Reich Tibor megújította az angol otthonokat

A magyar textiltervező színes, modern mintázatú szöveteivel radikálisan átreformálta Anglia enteriőrjeit.

null

Reich Tibor édesapja, Reich Adolf 1868-ban alapította zsinór- és paszományműhelyét, amely a 20. század elejére meghatározó piaci szereplővé vált. 1913-ban fiai vették át az irányítást, vezetésük alatt a gyár tovább fejlődött, és nagyobb épületbe költözött – olvasható a lakáskultúra.hu cikkében.

Reich Tibor az idősebb fivér, Jenő gyermekeként látta meg a napvilágot 1916-ban. „Öt- vagy hatévesen bevittek apám műhelyébe, ahol fonalakat festettek népviselethez használt szalagokhoz” – emlékezett vissza. Az akkor látott vibráló és telített színek mély benyomást tettek a művészi beállítottságú fiúra.

A kép illusztráció. Fotó: Pexels

Budapest, Bécs, majd Leeds

Eredetileg építésznek készült, de a zsidókat sújtó numerus clausus törvény miatt nem vették fel a budapesti egyetemre, ezért 1933-ban Bécsbe ment, hogy textilgyártást és -tervezést tanuljon. A képzés ideje alatt ismerte meg a Wiener Werkstätte és a Bauhaus eszmeiségét.

1937-ben a nácizmus fenyegetése elől Angliába emigrált, ahol a korszak egyik jelentős oktatási intézményében, a leedsi egyetemen textildizájnt és szövéstechnológiát hallgatott. Annak ellenére, hogy megérkezésekor egyáltalán nem beszélt angolul, már diákként számos díjat nyert, és 1941-ben megszerezte a textilipari diplomát.

Rövid ideig egy ruhaszövetet gyártó cégnél dolgozott, majd 1946-ban megalapította saját vállalkozását, amelyet egyszerűen Tibor Ltd.-nek nevezett el. A korszakban egyedülálló módon tervező és gyártó volt egy személyben. Stratford-upon-Avon mellett nyitotta meg szövőüzemét, ahol kelet-európai menekülteket tanított be és foglalkoztatott.

A Tibor textilek születése

Mivel a divattermékeket a háború után magas adó sújtotta, Reich átváltott a bútorszövetekre és lakástextilekre. A cégben is aktív szerepet vállaló feleségével és négy gyermekükkel élt ma is különlegesnek ható, saját tervezésű házában, ami bemutatóteremként és kísérleti laboratóriumként is funkcionált.

A gyermekkorában megkedvelt élénk színeket szokatlan kombinációkban keverő szövetei hamar népszerűek lettek mind a magánemberek, mind a nagy megrendelők körében.

A Tibor textilek az 1960-as években értek a csúcsra, többek között a Cunard tengeri turistahajói,

színházak, egyetemek, a coventryi katedrális, a Lotus autók és a Concorde repülőgépek belső tereit, bútorait díszítették. Az 1970-es években egyre nehezebben tudott lépést tartani az olcsó import textilekkel, így az üzemet megrongáló árvíz után 1977-ben bezárta a céget.

A teljes cikk elérhető a Lakáskultúra oldalán.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.