A Miniszterelnökség pedig azt közölte, hogy a kormányzati struktúra átvilágítása tárgyában szerződést nem kötött.
Így különös ellentmondás rajzolódik ki: három tárca válaszából az következik, hogy a kért átvilágításokhoz náluk nem állnak rendelkezésre dokumentumok, illetve nincs ilyen tárgyú szerződés, miközben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium már folyamatban lévő átvilágításokról beszél – és éppen ezekre hivatkozva tartja vissza az információkat.
Ha átláthatóságot ígérnek, a közérdekű adatokat is meg kellene mutatni
A közérdekű adatigénylés lényege éppen az, hogy a közvélemény ellenőrizhesse, mi történik a közfeladatot ellátó szervekben, különösen akkor, ha annak közpénzügyi vagy kormányzati jelentősége van.
A mostani válaszok alapján azonban a nyilvánosság nem tudhatja meg, kiket bíztak meg az átvilágítással, milyen eljárásban választották ki őket, milyen dokumentumok készültek, és milyen szerződések alapján dolgoznak.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium ezen információk kiadásának egy részét megtagadta.
Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a Miniszterelnökség válaszában maga is kiemeli az „átlátható működést” és a közpénzek szabályos felhasználását. A gyakorlatban azonban éppen az átvilágításokra vonatkozó közérdekű adatok megismerése ütközött akadályba.
A minisztérium ugyanakkor jelezte: az adatigénylés megtagadása miatt az infótörvény alapján bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is lehet fordulni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!