Nem váltották be a reményeket a szivárványos önkormányzatok

Az október 11-i, borsodi időközi választás kampánya és eredménye is bizonyította, hogy a balliberális pártok közös indulása egyáltalán nem garancia a kormányoldallal szembeni sikerre, önkormányzati munkájuk alapján sok tekintetben nem bizonyult kormányképesnek a Gyurcsány-koalíció – mutat rá a Nézőpont Intézet. Az elemzők nyolc állítás mentén vizsgálták meg, hogy mennyire bizonyultak (ön)kormányzóképesnek a tavaly ősszel létrejött balliberális együttműködések az általuk vezette városokban.

Vidéki baloldali polgármesterek a momentumos Cseh Katalinnal Dunaújvárosban Fotó: Facebook_Péterffy Attila

Már a 2010-es történelmi választási vereség után megjelent a baloldalon az a toposz, hogy a hatalomba való visszakerülés egyetlen lehetséges eszköze a balliberális oldal teljes összeterelése – emlékeztet a Nézőpont Intézet az elemzésében. Mint írják, a már 2010 óta folyamatosan kormányváltásra készülő pártok több városban még az általuk szabott minimumfeltételt, azaz a közös indulást sem tudták teljesíteni, így a 2019-es októberi eredmények sem az összefogás politikai csodafegyver voltát, sem a tényleges együttműködési képességet sem tudták igazolni. Olyan jelentős megyei jogú városokban, mint Pécs, Debrecen, Miskolc vagy a főváros több kerülete, sem sikerült egyezségre jutnia a balliberális pártoknak. Debrecenben a Momentum és a DK közötti viszály volt az akadálya az együttműködésnek, Pécsett és Miskolcon pedig az LMP az értékek teljes elhanyagolását, valamint a 2010 előtti, szocialisták által dominált politikai tér restaurálását látta az összefogás mögött.

Nem garancia az összefogás

A Nézőpont Intézet szerint az elmúlt egy év alatt az is bebizonyosodott, hogy még abban az esetben sem garantált az (ön)kormányzótöbbség biztosítása, ha a balliberális pártok eleinte egy-egy településen képesek voltak az együttműködésre. Több városban is előfordult, hogy a közgyűlésben csak minimális mandátumelőnyre tudtak szert tenni, de olyan helyzetre is akad példa, ahol már a többség megteremté­sére sem voltak képesek a balliberális formációk. Sőt a gyakorlati együttműködés teljes felbomlására is mutat példát a 2019-es önkormányzati választás óta eltelt egy év, hiszen olyan várost is találunk, ahol egyenesen kisebbségbe került a balliberális városvezetés.

Tatabánya esetében 2019 őszén patthelyzet alakult ki, a korábbi vezetés nyolc mandátummal, az új vezetés pedig szintén nyolc mandátummal kezdte meg az új önkormányzati ciklust, ráadásul még a Mi Hazánk jelöltje is nyert egy mandátumot, így a balliberális városvezetésnek vagy a Fidesz–KDNP-vel, vagy a radikális képviselővel kell egyez­séget találnia a város működésének biztosításához. Szolnokon a tízfős ellenzéki koalícióból ketten léptek ki, ezzel a nyolcfősre zsugorodó balliberális koalíció itt is elveszítette többségét, Budapest IX. kerületében pedig a DK–MSZP alkotta frakció jelentette be, hogy a továbbiakban nem vesznek részt a polgármestert, Baranyi Krisztinát támogató összefogásban.

Bizalmatlanság a koalíción belül

Egy település sikeres és hosszú távú irányításához nem csupán a sikeres választási szereplés, a közgyűlési stabil többség, de a koalíciót alkotó pártok közötti bizalom megteremtése, majd folyamatos fenntartása is hasznosnak tekinthető, ezzel szemben csak az elmúlt egy év alatt számos olyan példa akadt az egyes önkormányzatokat vezető pártok életében, ahol a pártérdekek vagy a pártok közötti konfliktusok felülírták az együttműködés balliberális ökölszabályát, bizalmatlan légkört alakítva ki a városvezetésben – hangsúlyozza az elemzés.

