Spórolás büntetlenül – koreai hibrid teszt

Valóságos hadjáratot indított a Hyundai és a Kia az autópiacon, így egyre nagyobb lendülettel haladnak előre, ami a modellkínálaton is meglátszik. Csaknem minden kategóriában jelen van a két – egymástól különböző karakterű – márka, most éppen az alternatív hajtású modellekkel készülnek robbantani. A Kia az elektromos Soullal és a hibrid Niróval lépett piacra, a Hyundai viszont vadonatúj autót tervezett erre a célra, nem is egyet, rögtön hármat, egy hagyományos hibridet, egy konnektoros hibrid változatot és egy teljesen elektromosat.

Hyundai Ioniq Hybrid
Fotó: Hilbert Péter / AUTOMOTOR.HU

Nehéz nem észrevenni, hogy az Ioniq a Toyota Priusra hajaz, ha nem is az aktuális generációra, de az egyénieskedés és a lejtős tetejű, ötajtós forma egyértelmű hadüzenet a japánoknak. Koppintásról mégsincs szó, hiszen a dél-koreaiak saját rendszert fejlesztettek, 105 lóerős, 1,6 literes szívó benzinmotorral, CVT helyett hatfokozatú duplakuplungos váltóval és a Priusénál 19 lóerővel több, 141 lóerős rendszerteljesítménnyel. Mindezt azért tették, hogy a tisztább üzem és a költséghatékonyság minél kevesebb kompromisszumot követeljen, ennek jegyében fejlesztették az egész autót.

Két helyen is követhető a hibrid rendszer működése. Amerikai stílusú a pedálos rögzítőfék
Fotó: Hilbert Péter / AUTOMOTOR.HU

A hétköznapiság már a formaterven is megjelenik, amire a tesztautó sötétbarna fényezése csak ráerősít. Hiába utánozták le a Prius sziluettjét, sőt még a kettéosztott hátsó ablakát is, érdekes részletnek csupán az orrára került fekete díszbetét számít, ami sajnos ebben a színben nem érvényesül. Egyedül az első-hátsó lökhárító hibridségre utaló kék csíkja és LED-es menetfénye feltűnő, a formák, a hajlítások és lámpák is annyira hétköznapiak, hogy az utcán senkinek sem tűnt fel, milyen különleges autót lát. Ezt akár tekinthetjük termékelőnynek is, hiszen a feltűnést legalább annyian szeretik kerülni, mint kelteni.

Kedvező a 0,24-es alaktényező. Az alumíniumfelniket műanyag dísztárcsa borítja
Fotó: Hilbert Péter / AUTOMOTOR.HU

Konzervatív formához visszafogott belső jár: a formák megszokottak, a gombok, kapcsolók és kijelzők más Hyundaiokból ismerősek, csupán a műszeregység visz színt az utastér szó szerint szürke egyhangúságába.

Bátran nevezhetjük unalmasnak az összhatást, de el kell ismernünk, hogy az anyagminőség és a precizitás már a Volkswagen konszern gyártmányait idézi.

Így használat közben nagyobb megelégedéssel tölti el a vezetőt és utasát, mint egyes japán gyártmányok utastere és kezelőfelületei.

Saját tágulási tartályt kapott a benzines és a villanymotor, jó a hajtáslánc helykihasználása
Fotó: AUTOMOTOR.HU

E téren sem próbálták meg utánozni a Toyotát. Egészen addig, amíg be nem indítjuk, nem is tűnik fel, milyen technika van alattunk. A helykínálat kompakt mércével átlagos, elöl magasabbak is jól elférnek, és a hirtelen lejtő tető ellenére hátra sem csak gyerekeket ültethetünk. Az akkukat a hátsó ülés alá építették be, ami jót tesz a csomagtartó méretének, de árt a bővíthetőségének, mert a fix hátsó ülőlap miatt nem lesz sík a padló.

Látszik a tükörben, de nem zavaró az ablaktörlő nélküli hátsó ablak osztása, csak a nagyobbik üveg fűthető
Fotó: Hilbert Péter / AUTOMOTOR.HU

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Rendhagyó lett az európai piac számára készített i20-as

Az európai piac számára készítette el a Hyundai az i20-as alapjára felépített, tágas karosszériájú Bayon szabadidő-autót – írja az Autómotor.hu.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.