Tóth Gy. László: A szabadkőművesség témája sokáig tabunak számított

Kétnapos konferenciát szerveznek Budapesten, aminek célja a Magyarországon működött szabadkőműves-páholyok történetének áttekintése, megalakulásuktól napjainkig. A szervezővel, Tóth Gy. Lászlóval az Erdély.ma portál készített interjút a témában.

Dég kastélya a felújítás előtt – a szabadkőmüvesek központja volt Fotó: MTI

Az esemény főszervezője, Tóth Gy. László az Erdély.ma portálnak nyilatkozva elmondta: fontosnak tartja, hogy a megosztó és feldolgozatlan kérdésekben tudományos diskurzust folytassanak.

– A felkért előadók a titkos szervezetnek a magyar társadalomra gyakorolt hatását elemzik. Ilyen még nem volt, ez lesz Magyarország történetének első szabadkőművesekkel foglalkozó konferenciája

– tette hozzá a szervező.

A tavaly kirobbant, úgynevezett szabadkőműves-vita kapcsán – miszerint a titkos szervezetnek bármilyen befolyása lett volna a trianoni eseményekre – a szakértő elmondta: különösen érzékeny terület a szabadkőművesség szerepének és jelentőségének megítélése a múlt század első két évtizedében, mivel a téma sokáig tabunak számított.

– Raffay Ernő történész munkásságának köszönhetően a mozgalmak dokumentációja lábjegyzetek és forrásmegjelölések formájában bárki számára elérhetők. Ugyanakkor a tények értékelése és a folyamatok elemzése között lényeges eltérések vannak – hangsúlyozta Tóth Gy. László, hozzátéve: a kanonizált történettudomány képviselői igyekeznek kicenzúrázni a magyarországi zsidók szerepét a szabadkőműves mozgalmakban, ideértve az 1918–19-ben történteket is.

Tóth Gy. László véleménye, hogy mindezt a korabeli dokumentumok is bizonyítják, ezért értelmetlen vállalkozásnak tűnik ennek kétségbevonása vagy letagadása.

Ablonczay Balázs történész azon szavaira, miszerint „nehéz alátámasztani, hogy a magyar szabadkőművesek rosszabb hazafiak lettek volna, mint a románok”, Tóth Gy. László közölte: nehéz eldönteni, hogy a megfelelési kényszer vagy az elfogultság, esetleg a butaság áll az ilyen kijelentések mögött.

– Hálózatok mindig léteztek, de nem misztifikálnám őket. Tagjai megszállott, önző, hiú, karrierista, hatalomvágyó, pénzéhes emberek. Vagy pszichopaták. Ennek ellenére név szerint ismerjük őket, a rejtett szervezeteiket és az alig rejtett céljaikat is

– nyilatkozta a történész azzal összefüggésben, hogy a történettudományban ma már elfogadott kutatási módszer, hogy bizonyos eseményeknél nem hagyható figyelmen kívül a különböző informális vagy titkos hálózatok befolyásoló szerepe.