Az év elején több fővárosi kerületben képviselői és polgármesteri mandátumot nyert szocialista politikusok álltak át Gyurcsány Ferenc pártjába, például Kiss László óbudai és Szaniszló Sándor pestszentlőrinci polgármesterek, valamint Farkas István, Szabó Gábor újpesti képviselők és Trippon Norbert, Újpest alpolgármestere is. Ezzel együtt a másik irányba is látunk mozgást, hiszen az egyik érdi önkormányzati képviselő azt jelentette be, hogy elhagyja a Demokratikus Koalíciót. Budapesten a XIV. kerületben az új parkolórendszerhez kapcsolódóan alakult ki nyilvános feszültség az MSZP és a Momentum között, ahol a Momentum parkolásért felelős alpolgármestere nem támogatta a rendszer bővítését, de hasonló a helyzet a XIX. kerületben is, ahol a momentumos Paróczai Anikó önkormányzati képviselőt és átláthatósági tanácsnokot rabosították, miután az MSZP-s Kránitz Krisztián feljelentette becsületsértés és különleges adatokkal történő visszaélés miatt – sorolja a Nézőpont Intézet az írásában.

A kormányellenesség erősebb a városszeretetnél

Az elmúlt tíz évben a balliberális oldalon kialakult és az elmúlt egy évben tovább erősödött az az értelmezés, miszerint az önkormányzati választásokat és az ott elért eredményeket valójában nem az adott település, hanem országos céljuk, a kormányváltás érdekének kell alárendelniük, de ezzel párhuzamosan arra is akad példa, hogy a helyben elért választási sikereket mindössze országos politikai karrierhez vezető ugródeszkaként használják a balliberális oldal tagjai – világít rá az elemzés.

A Nézőpont Intézet az elemzésében kifejti: utóbbi egyik leglátványosabb példája Márki-Zay Péter esete, aki megválasztása óta próbálja 2018-ban szerzett ismertségét és városvezetési hatalmát felhasználni arra, hogy részt kapjon az országos politikából. Némileg hasonló kísérletet jelentett Botka László rövid életű miniszterelnök-jelölt-jelöltsége, Pécs újonnan megválasztott polgármestere pedig szinte napi rendszerességgel kacsingat hivatali felelősségi területén kívülre és buzdít baloldali összefogásra.

Győzött a hatalomvágy

A balliberális érdekházasság egyik megoldhatatlannak tűnő nehézsége, hogy olyan politikai formációknak kell a választások után az önkormányzatok vezetésében is éveken keresztül együttműködniük, mint korábban a többiek által szélsőségesnek minősített Jobbik, az internacionalista Demokratikus Koalíció és Momentum, a szocialista jelszavakat használó MSZP, a magát zöldként meghatározó LMP vagy a létezés határán egyensúlyozó Párbeszéd. Az elemzés szerint még ha ezen pártok úgy is tettek, mintha elfelejtették volna nemcsak egymás iránt táplált ellenérzésüket, hanem korábbi nyilvános bírálataikat is, a balliberális holdudvar szereplői elkötelezettségük mértékétől függően a nyilvánosságban fejezik ki, illetve hallgatják el rosszallásukat a szivárványkoalíciók működését illetően. Az elemzés szerint mindez arra enged következtetni, hogy a politikai önérdek felülírta a világnézeti önazonosságot, a pártok még saját programjaikkal, deklarált ideológiá­jukkal is képesek voltak szembefordulni a hatalom megszerzése és megtartása érdekében.

Szakmaiság helyett zsákmányszerzés

A Nézőpont Intézet megállapítja: a balliberális oldal egy évtized alatt akkorára zsugorodott, hogy választási sikerek hiányában politikai klientúrája lényegesen nagyobbnak bizonyult az általuk betölthető, megélhetést biztosító pozíciók mennyiségénél. Így az egy évvel ezelőtti önkormányzati térnyeréshez kapcsolódó egyik kulcskérdés az volt, hogy vajon az elhódított városok balliberális vezetésének az adott település irányításának szakmai megalapozása vagy a hűséges pártkáderek elhelyezése ­lesz-e előbbre való. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy az újonnan balliberális kézbe kerülő önkormányzatok kinevezéseinél az utóbbi esett nagyobb súllyal latba, vagyis a hivatalokat az új balliberális vezetők pozíció- és zsákmányszerzésre használták fel.

