagydíj Kommunikációért Nívódíjjal ismerték el a Parlamentben.