Lovász László: Végső soron a cél – a magyar tudomány sikere – közös

Elfogadható kompromisszum lenne a Magyar Tudományos Akadémia részéről, ha a kormány is beleszólást kapna a kutatási irányok meghatározásába.

Forrás: Válasz online, ITM, HVG2019. 05. 10. 12:15
null
Forrás: Válasz online
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Innovációs és Technológiai Minisztérium:

A kormány a kutatóintézetek további működését az Akadémián kívül képzeli el

A kutatóintézetek átalakításával kapcsolatban a kormány álláspontja egy éve változatlan, szerdán az innovációs és technológiai miniszter ennek részleteiről tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. A kormány a kutatóintézetek további működését az Akadémián kívül képzeli el, minden ezzel ellentétes híradás csak kampánylufi. (ITM Kommunikáció)

A hvg.hu Lovász László nyilatkozata után megkérdezte Palkovics Lászlót, igaz-e, hogy a kormány belemenne az akadémia követelésébe és az MTA mégis megtarthatná az kutatóintézet-hálózatot, a miniszter azonban egyértelmű nemmel felelt.

Hétfői közgyűlésén úgy döntött a Magyar Tudományos Akadémia, hogy kutatóintézet-hálózatát, amelyet a kormány tavaly nyár óta le akar választani róla, inkább megtartaná. A végső szó a kormányé és a parlamenté, Lovász László MTA-elnök viszont szerdán találkozott Palkovics Lászlóval. A Válasz Online-nak úgy nyilatkozott: tapasztalt nyitottságot a miniszter részéről. A „civilben” nemzetközi hírű matematikus Lovász szerint a kormánynak van olyan nagy többsége, hogy egy kis kritikát el kell tudnia viselni.

Az elnökség határozati javaslatában három opció szerepelt a kutatóintézet-hálózat ügyében – jelenti ki az interjúban Lovász László. Az egyik, hogy maradjon az Akadémiánál, a másik, hogy legyen önálló, harmadrészt pedig, hogy a német Max Planck Társaság mintájára jöjjön létre egy új köztestület a működtetésére. Erre jött egy teljesen szabályosan benyújtott módosító javaslat, hogy csak az első alternatíváról szavazzunk.

Az MTA elnöke úgy fogalmaz: Elfogadtuk a kormány érveit, hogy új irányítási rendszerre van szükség. Részben a tudományok fejlődése miatt is. Közös szervezetre, amelyben az innovációhoz való hozzászólás a kormány számára is biztosított. Ezt a közgyűlés is megszavazta. Palkovics miniszter úr tervei szerint a testület felét a kormány, felét az Akadémia adná, az elnököt pedig az Akadémia elnöke és a miniszter közösen jelölnék, majd a miniszterelnök nevezné ki. Én úgy értettem szerdán, hogy így kívánja beterjeszteni a javaslatot a miniszter úr.

– Hogyan tudnának együtt elnököt javasolni? Ön és a miniszter. Ebben a hangulatban.

– Nem tudom, mi van akkor, ha egy örökkévalóságig sem sikerül közös jelöltet találni, de induljunk ki abból, hogy végső soron a cél, a magyar tudomány sikere – közös. A feles testület tehát elfogadható számunkra akkor, ha biztosítani lehet benne az intézethálózat képviseletét is. Meg lehet találni a megoldást.

Mi továbbra is amellett érvelünk, hogy ne vegyék el tőlünk az intézeteket. Az Akadémia továbbra is a legnagyobb elfogadottságú közintézmény, amely így egyrészt súlyt ad az intézeteknek, másrészt minőségbiztosítási feladatokat is ellát. Közvetlenül eddig sem szóltunk bele az intézethálózat irányításába, az új struktúra viszont garantálná, hogy ne is tehessük. A kormány is beleszólást kap az ott folyó kutatási irányok meghatározásába a jövőben. Ez elfogadható kompromisszum a részünkről, s a miniszter részéről is tapasztaltam nyitottságot ez ügyben.

