A rendszerváltással sokak álma vált valóra, az Opelt megelőzve elsőként az országban rejlő lehetőségeket már 1988-ban felmérő Suzuki kötött szerződést egy autógyár létesítéséről. Az Autó-Motor „Mégis lesz hazai autógyártás” címmel számolt be a fontos döntésről (1990/5), a tulajdonos-elnök, Osamu Suzuki a hivatalosan 1990. január 10-én bejelentett megállapodást az évszázad egyik legjelentősebb közép-kelet-európai gazdasági tranzakciójának tartotta. A japán Suzuki, az Itochu, a magyar kormány és a Világbank összefogásával 5,5 milliárd forint alaptőkével alakult meg a Magyar Suzuki Rt.
Az esztergomi főgyárban 1239-en dolgoznak majd, ezek közül 40-50 fő a Suzuki szakembere lesz. Az új gyár vezetése közös japán-magyar párhuzamos rendszerben történik. A gyártási és összeszerelési technológia magasabb színvonalú lesz, mint az indiai Maruti gyárban, robotokat csak ott alkalmaznak, ahol gazdaságos, kifizetődő és a munkavédelmet szolgálja; természetesen ezek mind összefüggnek a hazai kereseti szinttel. A magyar munkások betanítását a japánok végzik.
A gyár alapkőletételére 1991-ben került sor az addig szovjet katonák által használt 30 hektárnyi területen, ahol az építkezés a tervek szerint nyár végén el is indult. 1991/17-es lapszámból kiderült, hogy a területen hétvégén is dolgoznak, a Vegyépszer Rt. a vártnál is gyorsabban halad. „A generálkivitelező, a 31-es Számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói elkészítették a 39 000 négyzetméter alapterületű főépület teljes vázszerkezetét. Ezen belül áll a hegesztőüzem, a festőüzem, kész már a présüzem acélszerkezete és az összeszerelő műhely tartószerkezete. Az épületgépészeti szerelések is megkezdődtek. Összességében ötvenszázalékos a készültségi fokozat.”
A nagy érdeklődésre való tekintettel japán gyártású Suzuki Swiftek érkeztek a Dózsa György úti és a Lövölde téri bemutatóterembe, igaz, ezek részleteikben eltértek a nekünk szánt változatoktól. Nem csak a beharangozott, 1,0 és 1,3 literes, 5 és 4 ajtós típus, hanem a gyár iránt is sokan érdeklődtek, olyan pletykákat lehetett hallani, hogy a japánok nem az aktuális, hanem egy levetett technológiát hoznak hazánkba. Tohji Ryozo, a Magyar Suzuki Rt. általános igazgatója cáfolta a híreszteléseket, a lapnak elmondta, hogy az Esztergomban gyártott autókkal lépnek a nyugat-európai piacokra is.
Ott kell megfelelni ezekkel az autókkal a legmagasabb követelményeknek, ahol a legélesebb a gazdasági verseny.
Az 1991/19-es lapszámban olvasható beszámolóból az is kiderült, hogy Japánban már behajózott a 3500 és a 2400 tonnás présgép sor, ezek 1992 januárjában meg is érkeztek a 85%-os készültségű üzembe.
Júliusban az Autó-Motor Esztergomba látogatott, ahol fotózhatott és személyesen is foglalkoztak velük, kérdéseiket viszont írásban kellett benyújtaniukk, a válaszok szintén ebben a formában érkeztek meg szerkesztőségükbe, így kiderítették például, hogy „A teljes felfutás idején az alkalmazottak száma 1100-1200 fő lesz. A gyártás első évében (…) kb. 15 000 kocsit gyártunk. Az üzem teljes kapacitása 50.000 kocsi lesz,” valamint azt is megtudták, hogy „A szerelősori munkás alkalmazásának feltétele, hogy Esztergomban, illetve közelében állandó bejelentett lakása legyen, életkora max. 25 év, lehetőleg érettségivel rendelkezzen.” Az első próbagyártásra augusztus 28-án került sor. Az alaposan megtervezett, jól szervezett és a határidőket is tiszteletben tartó projekt egyik legizgalmasabb része, a gyártás elindítása kezdettől fogva 1992 októberére volt kitűzve, az ünnepélyes pillanatra 5-én került sor.
1990/11-es számban már bemutattak egy 1,3-as, GL felszereltségű Swiftet, az első esztergomi Suzuki tesztjét decemberben jelentették meg (1992/26). A hátsó fejtámla és hátsó ablaktörlő nélküli, 1,0 literes GA alapmodell 730 000, a tesztelt 1.3 GL 850 000 Ft-ba került, az akkor még Japánból szállított, Swift Sedan 1,6 literes GL-ért 1 135 000 Ft-ot kellett fizetni. Utóbbi 1993-ban érkezett meg hozzánk, onnantól fogva az 1,3 literes motorral is kapható volt. Az ünnepélyes gyáravatót májusban tartották, és mire eljött október, már a 10 000. Swift is elkészült, ezzel párhuzamosan az export is elindult.
Egy autó 3 napon át készült, ezt 2022-re 1 napra sikerült lefaragni, jelenleg 85 másodpercenként gördül ki egy Suzuki!
Bár a Swift második generációját eredetileg 1988-ban mutatták be, az itthon gyártott változat 1997-ben kapott látványos frissítést, akkoriban már naponta 200 autó volt az üzem kapacitása. A 90-es évek második felére „A mi autónk” az utcakép része lett, a szocialista gyártmányok nagy részéből a kedvező áron, akár 0 Ft-os kezdőrészlettel kapható hitelre is elvihető, takarékos és megbízható kisautóba ültek át. Pedig voltak vonzóbb autók is a piacon, ár/érték arányban azonban a legtöbb ellenfelével állta az összehasonlítást. A nagy kereslet miatt kissé túl sokáig, 2003. április 3-ig gyártott Swiftet sokan megszerették, az eltelt évtizedek során kiderült, hogy csak a korrózió tudja megállítani, nem véletlenül értékelődtek fel a leharcolt, fillérekért megkapható példányok a futárok körében.
A lojalitás nem csak a vevőkre, hanem a márkára is igaz, 2011-ben 124 000 1997. és 2002. között gyártott, tehát a megszokottnál régebbi autót hívott vissza a gyártó korrodálódó lengéscsillapítók miatt, ami a mai napig ritkaságnak számít az autóiparban.
Az eredeti teljes írás A mi japán autónk – 30 éves a Magyar Suzuki címen az Autómotor.hu oldalon olvasható.
Borítókép: 1990-ben a piacgazdaság mellett a személyautó-gyártás is új esélyt kapott Magyarországon, az első Suzuki Swift 1992-ben gördült le az esztergomi futószalagról. (Fotó: Autómotor.hu)
