– Átlagosan harmincszázalékos béremelést jelentett be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a szakoktatók számára. Bemutatná ezt egy-két konkrét példán? Hogyan alakulnak az összegek a következő tanévtől egy pályakezdő, illetve egy idősebb kolléga esetén?
– Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, az oktatók számára a rendszer megerősítéséhez kapcsolódó legfontosabb változás a béremelés, amihez a költségvetés évente 35 milliárd forintot biztosít. A szakképzésben tanító több mint 32 ezer pedagógus fizetése 2020 júliusától átlagosan harminc százalékkal nő. A béreket differenciáltan állapítják meg, azok a legjobban teljesítő, elsősorban szakmai tárgyakat tanító pedagógusok esetében ennél nagyobb mértékben is emelkedhetnek. Például egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, Pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye a bruttó 300 ezer forint helyett a jövőben akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. A szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javításával a pályakezdő pedagógusok bére a másfélszeresére is emelkedhet. A magasabb bérek lehetővé teszik a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából, ezáltal javul a szakképzés színvonala.
– Az óraadók is magasabb keresetre számíthatnak?
– A gazdaságvédelmi javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. Az óraadó szaktanárok díjazása jelenleg nagyságrendekkel marad el a piaci bérektől, így nem várható, hogy az iparban, vállalatoknál dolgozó szakemberek nagyobb számban megjelenjenek az iskolákban. Az óradíjak esetében első ütemben ötvenszázalékos emelésre teszünk javaslatot, azokat néhány éven belül, egy minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan szeretnénk a piaci szintre felzárkóztatni. Ezzel elérhető, hogy például egy gépipari szakképző iskolában vállalati tapasztalattal rendelkező mérnökök oktassák a jövő szakembereit.
– A magasabb bérekhez kapcsolódni fog valamilyen új minősítési rendszer?
– Igen, egy önálló, kifejezetten a szakképzés sajátosságaira épülő, új minősítési rendszert alakítunk ki, ennek részletei még kidolgozás alatt állnak.
– Jelezték, hogy aki szeretne, a pedagógus-életpályamodell alá tartozhat a jövőben is. Ezalatt mit kell érteni? Hogyan alakulnak ekkor a fizetések? Aki marad, arra kétféle minősítés vonatkozik egyszerre?
– A szakképző intézmény és annak oktatói mindenképpen a szakképzési törvény által meghatározott minősítési rendszerben minősülnek, ez nem választható. Arra azonban a továbbiakban is lehetősége lesz az oktatónak, hogy ha szeretné, szabadideje terhére a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint is minősítsék. A többcélú szakképző intézményekben lesz arra mód, hogy a köznevelési feladatra pedagógus-munkakört hozzanak létre, ebben az esetben az ilyen munkakörben dolgozó kolléga a pedagógus-életpálya minősítési és bérezési rendszere szerint látja el feladatát.
Az államtitkár szerint az átalakítás után felértékelődik az oktatók és az óraadók helyzete is
Fotó: Kurucz Árpád
– Mi lesz a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokkal?
– A szakképzési törvény tervezetének értelmében a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokra is ugyanazok a feltételek és lehetőségek vonatkoznak, mint a szakmai tantárgyakat oktatókra. Így természetesen ők is részesülnek a béremelésben. Egy vegyes rendszer létrehozása nemcsak körülményes lett volna, hanem arra jogszabályi lehetőség sincs. Célunk az, hogy egy tiszta, átlátható életpályarendszeren keresztül vonzóvá tegyük a szakképzést a pedagógusoknak és a vállalatoktól érkező szakembereknek is.
– Mely képzési területeken van leginkább szükség arra, hogy több szakembert vonjanak be a vállalati szférából?
– A gyakorlati tudás átadása iparfejlesztési szempontból talán a műszaki területeken a legfontosabb, de a szakmájukat értő és szerető szakemberek ismereteire, személyes példamutatására valójában minden ágazatban nagy szükség van. Ez az ágazati készségtanácsok üléseiből, javaslataiból is egyértelművé vált.
– Hány vállalat vesz részt jelenleg a szakképzés munkájában, és mennyivel szeretnék ezt a számot növelni?
