Matekversenyen mindig jól végzünk, sokaknak mégsem megy a számtan

Csapatban ezüstöt, egyéniben pedig öt érmet, köztük egy aranyat is szereztek a magyarok a Közép-euró­pai Matematikai Olimpián. Középiskolásaink újabb nemzetközi sikere ékes bizonyítéka annak, hogy a jó kezekbe kerülő tehetségek világszínvonalú eredményekre képesek a természettudományos tanulmányi versenyeken. Ehhez képest a diákok többségének mégis nehézkesen megy a matek, minden tanévben ebből a tárgyból van a legtöbb bukás, és gyengék az érettségi átlagok is. Az eredményes magyar csapat vezetőivel az elért sikerek mellett arról is beszélgettünk, vajon miért nem érti és miért nem szereti az átlagember a matekot, és hogyan lehetne ezen változtatni.

Az ezüstérmes magyar csapat a versenyzőket mentoráló pedagógusokkal Forrás: MEMO

„Az utcában öt ház áll: Karola valamelyik szélsőben lakik, Béla és Mari szomszédok, Cili háza az utolsó előtti. Samu nem lakik Cili mellett, Mari viszont Karolához menet be tud nézni Bélához. Ki kinek a szomszédja?” A jópofa logikai feladat ötödik osztályosoknak szól, de bizonyára játékos kedvű felnőttek is szívesen elgondolkodnak a fejtörőn, amiben egyetlen szám sincs ugyan, az eredményes matematikatanuláshoz mégis ilyesfajta feladatokon, a logikai készség fejlesztésén keresztül vezethet az út. ­

Legalábbis így gondolja ezt Lenger Dániel, a 13. Közép-euró­pai Matematikai Olimpia (MEMO) magyar csapatának egyik vezető tanára. A hat középiskolás fiú alkotta csapat összetettben ezüstérmet szerzett, egyéniben pedig egy arany, egy ezüst és három bronz minősítést hozott el a csehországi Pardubicében megrendezett nemzetközi tanulmányi vetélkedőről. Az augusztus 26. és szeptember 1. között zajlott egyhetes összecsapáson tíz ország fiataljai között álltak helyt a fiúk.

A versenyen részt vevő hat diák az ország matematikai tehetséggondozásban legtapasztaltabb iskoláiban szerezte tudását: Soós Máté, Tóth Balázs és Várkonyi Zsombor a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumba járnak, Beke Csongor, Gyimesi Péter a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulói, az aranyérmet szerző Weisz Máté pedig a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja. A csapatot a Fazekasban tanító Szoldatics József és az ELTE doktorandusza, Lenger Dániel vezette.

Szoldatics tanár úr azt mondja, a MEMO lényegében a nemzetközi matematikai diákolimpia egyfajta kistestvérének, előversenyének tekinthető, hiszen míg a „nagy” olimpia főleg a végzős gimnazisták terepe, a közép-európai összecsapáson a 10. és 11. évfolyamosok mutatkoznak be.

– Csapatunk tagjai az ország tíz legjobb matekosai között vannak. A felkészülés és a kiválasztás hosszú folyamat volt, mivel az év során zajló különböző matematikai tanulmányi versenyek pontrendsze­rében elért eredmények alapján kvalifikálták a fiúkat. Az, hogy nincs lány a csapatban, csak a pontszámok miatt van így, tavaly például vegyes összetételű csapat indult. A remek szereplés mögött természetesen hosszú évek gyakorlása, felkészülése áll, kivétel nélkül olyan gyerekekről van szó, akiknek a kezdetektől szenvedélyük volt a matematika, és már az általános iskolai évek alatt is szakkörökre, táborokba, különórákra jártak, sok pedagógus foglalkozott velük. Mondhatnánk, hogy mindannyian kicsit kockák – jellemzi a fiúkat Szoldatics József.

Próbálom megtudni, hogy a fiúk pengeéles eszén és tehetségén túl milyen titkos recept áll a sikeres nemzetközi szereplés mögött, ami esetleg a köznevelésben tömegesen is bevethető lenne. Hiszen az „átlagdiákok” többsége valamiért nincs túl jó barátságban a matematikával. A 2018/19-es tanév végén több mint 15 ezren buktak meg az Oktatási Hivatal adatai szerint, és minden évben ez a tantárgy vezeti a bukási listát.

