Tarlós István szerint a baloldal előválasztás címén csupán bátorságfejlesztő gyakorlatot tartott, az eseménynek pedig a résztvevők arányának megfelelően tulajdonít jelentőséget. Budapest főpolgármestere az ellenzék korai önkormányzati kampányrajtja kapcsán arra is figyelmeztet, az önkormányzati választásnak nem kritériuma, hogy azt megelőzően bárkinek részt kell vennie az MSZP és a Párbeszéd előválasztásán.
A Fidesz–KDNP színeiben ősszel újra ringbe szálló városvezető az ellenzék gyermeteg ígéreteiről, buta kijelentéseiről és felelőtlen kampányáról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Tarlós István a magukat nagy demokratáknak tartó előválasztóknak is üzent, emlékeztetve őket, hogy ha tartana az ellenzéktől, akkor nem a közvetlen választás lett volna a legfontosabb feltétele az újraindulásának.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy aki már most a nyolc hónappal későbbi önkormányzati választással kampányol, az elfelejtkezik arról, hogy három hónap múlva az európai parlamenti választáson Európa sorsát hosszú távra meghatározó döntést hozhatunk. Lapunknak elmondta, a kormánnyal való szorosabb együttműködésnek hála rendeződik a Bálna néven ismert központ sorsa.
A főváros közreműködésével ötvenmilliárd forintból megújul a Hungexpo és környezete. Bejelentette azt is, hogy elkészült azoknak a beruházásoknak a projektlistája is, amelyeknek finanszírozását a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa javasolja a kormánynak. Az interjúban arról is szólt, hogy a BKK sorsa a közeljövőben eldől.
– Baloldali vetélytársai az elmúlt hetekben gőzerővel kampányoltak, vitákat folytattak. Mit gondol az MSZP–Párbeszéd előválasztási vetélkedéséről?
– Valamikori műszaki emberként csak a számokból tudok kiindulni. Akárhogy is szépítik a dolgot, a budapesti választók mindössze 2,4 százaléka vett részt ezen az előválasztáson. Ebből a győztesé 1,9 százalék lett. Én ennek arányában tulajdonítok az előválasztásnak jelentőséget, minősíteni pedig semmiképpen sem szeretném, de tény, hogy túlzás ezt történelmi áttörésnek nevezni. Amit nagyon furcsállok, hogy az MSZP és a Párbeszéd bizonyos dolgokról úgy beszél, mintha azok tényszerűek lennének: például, hogy X meg Y részt fog venni az előválasztáson, biztosan egyedül marad Y vagy Z, vagy hogy senki más nem fog indulni. Nyolc hónappal a választások előtt ilyet nem lehet előre tudni. Ami a legfontosabb, az önkormányzati választáson nem kritérium, hogy részt kell venni az MSZP és a Párbeszéd előválasztásán. A hátralévő több mint fél év alatt bárki, akár független, akár civil szervezet jelöltje, ha összegyűjti az ötezer ajánlást, akkor elindulhat a főpolgármester-választáson. Az említett két ellenzéki párt hiába mondja el mintegy bátorságfejlesztő gyakorlatként hetente kétszer, szerintük hogy lesz. Lehet úgy is, de könnyen máshogy is.
– Karácsony Gergely, Zugló polgármestere szerint a baloldal az előválasztáson megverte a Fideszt. Mi a véleménye erről?
– Ez a mondat egyszerűen nem értelmezhető. A butaság akkor is butaság, ha mosolyogva mondják. Ami észrevehető az előválasztáson indult két kollégámnál, az az, hogy ab ovo abszurd kijelentéseket tesznek, aminek semmi értelmét nem látom.
– Mit gondol a baloldali ígéretdömpingről?
– Mindenki józan ítélőképességére bízom az elhangzottakat. Az ellenzék olyan gyermeteg ígéretekkel jön, mintha az emberek nem lennének tisztában azzal, hogy miről beszélnek. Hatalmas hitelfelvételeket emlegetnek, ráadásul úgy, hogy évek óta minden önkormányzati hitelfelvételhez kormányzati engedélyre van szükség. Arról nem is beszélve, hogy az adósságokat vissza is kell majd valamiből fizetni. Azt sem veszik figyelembe, hogy a városnak vannak folyamatban lévő kötelezettségvállalásai – például a 3-as metró rekonstrukciója –, amiket nem lehet félretolni. Egy biztos, én nem fogok butaságokat ígérni, felelőtlenül kampányolni. A megfelelő időben – ami még odébb van – el fogom mondani az elképzeléseimet, azt, amit nagy valószínűséggel meg tudok majd valósítani a városnak. A direkt kampánynak nem jött még el az ideje.
– Az előválasztás ellenzéki szereplői megint arról beszélnek, hogy a kormány megszüntetheti a közvetlen főpolgármester-választást. Van ennek bármi alapja?
