Több tízmilliárdot vesznek el a pedagógusoktól, de van olyan szakszervezet, amelyet ez nem zavar

Támogatja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének jelenlegi formában történő kivezetését, noha saját bevallásuk szerint valid felmérést nem készítettek arról, hogyan vélekedik tagsága a rendszerről. Totyik Tamás, a PSZ elnöke lapunknak azt is elárulta: az új kormánnyal már kétszer tárgyaltak a bérekről, ám válaszában az előző kabinet által vállalt bérszint fenntartásán túl új, konkrét béremelési ígéretet nem említett. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke pedig úgy nyilatkozott, ő támogatja, hogy a pedagógusok teljesítményét értékeljék, és hogy a jó teljesítménynek legyen anyagi elismerése.

Forrás: femina.hu

Válaszából ugyanakkor nem derült ki, pontosan hány tag véleménye alapján beszél egyhangú elutasításról, mekkora volt a megkeresettek és a válaszadók száma, illetve milyen módszertannal gyűjtötték össze a véleményeket. A szakszervezet válaszából kiderült, hogy a TÉR-ről képviselt határozott álláspontjuk nem saját, valid tagsági kutatás eredményére alapozza.

 

A PSZ is újraosztaná a teljesítményértékelésre szánt pénzt

Totyik Tamás válaszának van egy további fontos eleme is. Miközben a PSZ a TÉR korábbi formájának megszüntetését támogatja, a szakszervezet szerint a teljesítményértékelésre fordított pénzt továbbra is a pedagógusokra kellene fordítani. A PSZ elnöke azt írta: azzal sem értettek egyet, hogy a TÉR alapján járó jövedelmi formát alapbéresítették.

Úgy gondoljuk, évente kellene az erre fordítandó pénzt újra osztani 

– fogalmazott Totyik Tamás. A PSZ válaszából nem derül ki, hogy az új kormány adott-e garanciát arra: a teljesítményértékelési rendszer kivezetése után az erre szánt forrás teljes egészében más jogcímen a pedagógusokhoz kerül.

 

Már kétszer tárgyaltak a kormánnyal

A PSZ szerint a pedagógusok többletmunkáját nem teljesítményértékelés alapján, hanem közvetlenül kellene megfizetni.

Ha valaki plusz munkát végez, azt fizessék ki túlmunkaként, és ne a TÉR révén kapjanak könyöradományt 

– írta Totyik Tamás. Példaként egy szombati iskolai kirándulást említett, amelyért szerinte a pedagógusnak a hatályos szabályok szerint jóval magasabb összeg járna. A PSZ elnöke ezért a korábbi rendszert „nagy becsapásnak” nevezte, és úgy fogalmazott: ezért kellett azt kivezetni. A szakszervezeti vezető lapunknak azt is elárulta, hogy az új kormánnyal már júniusban és júliusban is tárgyaltak. 

Külön egyeztetés foglalkozott azzal, hogy a pedagógusok átlagbére nem érte el a diplomás átlagkereset 80 százalékát, emellett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és a technikai alkalmazottak bérrendezéséről is tárgyaltak. 

Arra is rákérdeztünk, hogy milyen konkrét béremelési ígéretet kaptak az új kabinettől. Totyik Tamás válasza szerint a Tisza-kormány fenn akarja tartani az előző kormány Európai Uniónak tett vállalását, amely szerint a pedagógusok átlagkeresetének el kell érnie a mindenkori diplomás átlagkereset 80 százalékát, és ezt a szintet az idei évtől számítva további öt évig fenn kell tartani. 

Újabb, ezen felüli konkrét százalékos vagy összegszerű béremelési ígéretet azonban a PSZ elnöke nem említett válaszában. Vagyis, miközben a teljesítményalapú béremelés korábbi formája megszűnik, a szakszervezet által ismertetett kormányzati vállalás lényegében az előző kabinet által az Európai Uniónak tett bérvállalás továbbvitelét jelenti. 

A PSZ válaszából viszont nem derült ki, hogy a kormány a korábbi teljesítményalapú béremelés kivezetésével párhuzamosan vállalta-e az erre szánt teljes összeg más formában történő kifizetését a pedagógusoknak.

A  Nemzeti Pedagógus Kar elnöke még reménykedik

Válaszolt megkeresésünkre a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. Horváth Péter hangsúlyozta: a pedagógusok bére  havi illetményből áll, illetve vannak megbízási díjak, pótlékok, és ehhez jött 2025. szeptemberében a teljesítménytől függő átlagosan havi 20 ezer forint. 

Önmagában a teljesítmény értékelés sok vitát váltott ki, és mi is jeleztük, hogy az első év után érdemes lenne változtatni, mert túl általános, és sok adminisztrációval jár. Nyilván annak nem örül senki sem, ha egy a kitűzött célok teljesítésért várt anyagi elismerés elmarad. Mi nagyon bízunk abban, hogy az eredetileg erre tervezett összeg esetleg az év végén belekerülhet egy jutalom keretbe, amit az intézmények fel tudnak használni a pedagógusaik teljesítményének elismerésére

 – tette hozzá Horváth Péter, megemlítve, hogy azt szeretnék, és a tagságuk is ezt látja a legcélszerűbbnek, ha az alapilletmény és a pótlékok, megbízási díjak mellett lenne egy olyan pénzügyi keret, amit az intézmények jutalmazásra használhatnának, egy adott időszakban elvégzett munka mennyisége és minősége alapján.  Szerinte a teljesítmény értékelésének, ha az valóban jól tudja mérni a pedagógus egy adott időszakban végzett munkáját, akkor anyagi elismerést is magával kell hozni.

Horváth Péter támogatja, hogy a pedagógusok teljesítményét értékeljék. Fotó: Facebook

Lapunknak beszélt arról is, hogy 

az intézményvezetői tagozat végzett felmérést a vezetők között, amire nagyjából 800 vélemény érkezett. Az eredmény, amit a tavalyi őszi országos küldöttgyűlésen mutattunk be nagyon vegyes képet adott. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy szükséges a teljesítmények rendszerese értékelése, de sokkal nagyobb szerepet kell kapni az intézményi önállóságnak.

Az elnök leszögezte, hogy a béremelés mértékét 2031-ig jogszabály köti a diplomás átlagbérhez, ami 2024-től kezdve idénre jutott el a 80%-ig, amit komoly előrelépésnek nevezett.

 Ez a korábbi minimálbérhez kötéshez képest egy komoly előrelépés összegben és presztízsben is, hiszen mind a pályaválasztásban, mind az elhelyezkedésben a pedagógus pályán gondolkodók a diplomásokkal vannak versenyhelyzetben. Másfelől a diplomás átlagbér a mindennapi gyakorlatban kialakuló összeg, míg a minimálbér egy megállapodás eredménye, ami ilyen módon sokszor azon múlik, hogy ki tudja jobban érvényesíteni a szándékait 

– közölte Horváth Péter.