Az ezredes szerint ugyanakkor az elmúlt években jelentősen nőtt a fenyegetés iránti figyelem a német hatóságok és biztonsági szervek részéről, miközben a lakosság tájékoztatására is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek.
Mararens arra figyelmeztetett, hogy a hibrid hadviselés jóval túlmutat a dróntámadásokon vagy a kritikus infrastruktúra elleni szabotázsakciókon. Ide tartozik a dezinformáció terjesztése, a politikai és jogi mechanizmusok befolyásolása, valamint az úgynevezett „feláldozható ügynökök” alkalmazása is.
Az elmúlt évek egyik leglátványosabb jelenségének az ismeretlen drónok megjelenését nevezte az európai, különösen a német kritikus infrastruktúrák környezetében. Megítélése szerint ezek az akciók elsősorban pszichológiai nyomásgyakorlást szolgáltak, nem pedig közvetlen katonai célokat.
Az ezredes úgy véli, hogy a hibrid fenyegetések elleni fellépéshez a német államnak hatékonyabb és gyorsabb döntéshozatali mechanizmusokra van szüksége.
Ennek érdekében a Nemzetbiztonsági Tanács jogköreinek bővítését szorgalmazta. Példaként Finnországot említette, ahol egy balti-tengeri tenger alatti kábel megrongálódását követően a hatóságok kevesebb mint egy órán belül döntöttek egy gyanús hajó feltartóztatásáról.
Mararens arról is beszélt, hogy Németország részletesen elemzi Ukrajna tapasztalatait az orosz agresszió ellen való védekezés során. Szerinte az egyik legfontosabb tanulság az ukrán társadalom ellenálló képessége, vagyis az a készség, amellyel a lakosság képes alkalmazkodni és kitartani a háborús körülmények között.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!