A hiányosságok az érettségin is megmutatkoznak, amelynek eredményei összességében évről évre jobbak, egyedül a matek az, amelyből idén is romlottak az átlagok. Magyarból, történelemből, idegen nyelvekből és a természettudományos tárgyakból sem fordult elő 2010 óta egyszer sem hármas alatti érettségi átlag, matematikából viszont ez idő alatt ötször is a közepes szint alatt teljesítettek a tanulók. A PISA-felmérések adatai szintén kedvezőtlen képet festenek: a hazai diákok matematikai teljesítménye a nemzetközi átlag alatt van, és a legutóbbi, 2015-ös eredmények a korábbi évekhez képest is visszaesést mutattak.

Az ezüstérmes magyar csapat a versenyzőket mentoráló pedagógusokkal
Fotó: MEMO

Mindebből szinte egyenesen következik, hogy sok felnőtt számára is mumus a matematika. Ki ne hallott volna beszélgetőpartnerek közti szabadkozást: nem erősségem a matek, már az iskolában sem ment… A természettudományos hiányosságainkat azonban legtöbbször elnéző mosollyal veszik tudomásul, mintha matematikából nem lenne olyan ciki a tudatlanság. Így látja Szoldatics József is, aki szerint a társadalmi hozzáállás is képes rontani a diákok motivációját, a tanuláshoz, tantárgyhoz való viszonyulását.

– Általában nagyobb megértés fogadja, ha matematikai gyengeségünket hozzuk szóba, mintha irodalomból vagy történelemből vannak hiányosságaink. Valamiért kialakult egy olyan beidegződés, hogy hamarabb könyveljük el faragatlannak azt, aki nem tud folytatni egy ismert Petőfi-idézetet vagy nem tudja, mikor volt a Rákóczi-szabadságharc, mint azt, akinek fogalma sincs a Pitagorasz-tételről vagy nem tud levezetni egy egyszerű egyenletet. Az oktatás eredményessége persze soktényezős és bonyolult kérdés, nyilván nem lehet az érettségi átlagát egy okra visszavezetni, de mindenképpen van hatása az oktatásra a közvélekedésnek – magyarázza a tanár úr.

Lenger Dániel azzal folytatta: nagyon fontos lenne, hogy a matematikaoktatás a logikus gondolkodás képességét adja át a diákoknak, hiszen ez lenne az elsődleges feladata. A számtan viszont – ami a többség számára megegyezik a matematikával – mindehhez csupán egy eszköz.

– Kiskoromban nagyon szerettem Raymond ­Smullyan könyveit olvasgatni, amelyek mesés, játékos feladatokkal fejlesztik a logikai készséget úgy, hogy egyébként számokat csak nyomokban tartalmaznak. Ilyen például a Hölgy vagy a tigris?, illetve az Alice Rejtvényországban című könyv. Véleményem szerint a diákok akkor fogják kedvelni a matekórát, ha olyan feladatokat adunk nekik, amelyeken ők is szívesen gondolkodnak, érdekli őket a válasz a kérdésre. A Dürer matekversenyt például ezzel a szemlélettel szervezzük már évek óta, és a legtöbb feladat nem is számolásra, hanem inkább arra megy ki, hogy logikus következtetéseket vonjanak le a gyerekek – mutatott rá a matematikus.

Abban valószínűleg minden szakértő egyetért, hogy akkor lesznek jobbak a jegyek, ha a gyerekek szeretik is, amit tanulnak, ezért egyre több elkötelezett pedagógus próbálkozik különböző kreatív kezdeményezésekkel a matek megszerettetésére.

Az egyik ötletes kezdeményezés Tóthné Szalontay Anna Matekprezi.com oldala. Az új generációs természettudományos tankönyvek főszerkesztőjeként ismert tanárnő és tananyagfejlesztő motivá­ciós céllal készít olyan videókat és prezentációkat, amelyek látványos animációkkal, népszerű filmjelenetekkel illusztrálva mutatják be a matekpéldákat, hogy meghozzák a gyerekek kedvét a témához és a tanuláshoz. A videók a legkülönbözőbb stílusú zenei aláfestésekkel készültek, így a diá­kok aszerint is válogathatnak, hogy popslágereket, klasszikus zenét vagy éppen metált szeretnének hallgatni a feladatok levezetése közben.