Elemér 2024. február 28.
logo

Lazulhat a nyelvvizsgaszigor

Csókás Adrienn
2019.04.01. 06:30
Lazulhat a nyelvvizsgaszigor

Egyes szakokon nem követelhető meg a középfokú nyelvvizsga a felvételizőktől, mert túl sokan esnének el a bejutás lehetőségétől — jelentette ki lapunknak Murai László. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint érdemes lenne ezért azon elgondolkodni, hogy a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot kaphassanak a fiatalok.

Elkötelezett a felsőoktatáshoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Ugyanakkor legalább ilyen fontos az idegennyelv-tudás fejlesztésének igénye is, hisz hatalmas érték a nyelvtudás.

A két elv szembemegy egymással, így kompromisszumok nélkül nehéz lesz jó megoldást találni – állapította meg lapunk kérdésére Murai László, a HÖOK elnöke annak kapcsán, hogy 2020-tól a kormány minden alap- és osztatlan képzés felvételi követelményeként bevezeti a középszintű, komplex nyelvvizsgát.

Mint mondta, nagyon fontos lenne differenciálni az egyes szakokon támasztott feltételek között, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz gondot a szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból.

A felsőoktatásba jelentkezők harminc százalékának nincs minősített nyelvtudása
Fotó: Kurucz Árpád

– A legtöbb gazdaságtudományi szakra, illetve az orvosi vagy a jogi képzésre a felvételizők zöme már most is nyelvvizsga birtokában jelentkezik, mert nehéz bejutni, kellenek a pluszpontok, enélkül esélyük se lenne.

De említhetném a pszichológia szakot is, ahol a jelentkezők 96 százalékának volt legutóbb B2-es szintű nyelvvizsgája. Ezzel szemben vannak olyan képzések, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorítás ma lépne életbe.

Ennyien semmiképp nem eshetnek el a felsőoktatástól. Országos átlagban 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek.

Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert – fejtette ki a HÖOK elnöke. Szerinte mindenképpen fejleszteni kell a köznevelésben a nyelvoktatást, ám addig is a HÖOK folyamatosan dolgozik azon, hogy kitolják a kötelező nyelvvizsga bevezetésének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen.

Lapunk egyébként más, a szakmai egyeztetéseket szintén ismerő forrásból úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.

Az biztos, ha ez így lesz, komoly vitákat szülhet, hogy melyek lesznek a kedvezményezett képzések.

Murai László szerint a pluszpontok kérdése is fontos.

– Eddig 28 pont járt a középszintű komplex vizsgáért. Ha bevezetik a szigorítást, ez nyilván nem jár majd. De mennyit kapnának a felvételizők a felsőfokú vizsgáért a mostani 40 helyett? És mi lesz akkor, ha valaki több középfokúval is rendelkezik?

A szigorítás nyomán tehát fontos, hogy felülvizsgálják a pontszámítási szabályokat, illetve magukat a ponthatárokat is, elsősorban azokon a szakokon, ahol központilag határozzák meg a pontokat – tette hozzá a HÖOK elnöke.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.