A Facebook cenzúrabírósága létrehozásának sajátos fénytörést ad, hogy idén novemberben elnököt választ az Egyesült Államok. Az újraválasztásra készülő Donald Trump 2016-os győzelmében egyesek szerint kulcsszerepet játszott a legnagyobb közösségi oldal. Mindez a demokraták körében számos kritikát és támadást váltott ki, a Facebook egyik legnagyobb kritikusa sokáig nem más volt, mint Soros György. A milliárdos is a közösségi oldalt tette felelőssé az általa komoly összegekkel támogatott Hillary Clinton vereségéért.
Soros és a Facebook viszonya régóta rossz
Bizton állíthatjuk tehát, hogy Soros tökéletesen tisztában van a közösségi média jelentőségével. Egy vele szemben feltűnően elfogult 2019 januári Buzzfeed-írás például arról számolt be, hogy a milliárdos manhattani irodájában 2017 óta a nap minden percében egy külön képernyő mutatja, hogyan alakulnak a spekuláns nevéhez kapcsolódó érzelmek a közösségi médiában. Soros heti több tízezer említéssel tűnik fel, amelyek szinte mind negatívak.
Érthető tehát, hogy a tőzsdeguru és a Facebook viszonya sokáig rossz volt. 2018 novemberében például az derült ki, hogy a közösségi médiacég egy ellenfélkutató csapatot is alkalmazott Soros piszkos ügyeinek feltárására. Nem meglepő, hogy a magyar származású amerikai milliárdos idén január 31-én a New York Times által közzétett írásában még úgy fogalmazott, hogy „Mark Zuckerberg és a Facebook újra fogja választatni Trumpot, mert jó az üzletnek”. Soros azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy „informális kölcsönös segítségnyújtási műveletet” hajtanak végre, és világossá tette, hogy Zuckerberg nem kontrollálhatja tovább a közösségi médiaportált. „Ezért így vagy úgy, de nem szabad hagyni, hogy ők vezessék a Facebookot” – foglalta össze írása lényegét Soros.
Soros már régóta fente a fogát a Facebookra, most egy megkerülő csellel bevette Mark Zuckerberg birodalmát
Illusztráció: Magyar Nemzet
A moderálást kiszervezték már, most jön a cenzúrabíróság
Ma már távolinak látszik ez a nyilatkozat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Soros-hálózat tagjai foglalták el a különböző országok választásai szempontjából is döntő jelentőségű cenzori pozíciókat a Facebooknál. Ezt a feladatot már több éve az RTL Klubot is tulajdonló, korábban a Népszabadságot is kiadó baloldali szellemiségű német médiaóriás, a Bertelsmann leányvállalata, az Arvato végzi. Soros már januári cikkében is azt hangoztatta, hogy a legnagyobb közösségi médium valójában egy kiadó, éppen ezért vizsgálni kellene az ott megjelenő politikai hirdetések igazságtartalmát és tényszerűségét. A közösségi médiaoldal most 130 millió dollárt és teljes függetlenséget, azaz cenzúrakérdésekben az utolsó szó jogát biztosította a Soroshoz közel álló tagokkal telepakolt cenzúrabíróságnak.
Trumppal szemben máris változott a viszony
Nem ez az első jel, ami arra utal, hogy Trump újraválasztása ellen kezdett dolgozni a portál. Nem sokkal a nagy visszhangot kiváltó Soros-támadás után, 2020 márciusában érkezett a hír, hogy Trump kampánycsapatának egy hirdetését megtévesztőnek találta, és ezért cenzúrázta a portál. A döntésben fontos szerepe volt a Leadership Conference on Civil and Human Rights (LCCHR) nevű NGO-nak, amelyet súlyos összegekkel támogatott Soros György.
Csupa liberális tag, ez maga a technofasizmus
Közben ébredezni látszik az amerikai konzervatív oldal is, és a Media Research Center vezetésével 60 szervezetük és kiadójuk tiltakozik a Facebook új cenzúrabíróságával szemben. Nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, hogy „korábban figyelmeztettünk, hogy a felügyelet túl nemzetközi lesz, és nem lesz képes, illetve nem lesz kész arra, hogy az Egyesült Államok első alkotmánykiegészítésében szereplő, a szólásszabadsággal kapcsolatos eszméket felvállalja. Ehhez képest felkaroltak egy nemzetközi konstrukciót, amellyel kiszolgálják a szélsőbaloldalt, és amely valószínű, hogy még rosszabbá teszi a Facebook egyébként is megszorító jellegű tartalompolitikáját.” Levelükben azt is világossá tették, hogy „sajnos, Sorosnak nagyobb befolyása van a tagokra, mint a teljes amerikai jobboldalnak, akiket csak egy tradicionális konzervatív és egy libertariánus képvisel”. A konzervatív szervezetek új 20 fős csapat delegálására, illetve lehetőleg a cenzúrabíróság megszüntetésére hívták fel a Facebookot. Más kritikák is érkeztek az elmúlt napokban. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a roppantul sikeres korai technológiai befektetéseiről ismert Jeffrey Wernick a „technofasizmus” egyik formájáként írta le a Facebook új felügyeleti testületét.
Több milliárd befolyásolása a tét
Mindenesetre, ha valamiféle megállapodás született Zuckerberg és Soros között, az duplán rossz hír a konzervatívoknak. Ugyanis a Wall Street Journal 2020 április végi tényfeltáró írása szerint a Facebook alapítója mostanában újra egyre erősebb személyes hatalomra tett szert a közösségi médiumot működtető szervezet, illetve a csatolt, szintén milliárdos nagyságrendű felhasználót elérő médiumok (Instagram, WhatsApp) felett. Nyilván, a cenzúra kérdését kivéve, ahol annak kiszervezését követően az új cenzúrabíróság, azaz jórészt Soros György bizalmasai gyakorolnak majd minden hatalmat.