Vidéki baloldali polgármesterek a momentumos Cseh Katalinnal Dunaújvárosban
Fotó: Facebook_Péterffy Attila

Eger városának polgármestere, az akkor még jobbikos Mirkóczki Ádám saját másod-unokatestvérét, a szocia­lista Mirkóczki Zitát nevezte ki alpolgármesterének. Miskolcon a volt szocialista országgyűlési, jelenleg önkormányzati képviselő Simon Gábor felesége jogi megbízásokat kap az önkormányzattól, Varga Andrea Klára alpolgármester férje a Mihő Kft. felügyelőbizottságának tagja, Varga ­László MSZP-s országgyűlési képviselő felesége pedig Miskolc városának sajtókommunikációs és városmarketing osztályának vezetője. Pécsett a helyi Biokom új társügyvezetői pozíció­ját a volt MSZP-s alpolgármester fia kapta meg, Gyimesi Gábor, a Jobbik pécsi elnöke pedig a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-nél kapott posztot. Szombathelyen a korábbi városvezetéssel szakító, így a közgyűlési többséget a balliberális oldal irányába billentő Molnár Miklóst egyenesen a szükséges szakmai tapasztalat hiánya ellenére nevezte ki az új városvezetés a Vasivíz Zrt. élére, a fővárosi önkormányzatban pedig amellett, hogy valamennyi szivárványkoalíciós partner egy-egy alpolgármesteri pozíciót birtokolhat, a budapesti vállalatok vezető pozícióit több esetben pártkáderekkel töltötték fel – olvashatjuk a példákat.

Csak az ígéretek maradtak

A balliberális városvezetők hatalomra kerülésük után gyakran nemcsak ígéreteik megvalósításáról feledkeztek meg, hanem egyenesen azokkal ellentétes lépéseket tettek – állítja az elemzés. Érden Csőzik László egyik legfőbb ígérete az volt, hogy a város transzparen­ciája a vezetése alatt biztosítva lesz, az újonnan megválasztott polgármester ugyanakkor ennek gyökeresen ellenkező gyakorlatát valósította meg, amikor a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet utolsó órái­ban egymaga negyvenhat határozatot alkotott olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a közgyűlés is dönthetett volna. Hasonló eset történt Egerben, ahol Mir­kóczki Ádám polgármester szintén a veszélyhelyzet által biztosított jogköröket kihasználva saját hatáskörben döntött a 300 éves, műemléki környezetben és műemléki védettség alatt álló Senator-ház eladásáról. A Nézőpont emlékeztet: a fővárosban hiába volt Karácsony Gergely kiemelt kampánytémája a 3-as metró klimatizálása, megválasztása után ennek a lehetőségét egyszerűen elutasította, ahogy a 14 éves korig ingyenes közösségi közlekedés ígéretéről sem hallani hivatalba lépése óta.

Balliberális médiacentrumok

Szintén a kampány egyik központi elemét képezte a sajtószabadságért való aggódás, a „kézivezéreltnek” titulált önkormányzati médiumok átalakítása és a helyi objektív, pártatlan sajtó megteremtése, egy év távlatából azonban éppen ellenkező tendenciát látunk országszerte, hiszen az önkormányzati médiaportfóliók irányítását nyíltan elfogult, balliberális kötődésű személyekre bízták, nyíltan beavatkozva a tartalmi kérdésekbe – eleveníti fel az elemzés. Sőt Budapesten egyenesen megtiltanák, hogy ingyenes kiadványokat terjesszenek közterületen, hacsak nem biztosítanak nagy terjedelmet a balliberális városvezetést propagandájának.

A Nézőpont Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy Pikó András, aki korábban maga is a balliberális Klubrádió műsorvezetője volt, kampányában „propaganda helyett valódi tájékoztatást” ígért, majd a 168 Óra korábbi főszerkesztőjét bízta meg a helyi önkormányzati lap vezetésével, amely újság aztán a polgármestert hét oldalon keresztül összesen nyolc fotón jelentette meg, miközben cenzúrázták a helyi kormánypárti önkormányzati képviselővel készített interjút. Az önkormányzati választás után az újpesti momentumos polgármester az Újpesti Napló főszerkesztését a Jobbikhoz köthető Balogh Gáborra bízta, az új balliberális vezetés pedig statáriális módon távolította el az újság munkatársait a laptól. Pécsett a Szabad Pécs elnevezést viselő kormányellenes portál alapítóját bízta meg a balliberális polgármester a helyi sajtó főszerkesztésével, Budapesten pedig a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége olyan rendeletet fogadott el, amely gyakorlatilag megtiltja ingyenes sajtótermékek közterületen való terjesztését, ha azok négyoldalnyi felületet nem adnak át a városvezetés számára – zárja felsorolását az intézet.