Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo

Életre kelt az Orfeum: a legújabb magyar operett bemutatóján jártunk

Tukács Orsolya
2023.11.18. 15:30 2023.11.19. 16:08
Életre kelt az Orfeum: a legújabb magyar operett bemutatóján jártunk

Színháztörténeti pillanatnak lehettek és lehetnek részesei azok, akik ezen a hétvégén részt vesznek a hármas szereposztással színpadra állított, Az Orfeum mágusa című előadás ősbemutatóján a Budapesti Operettszínházban. A XXI. század első magyar operettje egy időutazásra hívva a nézőket az idén százéves, eredetileg orfeumnak épült legendás teátrumot megálmodó Somossy Károly életének legfontosabb állomásait idézi meg a színpadon.

A Kiss-B. Atilla főigazgató ötlete alapján, Orbán János Dénes szövegíró és Pejtsik Péter zeneszerző által megalkotott, Bozsik Yvette rendezésében színpadra állított előadás egy különleges, kettősségekkel teli világba repít, ahol a siker, a pénz csupán pompás káprázat és illúzió. Nincs valódi ereje, ezért amilyen könnyen jön, éppolyan könnyen megy. Ezzel szemben ott vannak azok az értékek, amelyek halhatatlanok. Ezek között ott fénylik az őszinte, odaadó és minden körülmények között kitartó hű hitvesi szeretet, amelyet Somossy neje, Armina közvetít, a családi összetartozás, az anyaság érzése, amelyre még a kor legnépszerűbb primadonnája, az árvákat lelkesen támogató Carola Cecília is mindennél jobban vágyik, illetve a haza és a munka szeretete, amelyet a földjét folyamatosan kapálni és a feleségével is kapáltatni vágyó, szegényből gazdaggá vált Lazarovits Zdénkó bácskai mágnás képvisel. Utóbbi végül is kitűnő, hű társra lel a bájos ifjú művésznő, Ábrándy Bella személyében.

Somossy Károlyt, a mágust Homonnay Zsolt, Nagy Lóránt és a képen szereplő Dolhai Attila keltik életre (Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház)

Már a cím is utal a mágiára. A varázslat, a káprázat és az illúzió mindvégig jelen van ebben a Somossy Károly fejlődéstörténetének is tekinthető cselekményben, amelynek végén a kicsapongó életet folytató címszereplő maga is felismeri a fent említett értékek jelentőségét. A mágus a „varázserejét” végül már nem illúziókeltésre, nem a gyors sikerek és meggazdagodás elérésére használja fel, hanem másokat segít és támogat vele.

A humorban és dramaturgiai fordulatokban bővelkedő történet egyik legfontosabb tanulságaként ezeket az üzeneteket is magunkkal vihetjük az előadás végén. Ahogy azt az élményt is, amelyet a darab zenéjének és szövegének szerves részeként rendre fel-felbukkanó ismerős, klasszikussá vált dallamok és verssorok felfedezése jelent. Az előadás során nem csak az ismert operett-, sőt olykor operarészletek – köztük Kukoricza János belépője a János vitézből és az Éj királynőjének bosszúáriája a Varázsfuvolából – bukkannak fel új köntösbe öltöztetve, de számos klasszikussá vált sorra is felfigyelhetünk egyebek mellett Petőfi Sándor Szeptember végén, illetve Ady Endre Az én menyasszonyom című verséből. Az egyszerre újszerű és ismerős dalokban hol egymást váltva, hogy egymással keveredve megjelennek a hungarikummá vált operett műfaj nélkülözhetetlen stíluselemei: a nagy ívű, szenvedélyes dallamok, a sírva vigadó magyar virtust idéző nóták és a játékos, könnyed humort képviselő szerzemények.

Az előadás a szórakoztatás mellett ismeretterjesztő szerepet is játszik, hiszen a cselekmény során Somossy Károly életének legfontosabb eseményei és szereplői, az egykori mulató hétköznapjai is életre kelnek. Sőt a mágus legjelentősebb, korát megelőző vívmányait, fejlesztéseit, köztük az általa megépíttetett Konstantinápoly Budapesten elnevezésű vigalmi negyedben megvalósított előadásokat, vízi csatákat és filmvetítéseket is megidézi a darab, amely láthatóan sok-sok kutatómunka eredményeképpen jött létre. 

