Különösen izgalmas a HAB Kabin tere, amely a káosz és a rend viszonyát járja körül. A hagyományos szőnyegek apró motívumai közelről nézve szinte rendezetlennek tűnnek, távolabbról azonban harmonikus rendszerré állnak össze. A kortárs művek ezzel szemben sokszor éppen a fragmentáltságot sugallják.
A kiállítás egyik legfontosabb állítása, hogy a keleti és afrikai textilművészeti hagyományokra nem egzotikus díszítőelemként kell tekintenünk, hanem élő kulturális tudásként. Ezekben a kultúrákban a szőnyeg vagy a textil nemcsak használati tárgy volt, hanem identitást, közösségi szerepeket és spirituális jelentéseket hordozó vizuális rendszer.
A június 28-ig megtekinthető tárlat valójában kapcsolódásokat mutat be: azt az alapvető emberi tapasztalatot, hogy történeteink, mintáink és emlékeink mindig tovább szövődnek – kultúrákon, korszakokon és generációkon keresztül.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!