Esterházy V. Pál hercegre emlékeznek Kismartonban

Esterházy V. Pál herceg története egy olyan ember életének krónikája, akinek életútjára rányomta bélyegét a 20. század nagy politikai-társadalmi és kulturális törésekkel jellemezhető korszaka. A nácik és a kommunisták egyaránt üldözték címe, családi hagyományai és származása miatt.

Esterházy V. Pál herceg 1901. március 23-án látta meg a napvilágot a kismartoni kastélyban, Cziráky Margit és IV. Esterházy Miklós elsőszülött fiúgyermekeként. Polgári neveltetésben részesült, jogi doktorátust szerzett a budapesti Pázmány Péter egyetemen (mai ELTE), az arisztokratikus allűröket mellőzve a tudást, a teljesítményt és a tehetséget mindennél többre becsülte.

Esterházy V. Pál herceg
Fotó: KISALFOLD.HU – MEDIAWORKS

Az Esterházy-család hercegi ágának családfőjeként – amely feladatot apja, IV. Esterházy Miklós herceg váratlan és korai halála miatt 19 éves korában volt kénytelen átvenni – és mint a 17. században alapított hercegi Esterházy hitbizomány kezelője, küldetésének tekintette a nagy múltú család kulturális, gazdasági és épített örökségének – köztük a felbecsülhetetlen értékű ún. Fraknói Kincstárnak – megóvását és egybentartását. Burgenland Ausztriához csatolását követően 1921-ben két országra szakadtak birtokai: a nagyobb rész, 128.000 hektár magyar területen, 66.000 hektár pedig Burgenlandban található.

Burgenland támogatása

Habár a legtöbb időt Budapesten töltötte, így is sokféleképpen támogatta Burgenland tartományt: például a rendelkezésükre bocsátott egy épületet, hogy hivatali célból azt használják, és miután 1925-ben Kismarton tartományi főváros lett, az új székhely megépítéséhez építőanyagot biztosított.

A mecénás

V. Pál herceg a kultúra, a művészet, a zene és a tudomány iránti szeretete nagylelkű támogatásaiban is megmutatkozott, a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb mecénása volt, sokszor állami feladatokat átvállalva támogatta a hazai oktatást, a tudományos és a művészeti életet. Még csak 19 éves volt, amikor 250 ezer koronát ajánlott fel 1920 decemberében az első világháború után csőd közelébe került Magyar Tudományos Akadémiának. Adományával a herceg országos mozgalmat indított el, amelynek eredményeként végül 2 millió korona gyűlt össze, amelyet az Akadémia tudományos munkára és kiadásra fordíthatott. Az Operaháznak 100 millió koronát juttatott el 1924-ben, de számos zenei eseményt és egyetemet is támogatott. 1934-ben ösztöndíjprogramot indított az orvostanhallgatók számára.

Dr. Esterházy Pál herceg és felesége Esterházy Melinda
Fotó: KISALFOLD.HU – MEDIAWORKS

Pál herceghez a képzőművészet támogatása állt a legközelebb, számos festményt vásárolt meg fiatal művészektől. Alapított egy képzőművészeti díjat is: a Műcsarnokban a három legjobbat fejenként háromezer, majd később ötezer pengővel díjazta. Sajnos a támogatások hosszabb távú megvalósítását a II. világháború megakadályozta. Mecénási tevékenységéről, születésének 120. évfordulója alkalmából az Esterházy Magyarország Alapítvány megbízásából kisfilmet készített a Filmever Stúdió.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Nemzeti ösztön

Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon a lengyel Tarnowska Erzsébet grófnő és gróf Esterházy János Mihály gyermekeként. A Trianon után Csehszlovákiába szakadt közel egymilliós felvidéki magyarság kiemelkedő vezetőjeként politikai pályafutását az Országos Keresztényszocialista Párt elnökeként kezdte meg 1932-ben.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.