– Egyébként valóban Aranycsapat az intézményhálózat, ahogy korábban mondták? Nemzetközi publikációk, idézettség tekintetében például Csehország, Litvánia és Ciprus is megelőz minket.

Ha úgy vizsgáljuk a kérdést, hogy egy befektetett euróra vetítve mennyi publikáció jut, akkor ez bizony Aranycsapat, akkor egyértelműen az élvonalban vagyunk. A húszmilliárd forintot sem éri el az éves összeg, amelyről beszélünk. Nagyon alacsonyak nálunk a kutatói fizetések, így pedig nehéz vezető kutatókat idevonzani. A fiatalok másod- és harmadállásokat is vállalnak, hogy meg tudjanak élni, vagy elmennek külföldre. Ez a helyzet visszaveti az eredményességet. Remélem, nem lesz tömeges exodus. A tudomány nemzetközi, az emberek nem ott dolgoznak, ahol születtek, hanem ahol az ötleteiket meg tudják valósítani. Magyarország viszont a körforgásnak ma csak a kibocsátó részében játszik szerepet. Olyan kutatóhelyre van szükség, ahol jó a légkör és világszínvonalú a kutatás, ahova szívesen visszajönne a fiatal kutató is.

Vannak ráadásul olyan kutatások, amelyeket ha tetszik, ha nem, csinálni kell. Magyarországon az agrárkutatásokat nem lehet elhanyagolni. A legfontosabb természeti erőforrásunk. A víztudományi kutatásokat sem hanyagolhatjuk el – már csak a klímaváltozás fenyegetése miatt sem. Ezek nem kecsegtetnek nemzetközi sikerrel, de fontosak. Az alapkutatások létjogosultságát talán sikerült is elfogadtatnunk.

Lovász László kijelentette: A kutatás-fejlesztésbe a jelenleginél több pénzt kellene befektetni. Egy részét az akadémiai hálózatban, más részét az egyetemeken. Ehhez azonban nem kell elcsatolni az Akadémiától a kutatóintézeteket. Ha jelentős pluszpénz van innovációra, semmi kifogásunk az ellen, hogy a kormány célzottan adjon arra forrásokat. Olyan kutatásokra, amelyeket fontosnak ítél.

– Lehet, hogy a társadalomtudományi intézetek balos szerzői miatt orrolt meg önökre a kormány?

– Valóban nem volt szerencsés, hogy amikor olyan szakcikkek megjelentek, amelyek ellentétben álltak a kormány által vitt iránnyal, akár kritizálták is azt, a sajtó egy része úgy kommentálta a jelenséget, hogy „az Akadémia földbe döngölte a kormány politikáját”. Nem erről volt szó, mindenesetre ha a kormány illetékesei ilyen cikkekből értesülnek arról, hogy volt egy kutatás, az növeli a feszültséget.

– Ön egyébként melyik kategóriába tartozott a csetepaté előtt? Zsigerből kritizáló vagy a kormányközeli?

– Egyikbe sem. A gondolkodó ember ne zászlók alatt masírozzon. Sem híve, sem zsigeri ellensége nem vagyok senkinek.

Magánemberként egy sor kérdésben támogatandónak láttam a kormány tevékenységét az elmúlt kilenc évben, más ügyekben pedig nem – a közvéleményre mindenesetre pozíciómból fakadóan az a téma tartozik, amelyről tudható, hogy elleneztem: az akadémiai kutatóhálózat elvétele. A célom meg tényleg csupán annyi, hogy a tudományos kutatások a legjobb feltételek mellett folyjanak, hogy az akadémiai intézményhálózat működni tudjon.

– Ha mégsem ér el eredményt és a kormány egyszerűen elveszi önöktől az intézeteket, lemond?

– Ha most azt mondanám, lemondok, az vajon csábítaná vagy elrettentené az illetékeseket? Maradjunk inkább abban: csak akkor gondolkodom el ezen a lehetőségen, ha lesz miért.

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.