Orbán Viktor: Évszázadok óta nem kínálkozott ilyen esély

Orbán Viktor miniszterelnök a hagyományos augusztus 20-i tisztavatás keretében adta át az Összetartozás emlékhelyét a budapesti Alkotmány utcában. Az emlékhely átadását korábbra tervezték, ám a koronavírus-járvány miatt végül Szent István ünnepnapján került rá sor. A miniszterelnök a beszédében úgy fogalmazott: kétségek gyötörnek bennünket az európai civilizáció jövője miatt, de mi, magyarok, hasonlóan a többi közép-európai néphez, életünket egy megújított keresztény világban képzeljük el.

Fotó: MTI/Mónus Márton

– Augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat arra: a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota – mondta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében, és kiemelte: egy népnek, aki saját hazára vágyik és saját szokásai szerint akarja berendezni életét, a szabadságáért minden percben meg kell küzdenie, akkor is, ha ez nem mindig nyilvánvaló.

– A kényelem, a szűklátókörűség, a politikai könnyelműség, az élj a mának, a „neked minden jár itt és azonnal”, ezek mind a történelem rendre visszatérő veszedelmei – sorolta a kormányfő, majd hozzátette: ez emeli a magyar történelem legmagasabb pontjára államalapítóink tetteit.

– Ritka kegyelem, ha egymást követő nemzedékek minden stratégiai döntése helyesnek bizonyul – fogalmazott Orbán Viktor, aki visszatekintett őseinkre: a Kárpát-medencét, Eurázsia legvédhetőbb szállásterületét vették célba. Vándorlás helyett letelepedést, latin szövetség helyett központosított államot, nomád hitvilág helyett a nyugati kereszténységet választották. A helyi népeket meghódították, a ránk törő nyugati birodalmi hadakat szétzúzták, a belső lázadást letörték, és lélegzetelállító országépítésbe kezdtek.

– Micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény! Máig nem értjük, honnan a tudás. Hála és köszönet! Mennyi tetterő, céltudat és vitézség kellett ahhoz, hogy mi ma itt éljünk – tette hozzá a miniszterelnök.

– Tudjuk, hogy hazánk válságos pillanatiban a megsemmisülés szakadékának szélére szorulva újra és újra utat tör magának és buzog a ki tudja honnan felsereglő magyar. Ezért lesz újra dicsőség – hangsúlyozta a tisztavatásra felsorakozottaknak Orbán Viktor, aki a felavatott tisztekhez külön is szólt.

Ma még kevesen tudják, hogy mennyire fontos szerep vár önökre, nem csak fegyvereink gyarapodó ereje miatt. Orbán Viktor kiemelte: az élet kötelesség, és a korszellemmel szemben ezen áll vagy bukik Magyarország jövője.

A miniszterelnök arról beszélt, ez az igazság tölti majd meg lélekkel a mai gazdasági gyarapodást, és ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe. A kormányfő hangsúlyozta, az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el, nem kínozzák értelmetlen vágyak, nem hálózza be az éhes önzés.

– Önök mától egy férfieszményt, a kötelességét fegyverrel, és ha kell élete árán is teljesítő katonáét testesítik meg számunkra – mondta Orbán Viktor az újonnan avatott tiszteknek. A miniszterelnök úgy fogalmazott: minél kevesebben vannak, akik teljesítik kötelességüket, másoknak annál inkább kell. – Ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre – húzta alá a kormányfő. A miniszterelnök az ország nevében megköszönte az új tisztek szüleinek, hogy ilyen derék hazafiakat adtak Magyarországnak.

Ma átadjuk és felszenteljük az Összetartozás emlékhelyét – folytatta Orbán Viktor, és hozzátette: a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességünket teljesítettük.

Európa, sőt a teljes Nyugat sem képes többé maga felé irányítani a világgazdaság erőforrásainak áramlatait, ezért erőpróba előtt állunk – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: vissza kell találni Európának a kemény munka, az észszerű gazdálkodás és a felelős életvezetés világába.

Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint a trianoni békediktátum századik évfordulóján, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök hangsúlyozta: kétségek gyötörnek bennünket az európai civilizáció jövője miatt, és a kontinens országai széttartó irányban haladnak. A nyugat lemondott a nemzet erejéről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a keresztény Európáról – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: ehelyett migrációval, nyitott társadalommal és szivárványos családokkal kísérleteznek.

Orbán Viktor szerint Közép-Európa népei viszont a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget és a keresztény értékeket helyezik középpontba. – Ezért megvédjük határainkat, és migránsok helyett saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: a nyugat elvesztette a vonzerejét a mi szemünkben.

A kormányfő szerint a kontinens egyik fele sem kényszerítheti a másikra saját világlátását.

A közép-európai népek, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, meg kell hogy találják az együttműködés útját, ami garantálja önállóságukat, de hozzájárul az európai egységhez is. Ez csak akkor lehetséges, ha megértjük, hogy Közép-Európát nekünk közép-európaiaknak kell megszervezni – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: nem vezet jóra, ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, mert az megosztottsághoz, alávetettséghez vezet, és így értékes munkánk hasznait mások szedik le.

„Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött”
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor szerint évszázadok óta nem kínálkozott ilyen esély a közép-európai népek számára, hogy lengyel vezetéssel a Balti-tengertől a Balkánig maguk szabják meg sorsukat. – A csillagok szerencsés együttállása azonban nem tart örökké – figyelmeztetett Orbán Viktor.

– Szembenéztünk és számot vetettünk: e száz év tanulságait súlyosaknak és messze hatónak éreztük, előle ki nem térhettünk. De a száz év magánya véget ért – mondta.

– Felmérve az előttünk álló évtizedeket, bejelentettük a szuverenitás, a szabadság és a közös érdekre alapozott érdekeltségünket és részvétvételi szándékunkat. Mi, magyarok ma a túlélés bajnokaiként állunk a történelem színpadán – hangsúlyozta a kormányfő, aki kiemelte, hogy olyan erővel kell erről szólni, ami a Kárpát-medence legtávolabbi zugáig, sőt azon is túl elhallatszik.

– Magyarország nemcsak túlélt és megmaradt, de zászlóit magasra emelve győzelemre áll. Száz verejtékes év árán megértettük, soha többé nem engedhetjük meg maguknak a gyengeség luxusát – nyomatékosította.

Ünnepi beszédében kiemelte: a megmaradásnak és a túlélésnek is törvényei vannak, amiket fel kell vésni hazánk tartóoszlopaira:

Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse.

Minden magyar gyermek újabb őrhely.

Az igazság erő nélkül keveset ér.

Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni.

Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük.

Határa csak az országoknak van, a nemzetnek nincs.

Egyetlen magyar sincs egyedül.

Ez a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának könnyekkel és vérrel kiizzadt hét törvénye.

Hozzátette: miközben mi idehaza ünnepelünk, Európa hajója éppen megfeneklett. Véget ért az európai népek megkérdőjelezhetetlen szellemi és technikai fölénye.

Az avatási ünnepségen Orbán Viktor arról beszélt, hogy ez az emlékhely összekapcsol bennünket. Hangsúlyozta, hogy közös örökösei vagyunk mindannak, amit őseink a Kárpát-medencében felépítettek. – Ez az örökség minden magyaré, bárhol is éljen a világban. Legyünk rá büszkék, és tegyük hozzá a magunkét! – mondta.

– Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét Orbán Viktor.