– Jelenleg mintegy 8500 gazdálkodó szervezet vesz részt a duális képzésben. A célunk mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok szélesebb körének bevonása, a szakképzésben való szerepvállalásuk erősítése. Ezt szolgálja többek között, hogy támogatjuk az ágazati képzőközpontok létrehozását, amelyekben a szakképzési centrumok jelentős adminisztratív terhet tudnak átvállalni a cégektől. Ezek a kis- és középvállalkozások közreműködésével létrejövő központok az adott térség több vállalkozásának részvételével folytatnak duális gyakorlati oktatást a felsőoktatásban és a középfokú szakmai képzésben is.
– A szakszervezetek a közalkalmazotti törvény által biztosított védettség elveszítésétől tartanak. Meg tudják őket nyugtatni, hogy alaptalan az aggodalmuk?
– A közalkalmazotti törvény túlságosan merev bértáblával jár együtt, a hatálya alól való kikerülés nagyobb mértékű béremelést, a lehetőségek bővítését jelenti, a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését eredményezi. A jövőben minden szakképzésben oktató egyéni béralkut köthet a munkáltatójával, így a számára legkedvezőbb feltételekkel végezheti munkáját. A munkáltatók a kollektív szerződés keretein belül tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyek ma is megilletik a pedagógusokat. A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetéssorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, szakszervezetek képviselőivel. A minisztérium a napokban is tárgyalt és a továbbiakban is nyitott az egyeztetésekre a pedagógusszakmai érdekképviseletekkel.
– Megmaradhatnak a szabadságok, jutalmak az új rendszerben? A munkabéren kívül milyen egyéb juttatás lesz adható?
– A szakképzésben oktatók a továbbiakban is kaphatnak jubileumi jutalmat, változatlanul jogosultak lesznek a pedagógusigazolványra, új elemként pedig számos, a munka törvénykönyve szerinti juttatást vehetnek igénybe. Azt kijelenthetem, hogy rosszabbul senki nem fog járni.
– Újraszabják a szakmajegyzéket, megújul a képzések tartalma. Ehhez nyilván új tantervi keretek és majd tankönyvek is kellenek. Ezek előkészítése, kidolgozása hogyan áll?
– Így van, az új szakmajegyzékhez igazodó képzési és kimeneti követelmények, programtantervek kidolgozása és a képzési tartalmak elsajátításához szükséges korszerű tananyagok fejlesztése már folyamatban van. A 2020–2021-es tanévben már ezekkel indulhat az oktatás a szakképző intézményekben.
– Mekkora havi ösztöndíjra számíthatnak a tanulók a technikumban és a szakképző iskolában 2020-tól?
– Jól járnak a szakképzést választó diákok is, hiszen már az első évtől mindenki ösztöndíjat kap, amelynek mértéke a tanulmányi eredményektől függ. Ezzel a diák egyszerre tanul és havi bevételhez is jut, amit szabadon felhasználhat, vagy ha úgy dönt, hozzájárulhat a családi kiadásokhoz. A tanulmányok teljes ideje alatt járó juttatás azonban csak egy része az elérhető támogatásnak. Új elem a törvényben az akár több százezer forintos egyszeri pályakezdési juttatás, amelyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Évente kétezer tanuló emellett hátrányos helyzete és jó tanulmányi eredményei révén pályázhat az Apáczai-ösztöndíjra. A megerősített rendszer keresett szakmát ad a fiatalok kezébe, akik így pályakezdőként biztos elhelyezkedésre és tisztességes bérekre számíthatnak.
– Változás lesz az is, hogy csak akkreditált vizsgaközpontokban lehet majd vizsgáztatni. Így csökkenni fog a vizsgahelyek száma?
– A törvény nem korlátozza a vizsgaközpontok számát, de azzal számolni kell, hogy azok létrehozása, szabványoknak megfelelő működtetése nem lesz egyszerű feladat, így nyilván nem vállalkozik rá mindenki.
– A törvény módosítása már megjelent, de a részletszabályok még nem ismertek. Mikor várható a végrehajtási rendelet megjelenése?
– A törvényjavaslat a parlament előtt van, részletes vitája a jövő héten zajlik le. A kapcsolódó végrehajtási rendelet a törvényjavaslat elfogadása esetén annak hatálybalépésével egyidejűleg, 2020. január 1-jén lesz érvényes.