Ehhez komoly segítséget nyújtott a Budapesti Operettszínház műszaki igazgatója, Somfai Péter által megírt Somossy, a mágus című kötet is. Ugyancsak Somfai Péter alkotta meg az előadás káprázatos vizuális hatásait, amelyek kiválóan egészítik ki a Berzsenyi Krisztina által megalkotott, egyszerre korhű, valamint a mai szemlélő számára is vizuális örömforrást nyújtó jelmezterveit, illetve a Ferenczfy-Kovács Attila tervezte díszletet, amely az egykori Orfeum épületét, a Konstantinápoly Budapesten negyedet és a Rókus kórházat is megjeleníti.

Ábrándy Bella és Lazarovits Zdénkó meglátogatják a kórházban fekvő Somossy Károlyt (Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház)

Mindez együtt egy tovatűnt, álomszerű világba repíti a nézőket. A címben is szereplő mágia az ősbemutató hétvégéjén már az előadás előtt is megtapasztalható volt az Orfeumi játékoknak köszönhetően, amelynek keretében a színház előtt és a színház épületében bemutatott mutatványok és produkciók részeként már 17 órától kezdve életre kelt az egykori mulató páratlan hangulata. Ez a mágia folytatódott a színpadon, ahol az előadás tovább kalauzolta a nézőket ebben az izgalmas, olykor A legnagyobb showman című film hangulatát is megidéző világban. A rendkívül sok szereplőt megmozgató darab parádés szereposztással várja a publikumot. 

Hogy csak a főbb szereplőket említsük, Somossy Károlyt Dolhai Attila, Homonnay Zsolt és Nagy Lóránt; a nejét, Arminát Fischl Mónika, Lukács Anita és Füredi Nikolett; az ünnepelt primadonnát, Carola Cecíliát Kiss Diána, Bordás Barbara és Lévai Enikő; az ifjú dívát, Ábrándy Bellát Széles Flóra, Szendy Szilvi és Bojtos Luca; Lazarovits Zdénkó bácskai mágnást Erdős Attila, Laki Péter és Dénes Viktor; Miskát, a főpincért Kiss Zoltán és Peller Károly; Maxit, az Orfeum mindenesét Földes Tamás és Bálint Ádám, míg Somossy haragosait Bardóczy Attila, György-Rózsa Sándor, Pálfalvy Attila, Németh Attila, Langer Soma, Petridisz Hrisztosz, Magócs Ottó, Kerényi Miklós Máté és Angler Balázs, Leopold Mária Lippert Weilersheim herceget pedig Sándor Péter, Kocsis Dénes és Cseh Dávid Péter keltik életre. Az ifjú Kálmán Imre szerepében a kiemelkedő tehetségű fiatal zongoraművész, Boros Misi kápráztatta el a közönséget. 

A teljes szereposztás a színház honlapján olvasható.

A színpadon és a háttérben estéről estére egyaránt sokan munkálkodtak és munkálkodnak azon, hogy újra életre keljen az orfeum káprázatos, csodás illúziókkal teli világa. Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, fő-zeneigazgató és Tassonyi Zsolt karmester zenei vezetésével majdhogynem az egész társulat színpadra lép. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara és Musical Együttese. Szabó Mónika karigazgatóként, Dreiszker József világítástervezőként, Somfai Péter vizuális hatásokért felelős szakemberként, Jenei Petra jelmeztárvezetőként, Veréb Diána jelmezkivitelezőként, Németh Zsuzsanna koreográfusasszisztensként, Lenchés Márton és Nagy Bea rendezőasszisztensekként, Tucker András rendezői munkatársként, valamint Krizsán Dániel és Gombai Szabolcs a koreográfus munkatársaiként járultak hozzá az előadás sikeréhez. A darab rendezője és koreográfusa Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó.

Borítókép: Az egykori Orfeum miliője jelenik meg a színpadon (Fotó: Kurucz Árpád)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.