„Magyarország természetesen jogállam”

A három hatalmi ág — törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás — együttműködve, egymásra figyelve építi a jogállamot — hangzott el tegnap egy szakmai konferencián, ahol Stumpf István alkotmánybíró leszögezte: az Alkotmánybíróság feladatai közé tartozik a nemzeti szuverenitás és identitás védelme is.

Magyar Nemzet
2019. 03. 23. 7:35
Darák Péter; Handó Tünde
Handó Tünde (jobbra): A bíróságok a közjót szolgálják Fotó: MTI/Soós Lajos
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hamis minden olyan megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani; amely a bírói hatalmat a kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozza meg és ellenálló szerepre biztatja a bírókat és alkotmánybírókat – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tegnap, a 27. alkalommal megtartott Jogi beszélgetések című kaposvári szakmai konferencia zárónapján.

Handó Tünde hangsúlyozta: az angolszász, és különösen az amerikai jogfelfogással szemben, a jogállamiság kontinentális koncepciójának középpontjában a közjó áll. Szerinte a három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt a jog és igazságosság problémájáról. Úgy vélekedett, hogy a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. „A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott az MTI tudósítása szerint.

Handó Tünde (jobbra): A bíróságok a közjót szolgálják
Fotó: MTI/Soós Lajos

Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata. Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.

Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta: jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény és a törvényesség követelménye mindent megelőz. „Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.