Elkötelezett a felsőoktatáshoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Ugyanakkor legalább ilyen fontos az idegennyelv-tudás fejlesztésének igénye is, hisz hatalmas érték a nyelvtudás.
A két elv szembemegy egymással, így kompromisszumok nélkül nehéz lesz jó megoldást találni – állapította meg lapunk kérdésére Murai László, a HÖOK elnöke annak kapcsán, hogy 2020-tól a kormány minden alap- és osztatlan képzés felvételi követelményeként bevezeti a középszintű, komplex nyelvvizsgát.
Mint mondta, nagyon fontos lenne differenciálni az egyes szakokon támasztott feltételek között, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz gondot a szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból.
Fotó: Kurucz Árpád
– A legtöbb gazdaságtudományi szakra, illetve az orvosi vagy a jogi képzésre a felvételizők zöme már most is nyelvvizsga birtokában jelentkezik, mert nehéz bejutni, kellenek a pluszpontok, enélkül esélyük se lenne.
De említhetném a pszichológia szakot is, ahol a jelentkezők 96 százalékának volt legutóbb B2-es szintű nyelvvizsgája. Ezzel szemben vannak olyan képzések, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorítás ma lépne életbe.
Ennyien semmiképp nem eshetnek el a felsőoktatástól. Országos átlagban 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek.
Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert – fejtette ki a HÖOK elnöke. Szerinte mindenképpen fejleszteni kell a köznevelésben a nyelvoktatást, ám addig is a HÖOK folyamatosan dolgozik azon, hogy kitolják a kötelező nyelvvizsga bevezetésének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen.
Lapunk egyébként más, a szakmai egyeztetéseket szintén ismerő forrásból úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.
