Eleki lungával nevezett apa és fia a néptáncos pályázatra

A Népi Örökségünk Példás Mestere és Tanítványa címet érdemelte ki a békési ifj. Mahovics Tamás és édesapja.

null

A Népi Örökségünk Példás Mestere és Tanítványa címet érdemelte ki a békési ifj. Mahovics Tamás és édesapja, Mahovics Tamás az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület pályázatán, a néptánc-kategóriában.

Az egyesület oldalán Sikentáncz Szilveszter, a szervezet elnöke kiemelte, egyáltalán nem számított arra, hogy közel kétszáz kiemelkedő, a népi kultúránk átörökítésén dolgozó mester és tanítvány alkotásában gyönyörködhetnek a pályázatnak köszönhetően. Az egyesület egyébként a néptánccal, népzenével és népi énekkel foglalkozó fiatalok és oktatóik számára hirdetette meg a Népi Örökségünk Mesterei és Tanítványai pályázatot, hogy ezúttal életkorok és szerepkörök nélkül közös produkciókban mutassák meg az évek óta együtt építgetett „közös kincsük” egy szeletét – írja a Békés megyei hírportál, a beol.hu.

Ifj. Mahovics Tamás és Mahovics Tamás közös munkájának megkoronázása a most elszerzett cím
Fotó: Bencsik Ádám / BEOL.HU/MEDIAWORKS

A versenyre 6 és 16 év közötti tanítványok, illetve mestereik jelentkezhettek egy közösen előadott, az autentikus magyar népzene, néptánc és népdal bármely tájegységéhez, illetve a magyarországi nemzetiségek helyi hagyományaihoz kötődő produkcióval. 

Mindezt videófelvétel formájában kellett rögzíteni, majd megosztani­.

Erre a kiírásra nevezett a 13 éves békési ifj. Mahovics Tamás és édesapja, Mahovics Tamás, akik egy Békés megyei táncot, az eleki lungát adták elő, illetve készítettek róla videófelvételt Vésztőn, a művelődési házban szakemberek segítségével. A pályaműveket neves szakmai zsűri értékelte, és különösen értékes az elismerés azért is, mert mintegy kétszázan neveztek a kiírásra, de a címet viszonylag kevesen érdemelték ki.

Mahovics Tamás a helyi hírportálnak elmondta, még különlegesebbé teszi az elismerést, hogy neki is egyfajta mester és tanítványa élménye fűződik a tánchoz.

– Annak idején a nagyszerű, sajnos már nem élő Gál Lászlótól, a népművészet ifjú mesterétől, örökös aranysarkantyús táncostól tanultam ezt a táncot. Azért nem mondom, hogy tanultam meg, mert egy-egy táncanyagot gyakorlatilag az egész életünkben tanulunk. A lungát azután sok évvel ezelőtt én is átadtam a fiamnak, Tominak

 – árulta el hírportálnak az édesapa. – Így továbbvittük Gál László mint mester örökségét, és az eleki mesterekre is emlékezünk, hiszen Laci édesapja is nagyszerű táncos volt.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.