Sarcokkal „kezelte” a járványhelyzetet a baloldal

Segítségnyújtás helyett számos baloldali vezetésű önkormányzat inkább további sarcokkal sújtotta a koronavírus-járvány miatt sérülékenyebb gazdasági helyzetbe került lakosokat és vállalkozásokat. A sokakban felháborodást keltő rendelkezések között az önkormányzati lakások lakbéremelése, jelentős fizetéscsökkentések, csoportos létszámleépítés, valamint többszörösére emelt közterület-használati díjak is szerepelnek. Budapest főpolgármestere már korábban bejelentette, hogy a nagyobb cégek megsarcolásából fedezné a bajba került szektorok újraindítását.

A fővárosi operatív törzs vezető tagjai, Karácsony Gergely főpolgármester és két helyettese, Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet Fotó: Teknős Miklós

Gyöngyösön megemelték az önkormányzati lakások lakbéreit, a momentumos vezetésű Baján pedig leépítés kezdődött az önkormányzatnál, amelyet a helyiek politikai tisztogatásnak tartanak. Abán, ahol a szintén baloldali a polgármester, az önkormányzat gyakorlatilag kétszeresen fizettette meg a lakosokkal a 2019-es év adóterheit. Budakalászon a kisgyermekes családok életét nehezítették meg azzal, hogy bölcsődei gondozási díjat vezettek be a járvány elején.

Pomáz baloldali vezetése nem képes működtetni azt a két kisbuszt, amelyet az előző fideszes vezetés a helyi közlekedés megsegítésére vásárolt, így felmerült, hogy eladnák a járműveket. Vác baloldali polgármestere, Matkovich Ilona százszázalékos fizetéscsökkentést rendelt el egyes önkormányzati dolgozóknál áprilisban. Gödöllőn pedig Gémesi György a válság idején a városházát és irodahelyiségeit bővíti, miközben az önkormányzatok kivéreztetéséről beszél a nagy nyilvánosság előtt. Az önkormányzat egy új terepjárót is beszerzett a pandémia alatt, amelyet a baloldali polgármester használ.

Újraindítás sarcból

Karácsony Gergely főpolgármester válságkezelése is jól illeszkedik a baloldali önkormányzatok gyakorlatába. A főpolgármester a hónap elején jelentette be, hogy a városháza félszázalékos, úgynevezett újraindítási adó bevezetésén gondolkozik, amelyet az ötmilliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük egészen addig, amíg Budapest ki nem jut a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. A városvezetés a válságkezelő hozzájárulást azoknak a szektoroknak a szereplőitől várja, amelyeket kevésbé viselt meg a járvány.

Érintett ágazat lehet például a feldolgozó- és az energiaipar, a hulladékipar, a kereskedelem, a gépjárműjavítás, valamint a logisztika, a kommunikáció és a pénzügyi szféra. Az ötlet hallatán több érdekképviselet ellenérveket hangoztatott, ahogy a kormányzat több szereplője is élesen bírálta az elgondolást.