Modern és versenyképes szakképzési rendszer épül

Igen jelentős béremelésre számíthatnak a szakképzésben oktatók a következő tanévtől: a pályakezdő pedagógusok fizetése másfélszeresére emelkedhet, emellett az óraadók részére is ötvenszázalékos óradíjemelésre tesz javaslatot a tárca – tudta meg a Magyar Nemzet Bódis Józseftől. A tudás- és innovációmenedzsmentért felelős államtitkár a lapunknak adott interjúban kiemelte, a szakképzési törvényjavaslat részletes parlamenti vitája egyébként a jövő héten zajlik le, és év végéig megszületik a részleteket szabályozó végrehajtási rendelet is.

Az államtitkár szerint az átalakítás után felértekelődik az oktatók és az óraadók helyzete is Fotó: Kurucz Árpád

– A magasabb bérekhez kapcsolódni fog valamilyen új minősítési rendszer?

– Igen, egy önálló, kifejezetten a szakképzés sajátosságaira épülő, új minősítési rendszert alakítunk ki, ennek részletei még kidolgozás alatt állnak.

– Jelezték, hogy aki szeretne, a pedagógus-életpályamodell alá tartozhat a jövőben is. Ezalatt mit kell érteni? Hogyan alakulnak ekkor a fizetések? Aki marad, arra kétféle minősítés vonatkozik egyszerre?

– A szakképző intézmény és annak oktatói mindenképpen a szakképzési törvény által meghatározott minősítési rendszerben minősülnek, ez nem választható. Arra azonban a továbbiakban is lehetősége lesz az oktatónak, hogy ha szeretné, szabadideje terhére a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint is minősítsék. A többcélú szakképző intézményekben lesz arra mód, hogy a köznevelési feladatra pedagógus-munkakört hozzanak létre, ebben az esetben az ilyen munkakörben dolgozó kolléga a pedagógus-életpálya minősítési és bérezési rendszere szerint látja el feladatát.

Az államtitkár szerint az átalakítás után felértékelődik az oktatók és az óraadók helyzete is
Fotó: Kurucz Árpád

– Mi lesz a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokkal?

– A szakképzési törvény tervezetének értelmében a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokra is ugyanazok a feltételek és lehetőségek vonatkoznak, mint a szakmai tantárgyakat oktatókra. Így természetesen ők is részesülnek a béremelésben. Egy vegyes rendszer létrehozása nemcsak körülményes lett volna, hanem arra jogszabályi lehetőség sincs. Célunk az, hogy egy tiszta, átlátható életpályarendszeren keresztül vonzóvá tegyük a szakképzést a pedagógusoknak és a vállalatoktól érkező szakembereknek is.

– Mely képzési területeken van leginkább szükség arra, hogy több szakembert vonjanak be a vállalati szférából?

– A gyakorlati tudás átadása iparfejlesztési szempontból talán a műszaki területeken a legfontosabb, de a szakmájukat értő és szerető szakemberek ismereteire, személyes példamutatására valójában minden ágazatban nagy szükség van. Ez az ágazati készségtanácsok üléseiből, javaslataiból is egyértelművé vált.

– Hány vállalat vesz részt jelenleg a szakképzés munkájában, és mennyivel szeretnék ezt a számot növelni?

– Jelenleg mintegy 8500 gazdálkodó szervezet vesz részt a duális képzésben. A célunk mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok szélesebb körének bevonása, a szakképzésben való szerepvállalásuk erősítése. Ezt szolgálja többek között, hogy támogatjuk az ágazati képzőközpontok létrehozását, amelyekben a szakképzési centrumok jelentős adminisztratív terhet tudnak átvállalni a cégektől. Ezek a kis- és középvállalkozások közreműködésével létrejövő központok az adott térség több vállalkozásának részvételével folytatnak duális gyakorlati oktatást a felsőoktatásban és a középfokú szakmai képzésben is.

– A szakszervezetek a közalkalmazotti törvény által biztosított védettség elveszítésétől tartanak. Meg tudják őket nyugtatni, hogy alaptalan az aggodalmuk?

– A közalkalmazotti törvény túlságosan merev bértáblával jár együtt, a hatálya alól való kikerülés nagyobb mértékű béremelést, a lehetőségek bővítését jelenti, a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését eredményezi. A jövőben minden szakképzésben oktató egyéni béralkut köthet a munkáltatójával, így a számára legkedvezőbb feltételekkel végezheti munkáját. A munkáltatók a kollektív szerződés keretein belül tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyek ma is megilletik a pedagógusokat. A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetéssorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, szakszervezetek képviselőivel. A minisztérium a napokban is tárgyalt és a továbbiakban is nyitott az egyeztetésekre a pedagógusszakmai érdekképviseletekkel.

– Megmaradhatnak a szabadságok, jutalmak az új rendszerben? A munkabéren kívül milyen egyéb juttatás lesz adható?

– A szakképzésben oktatók a továbbiakban is kaphatnak jubileumi jutalmat, változatlanul jogosultak lesznek a pedagógusigazolványra, új elemként pedig számos, a munka törvénykönyve szerinti juttatást vehetnek igénybe. Azt kijelenthetem, hogy rosszabbul senki nem fog járni.

– Újraszabják a szakmajegyzéket, megújul a képzések tartalma. Ehhez nyilván új tantervi keretek és majd tankönyvek is kellenek. Ezek előkészítése, kidolgozása hogyan áll?

– Így van, az új szakmajegyzékhez igazodó képzési és kimeneti követelmények, programtantervek kidolgozása és a képzési tartalmak elsajátításához szükséges korszerű tananyagok fejlesztése már folyamatban van. A 2020–2021-es tanévben már ezekkel indulhat az oktatás a szakképző intézményekben.

– Mekkora havi ösztöndíjra számíthatnak a tanulók a technikumban és a szakképző iskolában 2020-tól?

– Jól járnak a szakképzést választó diákok is, hiszen már az első évtől mindenki ösztöndíjat kap, amelynek mértéke a tanulmányi eredményektől függ. Ezzel a diák egyszerre tanul és havi bevételhez is jut, amit szabadon felhasználhat, vagy ha úgy dönt, hozzájárulhat a családi kiadásokhoz. A tanulmányok teljes ideje alatt járó juttatás azonban csak egy része az elérhető támogatásnak. Új elem a törvényben az akár több százezer forintos egyszeri pályakezdési juttatás, amelyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Évente kétezer tanuló emellett hátrányos helyzete és jó tanulmányi eredményei révén pályázhat az Apáczai-ösztöndíjra. A megerősített rendszer keresett szakmát ad a fia­talok kezébe, akik így pályakezdőként biztos elhelyezkedésre és tisztességes bérekre számíthatnak.

– Változás lesz az is, hogy csak akkreditált vizsgaközpontokban lehet majd vizsgáztatni. Így csökkenni fog a vizsgahelyek száma?

– A törvény nem korlátozza a vizsgaközpontok számát, de azzal számolni kell, hogy azok létrehozása, szabványoknak megfelelő működtetése nem lesz egyszerű feladat, így nyilván nem vállalkozik rá mindenki.

– A törvény módosítása már megjelent, de a részletszabályok még nem ismertek. Mikor várható a végrehajtási rendelet megjelenése?

– A törvényjavaslat a parlament előtt van, részletes vitája a jövő héten zajlik le. A kapcsolódó végrehajtási rendelet a törvényjavaslat elfogadása esetén annak hatálybalépésével egyidejűleg, 2020. január 1-jén lesz érvényes.