– A magukat nagy demokratának tartó előválasztók jó lenne, ha elgondolkodnának azon, hogy nem kis részem van abban, hogy maradt a közvetlen főpolgármester-választás. Ha tartanék az ellenzéktől, akkor nem a közvetlen választás lett volna a legfontosabb feltételem az újraindulásomhoz.
– Az ellenzék mintha teljesen elfelejtette volna, hogy három hónap múlva európai parlamenti (EP) választás is lesz. Ön részt vesz a kampányban?
– Az EP-választás nemcsak az ország, hanem a földrész szempontjából is kiemelt fontosságú. A világban jelenleg is olyan dolgok történnek, amelyek az európai kultúrát biztos nem hagyják érintetlenül. Európa a keresztény–zsidó kultúrkörhöz tartozik, nemcsak vallási, hanem civilizációs értelemben is. Az ellenzék mintha megfeledkezett volna erről. Én magam városvezetőként nem kívánok direktben a kampányban részt venni. Úgy gondolom, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet kicsit csinálni, ki kellene lépnem a főpolgármesteri szerepemből.
„Amikor az ellenzék saját ötletekkel jön elő, kilopkodnak folyamatban lévő ügyeket”
Fotó: Havran Zoltán
– A szerdai kormányülésről jött, milyen Budapestet érintő döntéseket hozott a kabinet a fővárossal egyeztetve?
– A főpolgármester november óta minden olyan kormányülésen, kormányzati szintű tárgyaláson részt vesz, ahol a főváros érintett. Legutóbb a Bálna néven ismert központ sorsának végleges rendezéséről is tárgyaltunk, amire azonban még a Fővárosi Közgyűlésnek is rá kell bólintania. Az ellenzék is elmondhatja majd a jól ismert kampányszövegeit a közgyűlésben, de ne feledjük, az előző – MSZP–SZDSZ-es – városvezetés hagyta ránk a Bálna-ügyet, amit egy offshore cégre bíztak. A közgyűlési döntés után sajtótájékoztatón fogunk beszámolni a Bálna jövőjéről. A másik téma a Hungexpo területének nagyszabású fejlesztése volt. A kőbányai vásárvárosban 11 elemből álló, csaknem ötvenmilliárd forintos beruházás valósul meg. Szerdán eldőlt az is, hogy a közlekedést is érintő projektben meghatározó lesz az álláspontunk. Ez azt jelenti, hogy a közlekedésfejlesztési koncepciót gyakorlatilag a főváros dolgozhatja ki. Két nagy, nemzetközi rendezvény is érintett a Hungexpo kapcsán. Az egyik a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszus, a másik a 2021-es Vadászati Világkiállítás. Ezek a nemzetközi események is kötelezik az országot és a fővárost, hogy a beruházások időben elkészüljenek. Mindez azt bizonyítja, hogy a kormány még az állami finanszírozású budapesti fejlesztési projekteknél is de facto partnernek tekinti a fővárost.
– Lassan három hónapja, hogy bejelentették Orbán Viktor miniszterelnökkel a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakulását. Milyen döntéseket hoztak meg eddig? Milyen tapasztalatok vannak a tanács működésével kapcsolatban?
– Sokkal jobban működik, mint remélni mertem. Eddig négy tanácsülés volt, és még februárban megtartjuk az ötödiket is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel összeállítottuk a következő napirendet, illetve készítettünk egy leltárt, hogy 2010–2018 között Budapesten milyen fővárosi, illetve állami fejlesztési projektek valósultak meg. Elkészült a projektlistája azoknak a beruházásoknak is, amelyeknek finanszírozását a tanács javasolja a kormánynak, amelyeket be fogunk terjeszteni a Fővárosi Közgyűlés és a kormány elé. Mindezek alapja a Budapest 2030 fejlesztési terv, amely szeptember közepére készül el.
– Mi lesz az elektronikus jegyrendszer sorsa?
– Két különböző szerződés van. A főváros egy támogatási keretszerződést kötött az EBRD-vel, ez most is él, pénzügyi konzekvenciái nincsenek. A másik megállapodást – amit többször is módosítottak – a Budapesti Közlekedési Központ, a BKK kötötte önállóan, kétoldalúan a kivitelezővel. Ezt a szerződést a városvezetés, a közgyűlés nem is látta. Ez az, amit a BKK felmondott. A BKK a felmondott szerződés miatt valószínűleg évekig polgári perben fog vitázni a kivitelezővel. A fővárosnak azonban az a legfontosabb, hogy most már biztos, rá tudunk kapcsolódni az integrált állami elektronikus jegyrendszerre. A MÁV-val, a Volánnal közös, időalapú korszerű elektronikus jegyrendszert alakítanak ki 2020 végig, ami mind a budapestieknek, mind a vidékieknek előnyös.
