Kertész Róbert egy pécsi sportiskolába járt tinédzser korában, ahol szerette volna megvalósítani kézilabdás álmait. Egy súlyos baleset azonban közbeszólt. A játékossal a Baranya megyei hírportál, a Bama.hu munkatársa készített interjút.
– Tizenegy évesen egy quadbaleset során megváltozott az egész élete. Sokszor eszébe jut az a nap?
– Részben igen, például akkor, amikor az ülőröplabdában sikereket érek el, és az edzőm azt mondja: „nagyon jó játékos lett volna belőled az épek között is”. Ilyenkor végiggondolom, mi lett volna, ha. Természetesen szerintem mindenkinek vannak ilyen gondolatai, akiknek hasonló lapot osztott az élet, de úgy gondolom, hogy a nagy többség és köztem pont a felfogás a különbség. Amikor eszembe jut, csak erőt merítek belőle, és úgy élem meg ezeket a pillanatokat, hogy biztosan volt oka, hogy velem történt, és tanulnom kell belőle!
– Mennyi időbe telt, míg elfogadta, hogy térd alatt amputálni kell az egyik lábát?
– Elfogadni a tényt szerintem már a kórházban elfogadtam, mert tudtam gyerekként is, hogy ezen már változtatni nem lehet. Próbáltuk a szüleimmel kitalálni, hogy miként lehet ezzel teljes értékű életet élni, és emiatt nagyon sokat köszönhetek nekik, mert sokat segítettek ebben! Igyekeztem minél hamarabb lábra állni, és visszakerülni a megszokott életemhez.
– Rátalált az ülőröplabdára, amit már több mint 10 éve űz. Azonnal beleszeretett a sportágba?
– 13 éve ülőröplabdáztam először. Az első években volt, hogy sírva mentem haza az edzésről, és abba akartam hagyni. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy ennyi idősen egy ilyen baleset után bekerültem egy teljesen új közegbe, ahol hasonló sérüléssel élő emberek sportoltak, mint én. Nem találtam a helyem se a sportban, se a világban. Azonban akkor sikerült beleszeretnem az ülőröplabdába, mikor túlestem az elfogadáson, és azt éreztem, hogy jó úton haladok valamiben.
Vannak még bőven tervei
A fiatal sportoló szeretne az épek között játszani egyszer, legalább egy teljes szezont. Emellett fontos küldetésének tartja, hogy a sérült embereket ne tekintsék furcsának vagy gyengének, emiatt is szeretne eredményeket elérni az épek között. Ezzel pedig erőt szeretne adni azoknak az embereknek, akik hasonlóképp élnek. A vágyai között szerepel még, hogy kipróbálja magát más sportágban is, például a tollaslabdában, azonban a közeljövőben először sikereket szeretne elérni az idei Európa bajnokságon és Nemzetek Ligája csoportban, későbbiekben pedig a 2028-as paralimpia a cél.
A teljes interjú IDE kattintva érhető el.
