– Milyen struktúra szerint szervezték meg és hogyan zajlik a magyar–török kulturális évad?
Hoppál Péter: Érdemes tisztázni, hogy párhuzamosan két kulturális évadról van szó: zajlik egy magyar évad Törökországban, valamint egy török évad Magyarországon. Az előbbi szervezője a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az évadért felelős kormánybiztosság, míg az utóbbié a török kulturális és turisztikai minisztérium. A magyarországi lebonyolításban segítünk a török partnereknek, egyebek mellett szoros kapcsolatot tartunk Törökország budapesti nagykövetségével, valamint a Yunus Emre Török Kulturális Intézettel. A magyar évad kapcsán pedig együttműködünk az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központtal, valamint Magyarország törökországi külképviseletével.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kulturális évadról rendelkező kormányhatározat pontosan rögzíti a feladatainkat és azt is, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre a több mint száz program lebonyolítására.
A költségvetési forrásunk 1,067 milliárd forint, amelyből 2023 végéig 232 milliót használtunk fel, így a megvalósítási szakaszban 835 millió forintból tudunk gazdálkodni. Viszont a megállapodáshoz társulnak olyan kiegészítések, hogy a nagy presztízsű állami fenntartású kulturális intézmények eltekintenek az egyébként hatalmas többlet terhet jelentő bérleti díjtól mind a magyar, mind pedig a török fél esetében. Nem sűrűn szoktunk ilyen nagy léptékű évadokat tartani, de fontos dátum 1923. december 18., amikor is a modern Törökország diplomáciai kapcsolatot létesített – elsőként – Magyarországgal.

– Milyen előkészületek előzték meg a rendezvényt?
Csaba Gábor: A kulturális évad előkészületei is több évre nyúlnak vissza. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. december 8-i ankarai látogatása alkalmával Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter felvetette egy 2024. évi magyar–török közös kulturális évad lehetőségét, amelyet Szijjártó Péter örömmel fogadott. Ennek nyomán a két fél a közös kulturális évad megrendezéséről kétoldalú politikai szándéknyilatkozatot fogalmazott meg, amelynek a Felsőszintű Stratégiai Együttműködési Tanács 2021. november 11-i ülésén írtak alá Ankarában. A kulturális évadok előkészítésére egy közös munkacsoport is létrejött török partnereinkkel, amely ezt követően megkezdte munkáját. Számos online és személyes találkozót tartottunk mind Budapesten, mind Ankarában és Isztambulban, ahol kollégáim a produkciók számára keresték a lehető legjobb helyszíneket.
Ebben – ahogy említettük – nagy segítségünkre volt az Isztambulban működő Liszt Intézet, valamint az ankarai nagykövetség munkatársai, akiknek helyismerete, kapcsolatai és szakértelme felbecsülhetetlen és pótolhatatlan ebben a munkában. A hazai háttérszervezési feladatokat pedig kollégáim végzik a kormánybiztos úr csapatával közösen.
– Miként tudtak a művészek és a kulturális intézmények csatlakozni a programsorozathoz?
H. P.: Az előkészítő évben széles körű felhívást tettünk közzé az állami kulturális intézmények körében. Arra bátorítottuk őket, hogy gondolkodjanak az évad során Törökországban bemutatható projekteken. Ez egy bevett eljárás: bármilyen kulturális évad van bárhol a világon, elsősorban az állami kulturális intézményhálózatot szólítja meg az aktuális kulturális tárca. Időközben a tárgyalások során, illetve a különböző tárcaközi előkészítő értekezleteken egyre több és több ötletünk lett, valamint az évad hírére független művészeti produkciók is küldtek a török–magyar tematika ihlette ajánlatokat.
Így értünk el például olyan fantasztikus intézményi gyűjteményeket, mint az MNB kortárs gyűjteménye, amelynek képviselőit rá tudtunk venni, hogy az egyedülálló kollekciójukat mutassák be törökországi intézményekben is. De így születtek projektek a művészeteken és a tudományon túl a sport, az építészetkultúra vagy éppen az emlékezetpolitika területein.
– Az évadok körülbelül száz-száz programot ölelnek fel. Milyen típusú kulturális eseményeket tartalmaz az eseménynaptár, s milyen hosszú távú hatása lehet az együttműködésnek?
H. P.: A magyar–török kulturális évad lehetőséget ad egy rendkívül széles partneri hálózat kialakítására.
Nagyságrendileg ötven-hatvan intézménnyel és társulattal vagyunk folyamatos kapcsolatban, az évad végével pedig a most létrejövő nagyszerű együttműködések nem érnek véget.
Gondoljunk csak azokra a nagy látogatószámot vonzó törökországi fesztiválokra – mint például az adanai narancsvirág (folk) fesztivál, a rodostói cseresznyefesztivál, az isztambuli és izmiri filmfesztiválok, az antalyai nemzetközi színházi fesztivál vagy a legnagyobb török fesztiválszervező komolyzenei és jazzfesztiválja –, amelyeken Magyarország díszvendégként vesz részt – ez egyedülálló lehetőség a hazai kulturális élet szereplőinek. Nincs ez másképp itthon sem: a magyarországi fesztiválok programjában számos török előadó-művészeti produkcióval találkozhatunk.
Például a Nemzeti Színházban jelenleg is zajló 11. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) két világszínvonalú törökországi produkcióval (a Háború és béke, valamint az Államanya) találkozhatott a közönség, de török díszvendégséggel zajlik számos hazai vidéki fesztivál is az idei évben.
Cs. G.: Az évad legfőbb célja a magyar kultúra átfogó bemutatása. Ezért aztán az évad szerteágazó programjai között egyaránt megtalálhatók a filmes, a színházi, a zenei, a gasztronómiai, a folklór és a színpadi műfajok, valamint a képzőművészeti és az iparművészeti kiállítások – az üvegművészettől kezdve a filmművészetig. A kulturális programok mellett tudományos konferenciák, egyetemek közti együttműködések és a könyvkiadás is helyet kaptak.
A kitűzött célok közé tartozik egyben, hogy a projektek megvalósulása ne korlátozódjon kizárólag országpromóciós tevékenységre, hanem a programok valamennyi lehetséges esetben generáljanak további párbeszédet az adott kulturális terület magyar és török képviselői, művelői között.