– A BKK sorsáról mikor születik döntés?
– Amennyiben a választások ősszel úgy alakulnak, akkor a BKK új vezérigazgatója, Nemesdy Ervin személye kapcsán komolyabb elképzelések is vannak. Ami a közlekedési központ sorsát illeti, az az elektronikus jegyrendszer finanszírozásának sikerétől is függ. Amennyiben nem fog szerződéssel a BKK-hoz kötődni az új jegyrendszer, akkor nagyon nagy eséllyel megszüntetjük a közlekedési központot. A közeljövőben mindenképpen eldől a BKK sorsa.
– A legjobb európai úti cél szavazásán Budapest nyert. 2010 óta folyamatosan nő a főváros ázsiója. Az ellenzék még az egyértelmű sikereknek sem örül, inkább hallgat.
– Az elnyert cím brüsszeli kísérőlevele külön hangsúlyozza, az utóbbi tíz év gyümölcse az, hogy nagy fölénnyel megelőztük Londont, Párizst, Firenzét, Bécset. Az ellenzék szempontjából elég szerencsétlenül jött ki a keddi bejelentés, különös tekintettel arra, hogy két nappal korábban szétkürtölték: „tönkretették”, és ők majd visszaszerzik Budapestet a budapestieknek. Ezek után erre tényleg szükség van?
– Nem lesz idén Air Race a belvárosi Duna-szakasz felett. Miért hozta meg ezt a döntést?
– A budapestiek észrevételei és épeszű mérlegelés, több szempont figyelembe-vétele alapján hoztam meg a döntést, egyetértésben Láng Zsolt polgármesterrel, bizottsági elnökkel. A zajszennyezés és a forgalomkorlátozás hatásai egy hónapon át okoznak kellemetlenségeket. Az sem mellékes, hogy a repülőgépes verseny esetében a nullánál nagyobb a baleset esélye, ami ne adj isten, több tucat embert érinthetne súlyosan. Hallok arról, hogy a szervező harmadik jogi személlyel kötött valami garanciamegállapodást, a tulajdonos és hatósági jogkört gyakorló főváros megkerülésével. Ennek azonban semmi jogi kötőereje, így relevanciája sincs.
– Az idei télen nem kellett elrendelni szmogriadó miatt forgalmi korlátozásokat. Várható bármilyen változás a jelenleg érvényes szmogrendelet kapcsán?
– Az az érzésem, hogy amikor az ellenzék „saját ötletekkel” jön elő – eddig nem beszéltem erről –, akkor kilopkodnak folyamatban lévő ügyeket. A szmogrendelet módosítása régóta – másfél-két éve – folyamatban van. A tervezett új rendelet a jelenleg hatályos törvényekkel nem harmonizál, a törvény gyenge. Arra várunk, hogy ezeket a jogszabályokat az Országgyűlés megváltoztassa. Ide tartozik, az egyik ellenzéki aspiránsom kampányában odáig ment, hogy azt állította, a BKV a legnagyobb fővárosi környezetszennyező. Ez két szempontból is hiba volt: az egyik, hogy a BKV járműállománya az ő városvezetősége idején került abba az állapotba, amiből 2010 után ki kellett a társaságot rángatni. A másik pedig szimpla tudatlanság, hiszen rég megcáfolták, hogy a szmogot elsősorban a gépjárművek okozzák. Természetesen nem ideális, hogy még mindig vannak dízelüzemű közösségi járművek.
– Nagyjából nyolc hónap van hátra az önkormányzati választásig. Mikor száll ringbe, mikor kezdi hivatalos kampányát?
– Nagyon sokat töprengtem, hogy elvállaljam-e az újabb főpolgármester-jelöltséget. Hetven éve élek Budapesten, amit az önkormányzati szektorban el lehetett érni, azt az elmúlt harminc évben elértem. Úgy vagyok vele, ha már elvállaltam az újabb indulást, akkor persze nyerni szeretnék. Harminc év alatt mindössze egyszer vesztettem polgármester-választást, Demszky Gábor paraszthajszállal, mindössze 1,66 százalékos különbséggel győzött le 2006-ban. Úgy hiszem, többet tudok nyújtani a városnak azzal, hogy maradok, mintha távoznék a politikából. Hangsúlyozom: egyetlen kihívómat sem szabad lebecsülni, a végeredményt megtippelni pedig egyáltalán nem szerencsés, de ilyen nyugodtan még egyetlen választásra nem készültem. Már nem karriert építek, hanem problémákat akarok megoldani. Legutóbb például sikerült a tao-támogatások helyére lépő állami forrásokat növelnem a fővárosi fenntartású színházak javára, és az ezen belüli döntéseket a főváros kompetenciá-jában tartanom.
