Esterházy V. Pál herceg története egy olyan ember életének krónikája, akinek életútjára rányomta bélyegét a 20. század nagy politikai-társadalmi és kulturális törésekkel jellemezhető korszaka. A nácik és a kommunisták egyaránt üldözték címe, családi hagyományai és származása miatt.
Esterházy V. Pál herceg 1901. március 23-án látta meg a napvilágot a kismartoni kastélyban, Cziráky Margit és IV. Esterházy Miklós elsőszülött fiúgyermekeként. Polgári neveltetésben részesült, jogi doktorátust szerzett a budapesti Pázmány Péter egyetemen (mai ELTE), az arisztokratikus allűröket mellőzve a tudást, a teljesítményt és a tehetséget mindennél többre becsülte.
Az Esterházy-család hercegi ágának családfőjeként – amely feladatot apja, IV. Esterházy Miklós herceg váratlan és korai halála miatt 19 éves korában volt kénytelen átvenni – és mint a 17. században alapított hercegi Esterházy hitbizomány kezelője, küldetésének tekintette a nagy múltú család kulturális, gazdasági és épített örökségének – köztük a felbecsülhetetlen értékű ún. Fraknói Kincstárnak – megóvását és egybentartását. Burgenland Ausztriához csatolását követően 1921-ben két országra szakadtak birtokai: a nagyobb rész, 128.000 hektár magyar területen, 66.000 hektár pedig Burgenlandban található.
Habár a legtöbb időt Budapesten töltötte, így is sokféleképpen támogatta Burgenland tartományt: például a rendelkezésükre bocsátott egy épületet, hogy hivatali célból azt használják, és miután 1925-ben Kismarton tartományi főváros lett, az új székhely megépítéséhez építőanyagot biztosított.
V. Pál herceg a kultúra, a művészet, a zene és a tudomány iránti szeretete nagylelkű támogatásaiban is megmutatkozott, a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb mecénása volt, sokszor állami feladatokat átvállalva támogatta a hazai oktatást, a tudományos és a művészeti életet. Még csak 19 éves volt, amikor 250 ezer koronát ajánlott fel 1920 decemberében az első világháború után csőd közelébe került Magyar Tudományos Akadémiának. Adományával a herceg országos mozgalmat indított el, amelynek eredményeként végül 2 millió korona gyűlt össze, amelyet az Akadémia tudományos munkára és kiadásra fordíthatott. Az Operaháznak 100 millió koronát juttatott el 1924-ben, de számos zenei eseményt és egyetemet is támogatott. 1934-ben ösztöndíjprogramot indított az orvostanhallgatók számára.
Pál herceghez a képzőművészet támogatása állt a legközelebb, számos festményt vásárolt meg fiatal művészektől. Alapított egy képzőművészeti díjat is: a Műcsarnokban a három legjobbat fejenként háromezer, majd később ötezer pengővel díjazta. Sajnos a támogatások hosszabb távú megvalósítását a II. világháború megakadályozta. Mecénási tevékenységéről, születésének 120. évfordulója alkalmából az Esterházy Magyarország Alapítvány megbízásából kisfilmet készített a Filmever Stúdió.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Nemzeti ösztön
Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon a lengyel Tarnowska Erzsébet grófnő és gróf Esterházy János Mihály gyermekeként. A Trianon után Csehszlovákiába szakadt közel egymilliós felvidéki magyarság kiemelkedő vezetőjeként politikai pályafutását az Országos Keresztényszocialista Párt elnökeként kezdte meg 1932-ben.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Íme a novemberi országos sirály szinkronfelmérés eredményei.
Magyar Péter megítélése volt a téma.
A lipcseiek szorult helyzetből várták a milánói fellépést.
A háborúba egyre több nemzet és fegyverzet keveredik bele.
A minimálbér jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, 2027-ben tizennégy százalékkal emelkedik.
A Milan rosszabb eredményt ért el Pozsonyban, mint három hete Madridban.
Az utasokat másnap reggel indították útnak.
Az újabb oltások kapcsán még nem született döntés.
Az iszlám központ az alkotmányvédelmi hivatal megfigyelése alatt áll.
Az ukrán fél magas rangú katonai tisztviselői videókonferencia útján tájékoztatták a tanácsot a helyzetről.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
