Az évad sajtótájékoztatóján Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta: a két ország kormányának megállapodása értelmében az évad irányadó tematikája a barátság és együttműködés évszázada: a cél a két ország évszázadokra nyúló kiváló kapcsolatainak a kultúra eszközeivel való támogatása. Emlékeztetett, hogy bár száz éve jött létre diplomáciai kapcsolat Törökország és Magyarország között, de a kapcsolat sokkal régebbi. Nagyon fontos, hogy a barátságot, az egymás iránti tiszteletet időről időre megerősítsük, erre ad jó alkalmat a kapcsolatok felvételének századik évfordulója. Arra törekedtek, hogy a programban tucatnál is több török helyszínen valósulhassanak meg magyar rendezvények. Ebben közreműködnek magyar színházak, múzeumok, zenekarok, egyetemek és tudományos műhelyek is.
Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete kiemelte, milyen nagy része volt a magyar szakembereknek az új Török Köztársaság felépítésében és megszervezésében,
az ankarai kormányzati épületektől kezdve a kultúra olyan alakjaiig, mint Bartók Béla, aki segített összegyűjteni a török népzenét, bejárva Törökországot. Megemlítette a történelmi kapcsolatokat is, hogy Törökország befogadta a magyar szabadságtörekvések menekültjeit II. Rákóczi Ferenctől Thököly Imrén át Kossuth Lajosig. Hangsúlyozta, mennyire boldog, hogy Magyarország legnagyobb kulturális intézményei csatlakoztak az évad programjához, és nemcsak Budapesten, hanem Pécsen, Szigetváron, Egerben és más vidéki városokban is.
Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos hagsúlyozta: a programsorozat nem jöhetett volna létre összefogás nélkül.
Ilyen együttműködés jött létre Magyarország ankarai nagykövetségével és az isztambuli főkonzulátussal, valamint a Liszt Intézettel, Törökország budapesti nagykövetségével, valamint a budapesti Yunus Emre török kulturális központtal. Ezeknek az együttműködéseknek hála jutottak el odáig, hogy az eredetileg beérkezett 300 programjavaslat közül végül száz program valósulhat meg a százéves évforduló alkalmával. A stratégiai intézmények közül a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Színház, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Állami Operaház, az Operettszínház, a Nemzeti Filharmonikusok és a Magyar Állami Népi Együttes egy-egy produkcióját mutatják majd be. Szintén több városba elviszik a Törökországot építő magyarok kiállítást, melyen keresztül azt szeretnék ábrázolni, hogy milyen sok magyar vett részt a modern Törökország felépítésében.
A kulturális évad arculatának kialakításában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem segédkezett: a törökországi partnerekkel együttműködve hozták létre a kulturális évad logóját, amely török és magyar elemeket ötvöz.
A 2024-es magyarországi kiemelt nagy fesztiválokon Törökország lesz a díszvendég, a törökországi fesztiválokon pedig a magyar művészet és tudomány kap bemutatkozási lehetőséget. A kulturális évad ünnepélyes megnyitójának 2023. december 18-án a Müpa ad otthont, amelyre a török és a magyar köztársasági elnök, miniszterelnök és miniszterek jelenlétében kerül majd sor.
Káel Csaba, a nyitógála művészeti vezetője, a Müpa vezérigazgatója megköszönte, hogy a megnyitónak a Müpa adhat otthont, amely a kulturális kapcsolatok kialakításának kiemelt intézménye.
Népeink nagyjából 1500 évvel ezelőtt találkoztak és sokáig kölcsönösen és párhuzamosan építették egymás kultúráját, aminek lenyomatai még mindig látszanak mind a magyar, mind a török kultúrán. A nyitóműsor ezt az összefonódást szeretné bemutatni a mai nézők számára egy olyan előadással, ahol a két kultúra egymást megszólítja és egymásnak válaszol, mutatott rá Káel Csaba.
Borítókép: Csák János, Gülsen Karanis Eksioglu és Hoppál Péter az évad sajtótájékoztatóján (fotó: Mónus Márton)
